...Megyei Bíróság 7.P.20.078/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A ...Megyei Bíróság ... (... szám alatti) ügyvéd által képviselt ...(...szám alatti lakos) felperesnek - az OITH Jogi Főosztálya (... osztályvezető ....) által képviselt ... (....) szám alatti alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt a ...Megyei Bíróságon indult perében, meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 340.625.- (háromszáznegyvenezer-hatszázhuszonöt) forintot, és 20.000.(húszezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, van helye fellebbezésnek, melyet a Nógrád Megyei Bíróságon lehet benyújtani írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek ezen esetekben tárgyalás tartását is kérhetik. A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemmel, a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Indokolás: A felperes
- október 8-án részese volt egy közúti balesetnek, amelyben ...gépkocsija bal első része megsérült. A BRFK ... kerületi Rendőrkapitányság szabálysértési hatósága ... számú határozatában a balesetben részes másik személy, ... szabálysértési felelősségét megállapította és 10.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint a ... kerületben az ... útról a ... útra, ... ... gépkocsijával kanyarodás közben az előtte haladó jobbra lehúzódó, ... gépkocsinak ütközött. A szabálysértést azzal követte el, hogy nem kis ívben kanyarodott jobbra. Az eljárás alá vont személy kifogása folytán eljáró ... Kerületi Bíróság .... számú végzésével a szabálysértési határozatot hatályában tartotta. Az tárgyalás tartására irányuló kérelme alapján ugyanezen bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette ... számú végzésével. E végzés indokolása szerint az eljárás alá vont személy tagadta a terhére rótt szabálysértés elkövetését, és állításának alátámasztására tanút is vitt magával, aki alátámasztotta az általa elmondottakat, amely szerint a felperes volt az, aki oldalról belement az ő kocsijába. A bíróság jogi indokolása szerint „arra az álláspontra helyezkedett, mint a helyszínelést végző rendőrök" - amiért a ... elleni eljárást megszüntette - a baleset bekövetkezéséért, ... - a felperest - terheli felelősség, mivel magatartásával megszegte a KRESZ 31.§
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakat és megvalósította a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését. A bíróság az eljárás során nem hallgatta meg jelen per felperesét, aki nem is értesült az eljárásról, csak később a rendőrségnél eljárva ismerte meg a végzést, aminek indokolása a szabálysértési felelősségét megállapítja. ... felelősségbiztosítója, a ... Biztosító Zrt. a bíróság ezen határozatára hivatkozva elzárkózott a felperes által igényelt kárösszeg megfizetésétől. A felperes perújítási kérelmét, .... számú határozatával elutasította a bíróság, arra hivatkozva, hogy a kérelmező nem nevezhető elkövetőnek, mivel nem a határozat rendelkező részében állapította meg a bíróság a felperes felelősségét, csak az indokolásában tett ilyen megjegyzést, és nem is a felperes ellen folyt a szabálysértési eljárás. A felperes gépkocsijában bekövetkezett kár javítása 130.625.- Ft lenne a
- sorszámon csatolt árajánlat szerint. Keresetében a felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 440.625.- Ft kártérítés megfizetésére és perköltsége viselésére. A követelés része a gépkocsiban eset kár összege a javítás költsége 135.625.- Ft; a sérelme orvoslása érdekében indított korábbi bírósági eljárásban általa kifizetett és meg nem térült 180.000.- Ft ügyvédi munkadíj; 30.000.- Ft általános kártérítés a számlával nem igazolt, de indokoltan felmerülő költségei tekintetében; és 100.000.- Ft nem vagyoni kártérítési igény. A kirívóan jogsértő eljárást, amely miatt a felperes kára bekövetkezett a felperes arra alapozta, hogy nem értesítette őt a bíróság sértettként az eljárásról, és nélküle hozott olyan döntést ami a szabálysértési felelősségét állapította meg, úgy hogy ez ellen neki is bizonyítási lehetősége lett volna, és ezen indokolásbeli megállapítás miatt nem fizetett kártérítést a felelősségbiztosító. