A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.116/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pál Lajos ügyvéd) által képviselt kérelmezőnek a Solymár Károly Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Solymár Károly ügyvéd) által képviselt kérelmezett ellen sztrájk jogellenességének megállapítása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 30.Mpk.50.489/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 49.Mpkfv.639.149/2009/
- számú végzésével jogerősen befejezett nem peres eljárásban a kérelmezett által előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a kérelmező által előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő v é g z é s t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 49.Mpkfv.639.149/2009/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 30.Mpk.50.489/2009/
- számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a kérelmezettnek 25.000 (huszonötezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az állam javára felhívásra - 24.000 (huszonnégyezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A kérelmező munkáltató kérelmében a
- június 10-én megtartott kétórás figyelmeztető sztrájk, valamint a
- június 24-én 10 órára meghirdetett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte a sztrájkról szóló
- évi VII. törvény (Sztv.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 30.Mpk.50.489/2009/
- számú végzésével a kérelmet elutasította. A megállapított tényállás szerint a kérelmezett egyesület
- június 5-én a sztrájkkövetelését öt kérdésben jelölte meg. A felek
- június 6-án megkezdték az egyeztetést, melynek során a kérelmezett az egyik követelésétől elállt. A fennmaradó sztrájkkövetelése a következő volt: · Az elbocsátási szisztéma S. rendszer szerinti pontosítása (az elbocsátás elveinek meghatározása), · a ... repülőgépein csak a munkáltató, azaz a ... által foglalkoztatott, azzal munkaviszonyban álló pilóta teljesíthessen szolgálatot, · a légcsavaros repülőgépek pilótáinak 30 százalékos pótlék bevezetése, · a 2008-as évben kidolgozott új napidíjrendszer elfogadása. A munkaügyi bíróság jogi álláspontja az volt, hogy a kérelmezett négy sztrájkkövetelése közül három a kollektív szerződés hatálya alatt a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására irányult, mert a KSZ Pilóta Szakterületi Függelék (PSZF) 8.2.
- pontja rögzíti a létszámcsökkentés esetén irányadó szabályokat, 14-
- pont a bérrendszerre, alapbérre vonatkozó szabályokat, a bérpótlékok rendszerét a PSZF
- pontját követő
- számú táblázat tartalmazza, mg a napi díjra a 15.
- pont tartalmaz rendelkezést. A munkaügyi bíróság ugyanakkor nem találta jogellenesnek a pilóták munkaerő-kölcsönzés keretében való foglalkoztatása ellen irányuló sztrájkkövetelést. Indokolása szerint az a körülmény, hogy a pilóták foglalkoztatásának szabályai között nem szerepel olyan kollektív szerződéses megállapodás, amely korlátozná vagy kizárná a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatását, épp azt igazolja, hogy ezzel összefüggésben nincs hatályos kollektív szerződéses megállapodás, ezért a kérelmezett erre irányuló követelése az Sztv.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján nem jogellenes. A sztrájk jogellenessége a munkaügyi bíróság szerint pedig nem állapítható meg, amennyiben a meghirdetett sztrájkkövetelések között legalább egy jogszerű követelés szerepel. Mindkét fél fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 49.Mpkfv.639.149/2009/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmezett által szervezett
- június 10-én megtartott figyelmeztető sztrájk és a
- június 24-re meghirdetett -
- július 31-ig felfüggesztett - sztrájk jogellenes. A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bírósággal abban, hogy a kérelmezett által meghirdetett sztrájk alapjául szolgáló négy követelés közül három a KSZ hatálya alatt, az abban rögzített megállapodás megváltoztatására irányult. Ugyanakkor nem osztotta a munkaügyi bíróság azon jogi álláspontját, miszerint jogszerű volt a meghirdetett sztrájk a pilóták munkaerő-kölcsönzés keretében való foglalkoztatásának kizárása érdekében. A másodfokú bíróság szerint nem vitatott tény, hogy a kérelmező munkáltatónál a pilóták foglalkoztatásának szabályait rögzítő PSZF nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárná vagy korlátozná, hogy a munkáltató az átmeneti többletmunkaerő igénye esetén munkaerő-kölcsönzés útján is foglalkoztasson pilótákat, amely értelmezése szerint azt jelenti, hogy a hatályos KSZ értelmében a munkáltató kölcsönzött pilóták igénybevételére jogosult. Ezért a kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás korlátozására, illetve kizárása irányuló követelés a másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a hatályos KSZ PSZF tartalmát érintő változtatásra irányult, és ezért az Sztv.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján jogellenes sztrájkkövetelés volt. A jogerős végzés ellen a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan „a sztrájk jogszerűségének megállapítását" kérte. A kérelmezett az Alkotmány 70/C. §
(2)bekezdés, az Sztv. 1. §
(3)bekezdése, a 3. §
(1)bekezdés d) pontja, az Mt. 3. §
(1)-
(3)bekezdései, a 4. §
(1)bekezdése, valamint az 5. §
(1)és
(2)bekezdése megsértését állította. A kérelmezett szerint a kérelmet bírósági eljárás kezdeményezésére meghatalmazással nem rendelkező személy terjesztette elő, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani. A kérelmezett sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem értékelték, miszerint a kérelmező az együttműködési kötelezettségét előíró törvényi rendelkezést megsértve - a turbópropelleres repülőgépeken szolgálatot teljesítő munkavállalók 30 százalékos béremelését kivéve - érdemi tárgyalást nem folytatott, amely magatartása a kérelmezett szerint önmagában kizárja a sztrájk jogellenességének megállapíthatóságát. A kérelmezett szerint az eljárt bíróságok azt sem értékelték, hogy az egyeztető tárgyalások során a kérelmező ezen követelés jogszerűségét elismerte, ezért a jogellenesség megállapítását szerinte „a kérelmező beleegyezése kizárja". A kérelmezett arra is hivatkozott, hogy amennyiben valamely kérdést a KSZ nem szabályoz, úgy kizárt az Sztv. 3. §
(1)bekezdés d) pontjának megvalósulása. Érvelése szerint fogalmilag kizárt egy olyan megállapodást megváltoztatni, amely nem létezik, másrészt az Sztv. helyes értelmezése szerint nem a KSZ megváltoztatása érdekében, hanem az abban rögzített valamely megállapodás megváltoztatása érdekében folytatott sztrájk jogellenes. A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős végzés A kérelmező csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a kérelmében megjelölt sztrájk jogellenességének megállapítását további indokok alapján is kérte. A kérelmező arra hivatkozott, hogy a sztrájk abban az esetben is jogellenes, ha a bíróság nem minden követelést minősít jogellenesnek. Érvelése szerint az Sztv. 1. §
(1)bekezdéséből következik, hogy a sztrájkjog gyakorlása egységes, oszthatatlan jogosultság. A sztrájkjog gyakorlását akkor is egységesen kell kezelni, illetve megítélni, ha az adott sztrájk kilátásba helyezésével a munkavállalók egyidejűleg több követelés teljesítését kívánják kikényszeríteni. A kérelmező azt is sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság nem találta alaposnak azt a hivatkozását, mely szerint a kérelmezett megsértette a KSZ
- számú mellékletének 3.
