Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.823/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czippán Csilla ügyvéd által képviselt I - II. rendű felpereseknek, a dr. Borza Anita ügyvéd ügygondnok által képviselt ismeretlen helyen tartózkodó I. rendű, és a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság - képviseli dr. Rabb György jogtanácsos által képviselt II. rendű alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fejér Megyei Bíróság
- szeptember
- napján meghozott, 27.P.21.773/2008/
- számú ítélete ellen, a II. rendű alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán, - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részeit nem érinti, a késedelmi kamat mértékére vonatkozó, fellebbezett rendelkezését pedig akként változtatja meg, hogy az alperesek 110.160 (száztízezer-százhatvan) forintnak
- szeptember
- napjától, 48.700 (negyvennyolcezer-hétszáz) forintnak
- október
- napjától, 950.000 (kilencszázötvenezer) forintnak
- október
- napjától járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát kötelesek egyetemlegesen megfizetni. Kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 6.250 (hatezer-kettőszázötven) forint másodfokú perköltséget, valamint térítsen meg az államnak - külön felhívásra - 18.000 (tizennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű felperes által vezetett, és a II. rendű felperes tulajdonában álló tehergépkocsinak az I. rendű alperes nekiütközött, melynek következtében a tehergépkocsi megpördült és a tetejére borulva állt meg. A II. rendű alperes I. rendű alperes felelősségbiztosítója. A felperesek a balesettel összefüggésben keletkezett káruk megtérítése iránt terjesztettek elő keresetet. Az I. rendű felperes és a II. rendű alperes az I. rendű felperest ért károk tekintetében egyezséget kötöttek, erre tekintettel az I. rendű felperes keresetétől mindkét alperessel szemben elállt. Ezért az elsőfokú bíróság a pert a
- szeptember 15-én jogerőre emelkedett végzésével az I. rendű felperes és az alperesek tekintetében megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a II. rendű felperesnek 1.108.860 forintot, valamint 110.160 forintnak a
- szeptember
- napjától, 48.700 forintnak a
- október
- napjától, 950.000 forintnak a
- október
- napjától a kifizetésig az adott naptári félévet megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegének megfelelő mértékű kamatát, továbbá 156.600 forint perköltséget. A kamat megállapítására vonatkozó rendelkezését a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdésére utalással indokolta. Az ítélet kamatfizetésre vonatkozó rendelkezésének megváltoztatása iránt a II. rendű alperes élt fellebbezéssel. Fellebbezése indokául előadta, hogy álláspontja szerint a Ptk. 301/A. §
(1)bekezdése csak gazdasági szervezetek közötti szerződéses viszonyokban alkalmazható. Utalt arra, hogy a Számviteli törvény értelmezésével összefüggésben kiadott 75/
- számviteli kérdés is ezt fejti ki. Továbbá a BH2000.
- számú eseti döntés is megállapította, hogy a felelősségbiztosítás alapján fizetendő kártérítéseknél a késedelmi kamatra az általános szabályok irányadók. A biztosító szervezet pedig véleménye szerint nem gazdálkodó szervezet. A II. rendű felperes fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a Ptk.
- § c) pontja alapján a II. rendű alperes gazdálkodó szervezetnek minősül, tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony során II. rendű alperes gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgárjogi kapcsolatban jár el. A BH2000.
- számú eseti döntés nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a Ptk. 301/A. § hatályba lépése előtt hatályban volt jogszabály alapján kiadott eseti döntésről van szó. Utalt arra is, hogy II. rendű alperes az eljárás során egyszer sem vitatta a késedelmi kamat mértékét. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az I. rendű alperes az első fokú ítéletnek kizárólag a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezését támadta fellebbezésében, ezért a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján az ítéletnek az alpereseket 1.108.860 forint tőkében és 156.600 forint perköltségben marasztaló rendelkezései jogerőre emelkedtek. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és megállapította, hogy a fellebbezés alapos. A Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerint pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy gazdálkodó szervezet között a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. Az elsőfokú bíróság az I. és II. rendű alpereseket egyetemlegesen marasztalta összesen 1.108.860 forintnak és annak a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatai megfizetésére. A II. rendű alperes azért tartotta sérelmesnek a késedelmi kamatra vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezést, mert a II. rendű alperes, mint egyesület, gazdálkodó szervezetnek nem minősülhet és álláspontja szerint a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdésében foglalt késedelmi kamatra vonatkozó szabályok kizárólag a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéses viszonyaiban alkalmazhatóak. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett a II. rendű felperes fellebbezésében foglaltakkal annyiban, hogy jelen perben a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése helyett a Ptk. 301. §
(1)bekezdése alkalmazásának van helye, azonban a felperesi fellebbezésben felhozottakhoz képest eltérő indokok alapján. Jelen per I. rendű alperese természetes személy, ezért vele szemben kizárólag a Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat szabályok alkalmazhatók és nem a Ptk. gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában irányadó 301/A. §
(2)bekezdése. A vele egyetemlegesen kötelezett II. rendű alperes felelőssége pedig az I. rendű alperes és közte a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló - a baleset idején hatályban volt - 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. §
(1), illetve
(2)bekezdése alapján létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján áll fenn. A Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdése tartalmazza továbbá azt is, hogy a szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni. E szerint pedig II. rendű alperes II. rendű felperes káraiért a Ptk. 346. §
(1)bekezdése, valamint a Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerint köteles helytállni. Mindebből az is következik, hogy II. rendű alperes, mint I. rendű alperes felelősségbiztosítója, fenti felelősségére tekintettel nem az ő személyére irányadó szabályok szerint tartozik felelősséggel, hanem kártérítési kötelezettségét, és így a hozzá kapcsolódó késedelmi kamat mértékét is az I. rendű alperesre irányadó törvényi szabályok alapján kell megállapítani. Helyesen hivatkozott az észrevételében II. rendű felperes arra, hogy a Ptk.
- § c) pontja alapján az egyesület gazdálkodó szervezetnek minősül a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgárjogi kapcsolataiban, és a biztosítási tevékenység kétségkívül gazdálkodó tevékenységnek minősül, azonban a fent kifejtettek alapján jelen perben ez nem bír jelentőséggel. Mindezek alapján az alperesek egyetemleges marasztalására, illetve II. rendű alperes fent kifejtett felelősségére tekintettel a Ptk.
- §
(1)bekezdése és nem 301/A. §
(2)bekezdése szerinti szabályok alapján kötelesek alperesek II. rendű felperesnek a késedelmi kamatot megfizetni. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp. 239. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megváltoztatta. Figyelemmel arra, hogy II. rendű alperes fellebbezése eredményre vezetett, a Pp. 239. §-a folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a II. rendű felperes köteles megfizetni a jogi képviseletével felmerült, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján megállapított másodfokú perköltségét, továbbá köteles megtéríteni a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése, valamint a 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján az államnak külön felhívásra a felperes teljes személyes illetékmentessége, valamint a tárgyi költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket. Az I. rendű alperesnek a másodfokú eljárás során költsége nem merült fel. Budapest, 2011. január 7. . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Németh László s. k. előadó bíró, Dr. Lente Sándor s. k. bíró