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a felperes keresetének alapja „ a jogerős ítélet tartalma" (9.sorszám) amely nem lehet kártérítési jogalap a bírósági gyakorlat szerint. A beszerzett iratokból nem állapítható meg olyan eljárási szabálysértés, ami az ügy érdemi elbírálására kihatott, illetőleg amely miatt a felperesnek a tisztességes eljáráshoz való joga sérült volna. A megyei bíróság megállapította, hogy a kereseti kérelem nagyobb részben megalapozott. Az alperes védekezésével szemben a felperes nem önmagában a bíróság szabálysértési ügyben lefolytatott eljárásának jogszerűségét vitatta, hanem a követelés lényege a jogalap szempontjából éppen az volt, hogy olyan megállapítást tartalmaz a vitatott határozat indokolása, ami lényeges eljárási szabálysértésen alapul, és amely miatt ennek következtében nem fizetett neki kártérítést a biztosító. Ezt a tényt a becsatolt okirat bizonyítja, azt nem is vonta kétségbe az alperes. A perújítás során hozott határozat maga is utal arra, hogy a felperes ellen nem indult szabálysértési eljárás, így annak tényszerű megállapítása - akár a végzés indokolásában is - hogy ő követett el közlekedési szabálysértést, anélkül hogy ezzel kapcsolatosan bármilyen nyilatkozatot tehetett volna a felperes, lényeges és a felperesnek kárt okozó eljárási hiba. A jelen kártérítési perben a megyei bíróság nem vizsgálta, de nem is vizsgálhatta, hogy a vitatott közlekedési szabálysértést ki követte el, csak azt kellett vizsgálni, hogy a keresetben megjelölt bírósági eljárás folytán a felperesnek keletkezett-e kára, és az eljárásban volt-e lényeges, a konkrét eset kapcsán kirívónak értékelhető hiba. Az
- évi LXIX. törvény
- §
(1)szerint a szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le. Ahhoz, hogy a perbeli esetben a szabálysértési ügyben eljáró bíróság a tényállást teljes körűen feltárja, nem volt elégséges ... és az általa magával vitt beosztottjának tanúvallomása, az általa csatolt - de a megküldött iratban fel nem lelhető - fényképek, hanem szükséges lett volna a baleset másik részesének kihallgatása vagy az esetleg általa is csatolt fényképfelvételek szakértői vizsgálata a felelősség tényalapjának megállapítása körében. A fényképfelvételek, a helyszínrajz értékelése szakértői hatáskörbe tartozik, egy közúti baleset következményeinek, és a megállapítható tények feltárása körében. A hivatalból való teljes körű bizonyítás elmaradására (és ebből eredően felelősségének az eljárásban való részvétele nélküli vizsgálatára), mint lényeges hibára, ami a bírósági jogkörben okozott kár jogalapjának megállapítására vezethet, alappal hivatkozott a felperes nyilatkozatának tartalma szerint. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a Ptk. 349.§
(1)és
(3)bekezdése alapján az alperes kártérítési felelősségét megállapította. A kereset összegszerűsége tekintetében igazolta a felperes a javítás várható költségét, ami a gépkocsi értékcsökkenése folytán anyagi kárként értékelhető, és nem eltúlzott az általános kártérítési igénye sem, e pert megelőző eljárások kapcsán felmerült költségei (levelezés, nyomtatás utazás stb.) tekintetében, és igazolt az ugyanekkor a sérelme orvoslásának megkísérlése érdekében indokolhatóan kifizetett ügyvédi munkadíj összege is, amelyet ott a felperes nem érvényesíthetett. Ezekben marasztalta a megyei bíróság az alperest. A nem vagyoni kártérítési igényt azonban nem találta alaposnak a bíróság, mivel a nem vagyoni kár bekövetkezését nem igazolta a felperes. Igénye lényegében sérelemdíj lenne, aminek érvényesítésére ez idő szerint a Ptk. ilyen irányú rendelkezése hiányában nincs lehetőség. Az új, de hatályba nem léptett Ptk. tartalmazza csak ezen új jogintézményt, amely szerint elégséges a jogsérelem bizonyítása és a kár bekövetkezésének további bizonyítása nem szükséges, ez a perben még nem alkalmazható szabály. Tekintve, hogy a felperes nagyobb részben pernyertes, a megyei bíróság a Pp. 239. § és 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a marasztalás összegének megfelelő perköltség megfizetésére. A per az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62.§
(1)g) pontja alapján tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartozik, ezért a perindításkor le nem rótt illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán - figyelemmel az Itv. 74. §
(3)bekezdésére is - a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet
- § alapján az állam viseli. A felperes illetékfizetési kötelezettségét mellőzte a megyei bíróság az illetéktörvény
- §
(2)bekezdésére figyelemmel. A fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- október
- ... József sk. bíró