- pontját, amikor a kollektív szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére nem közölte a meghirdetett sztrájk időtartamát. A másodfokú bíróság e kérdésekben - a fellebbezésében foglaltak ellenére - nem döntött. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet és a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos, míg a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos a következők szerint. A nem peres eljárásban eljárt bíróságoknak a kérelmező kérelme tárgyában kellett dönteniük, amely kérelem a
- június 10-én megtartott kétórás figyelmeztető sztrájk, valamint a
- június 24-én 10 órára meghirdetett sztrájk jogellenességének megállapítására irányult. A kérelmezett - kérelem hiányában - a felülvizsgálati eljárásban a sztrájk jogszerűségének megállapítását nem, csupán a kérelem elutasítását kérhette. A kérelmezett megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező „perbeli legitimációjának hiányára", mert az ügybéli sztrájk jogellenességének megállapítását csak a sztrájkköveteléssel érintett kérelmező munkáltató kérhette, a kérelmezőt pedig megállapíthatóan mindvégig szabályszerűen meghatalmazott személy képviselte. A sztrájk jogszerűségét, illetve jogellenességét kizárólag az Sztv.
- §-a alapján kell elbírálni (Sztv.
- §
(1)bekezdés, BH 1991.255.). Ebből következően a sztrájk jogszerűségének megítélése szempontjából nincs jelentősége, hogy a felek az egyes követelések tárgyában mennyiben, milyen mélységben folytattak egyeztetést, az egyeztetés során a munkáltató az egyes követeléseket miként minősítette. Nincs törvényi akadálya annak sem, hogy a felek az álláspontjukat - a sztrájk elkerülése érdekében - az egyeztetések folyamán megváltoztassák. Az Sztv. nem írja elő, hogy közölni kell a munkáltatóval a meghirdetett sztrájk időtartamát, ezért a KSZ erre vonatkozó előírására - a sztrájk jogszerűségét érintően - a kérelmező megalapozottan szintén nem hivatkozhatott. A munkaügyi bíróság e körben kifejtett jogi álláspontja ezért helyes. Az eljárt bíróságok a sztrájkköveteléseket helyesen egyenként, az Sztv. 3. §-a alapján vizsgálták. A levont jogkövetkeztetést illetően a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság érdemi döntésével értett egyet. Az Sztv. 3. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében jogellenes a sztrájk kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt. A KSZ PSZF kölcsönzött pilóták foglalkoztatását illetően külön megállapodást egyáltalán nem tartalmaz. E tény jogerős végzés szerinti kiterjesztő értelmezésével a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet. Amennyiben valamely kérdést illetően kollektív szerződésben „rögzített megállapodás" nincs, akkor e kérdéssel összefüggő követelés - így adott ügy sztrájkkövetelése szerint a kölcsönzött pilóták foglalkoztatásának kizárása, illetve korlátozása - nem minősül kollektív szerződésben „rögzített megállapodás" megváltoztatása érdekében előterjesztett igénynek. A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kimondta, miszerint több sztrájkkövetelés esetén a kezdeményezett, illetve megtartott sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelése, amely az Sztv. 1. §
(1)bekezdésének és az Sztv. 2. §
(1)bekezdésének megtartásával az Sztv. 3. §
(1)bekezdésébe nem ütköző cél elérésére irányul (Mfv.II.10.612/2008/3., Mfv.II.10.998/2009/4.). Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság - érdemben helytálló, a kérelmező kérelmét elutasító végzését helybenhagyta. A Pp. 78. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a kérelmezőt kötelezte a kérelmezett együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)bekezdése alapján a kérelmező másodfokú és felülvizsgálati eljárás illeték megfizetésére köteles, melynek mértékét a Legfelsőbb Bíróság az Itv. 47. §
(1)bekezdése és 50. §
(2)bekezdése alapján állapította meg. A kérelmezett kérésére az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján az általa lerótt 7000 forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérésének van helye. E határozatot az elsőfokú bíróság küldi meg az Itv. 81. §
(2)bekezdése szerint az illetékes állami adóhatóságnak. Budapest,
- december
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő