Mfv.II.10.002/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sipos Ottó ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Máté Ernő ügyvéd által képviselt alperes ellen bérmegállapodás megsértéséből eredő igény iránt a Kaposvári Munkaügyi Bíróság előtt 5.M.118/
- szám alatt megindított és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.012/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.012/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt nap alatt fizessenek meg az alperesnek egyenként 10.000 (tízezer) forint + 2500 (kettőezerötszáz) forint ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperesek a keresetükben a
- évi alágazati kollektív szerződésbe foglalt bérmegállapodásra hivatkozva annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette annak
- és 6/a. pontjában foglaltakat. Ezért kérték az alperes munkáltató kötelezését arra, hogy a társaságnál
- évre 2,7 %-os mértékű átlagos keresetfejlesztést hajtson végre a
- szeptemberi 8,1 %os tarifaemelésre tekintettel. A Kaposvári Munkaügyi Bíróság 5.M.118/2009/5.számú felperesek keresetét elutasította. ítéletével a A tényállás szerint a közúti közlekedési alágazat kollektív szerződése megkötésére a felperesek, mint munkavállalói érdekképviseleti szervek és 24 személyi fuvarozó ... társaság köztük az alperes - nevében a ... Szövetsége, mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet volt jogosult. Az alágazati kollektív szerződés
- számú mellékletét képezte a szerződő felek mindenkori éves bérmegállapodása, melyet
- évre vonatkozóan
- október 25-én írtak alá. Ennek
- pontja arról rendelkezett, hogy "2006.évben a keresetfejlesztés mértéke az átlagos helyközi tarifaemelés mértékével egyező. Átlagos helyközi tarifaemelés mértékét egyrészt a
- október 15-től már hatályos tarifaemelési mérték áthúzódó hatása, másrészt a
- évben végrehajtott további tarifaemelés mértékének súlyozott havi átlaga együttesen adja. Amennyiben az OÉT keresetnövelési ajánlata ennél nagyobb, annak megfelelő keresetfejlesztést kell végrehajtani." A megállapodás 6/a. pontja szerint "a Társaságnak az alágazati megállapodás, mint kötelező minimum alkalmazása mellett lehetősége van arra, hogy helyi bérmegállapodásokban ennél magasabb mértékű jövedelemfejlesztésben állapodjanak meg." A felperesek perbeli álláspontja szerint e megállapodás alapján
- évben mindösszesen 6,7 %-os munkahelyi keresetfejlesztést kellett volna végrehajtani, azért, mert a 82/2005.(X.1.) GKM rendelet alapján
- október 15-től hatályos tarifaemelési mérték áthúzódó hatása 4 %, míg a
- szeptember 1-től végrehajtott 8,1 %-os átlagos helyközi tarifaemelés
- január 1-től számított súlyozott havi átlaga 2,7 % volt. A perbeli vita tárgyát az képezte, hogy a
- évi bérmegállapodás alapján a keresetfejlesztés mértékét illetően miként kell figyelembe venni, hogy a 60/2006.(VIII.22.) GKM rendelet
- szeptember 1-től ugyan 8,1 %-os átlagos helyközi tarifaemelést írt elő (melynek
- január 1-től számított súlyozott havi átlaga nem vitatottan 2,7 % volt), de ez a tarifaemelés az alperesnél bérfejlesztésre alapot adó nettó árbevételt - felperesek által sem vitatottan - nem eredményezett, mert csak az árkiegészítés-változás és ÁFA mérték emelés miatti bevételkiesés kompenzálására nyújtott fedezetet. A munkaügyi bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat alkalmazva a bérmegállapodás értelmezésekor nemcsak annak nyelvtani jelentéséből indult ki, hanem részletesen vizsgálta a felek szerződéskötéskori feltehető akaratát is. E körben megállapította, miszerint nem volt gyakorlata annak, hogy a bérfejlesztés mértékét a tarifaemelések mértékéhez igazítsák, ezért az érdekképviseletek a
- évi tárgyalások folyamán is kerülni kívánták ezt a lehetőséget annak bekövetkezése bizonytalansága miatt. A tárgyalásokat ténylegesen folytató szakszervezeti képviselő és a ... Szövetségének képviselője tanúvallomása egyező volt a tekintetben, hogy a bértárgyalások során fel sem merült annak lehetősége, hogy egy miniszteri rendelettel végrehajtott tarifaemelés a társaságnak bevétel növekedést nem eredményez. Nem volt ezért olyan körülmény vagy nyilatkozat, melyet a felperesek akként értelmezhettek volna, hogy a tarifaemelést annak bevételnövelő hatásától függetlenül fogják a bérfejlesztés alapjául tekinteni. Épp ellenkezőleg, a munkáltatói szövetség képviselői hangsúlyozták, hogy bérfejlesztésnek csak bevétel növekedés lehet az alapja. E tényállás alapján a munkaügyi bíróság arra vont le jogkövetkeztetést, miszerint az alperes nem szegte meg a
- évre kötött bérmegállapodás
- pontjában foglaltakat, amikor a
- évi, kizárólag az ÁFA kulcs emelés költségnövelő hatását kompenzáló tarifaemelés mértékét a bérfejlesztésnél figyelmen kívül hagyta. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.012/2009/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a Ptk.
- §
(1)bekezdését, és ennek alapján helyesen állapította meg a felek feltehető akaratát. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az eljárt első vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérték. A felperesek a Ptk. 207. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkoztak. Álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok a tényállás megállapításánál figyelmen kívül hagyták a bérmegállapodás szövegének nyelvtani értelmezését, továbbá a
- szeptember 27-én felvett emlékeztetőben foglalt nyilatkozatokból téves következtetést vontak le, mert az emlékeztetőben, a
- október 24-ei munkáltatói szövegjavaslatban, és a bérmegállapodásban nem szerepel olyan kitétel vagy arra utaló nyilatkozat, mely szerint a béremelésnek csak bevétel-növekedés lehet az alapja. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Ténykérdés, hogy a perbeli megállapodás a
- évre vonatkozó keresetfejlesztési elvekről és mértékről szól, a %-os mérték konkrét meghatározása nélkül. Minthogy a megállapodás értelmezését illetően volt a szerződő felek között vita, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperesek megalapozottan nem kérhették - a jogviszony természeténél fogva - az egyes munkáltatók marasztalását (hiszen keresetük szerinti döntés végrehajthatatlan). A megállapodás szerinti keresetfejlesztés éves mértékének megállapítása lehetett volna csupán a per tárgya. A Legfelsőbb Bíróság az előbbiek kiemelése mellett érdemben mindenben egyetértett az eljárt bíróságok által levont jogkövetkeztetéssel. A felek szerződéses akaratának vizsgálatára munkaügyi perben is a Ptk.
- §-ában foglaltakat kell alkalmazni (EBH 258.). E szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kellett. Az iratokból megállapíthatóan korábban az éves bérfejlesztés mértékét soha nem kötötték a tarifaemelések mértékéhez. A
- évi tárgyalások során éppen a munkáltatói szövetség képviselői hangsúlyozták azt, hogy a béremelésnek csak bevétel növekedés lehet az alapja; a munkáltatói ajánlat a keresetfejlesztés mértékére 3,96 % volt, ezen felül az OÉT ajánlás (4-5 %) bevárása, illetve „a társaságok nettó árbevétele" merült fel (
- szeptember 27-ei emlékeztető). A
- évre szóló bérmegállapodás aláírására azt követően került sor, amikor a
- október 15-től hatályos tarifaemelés már ismertté vált. A munkáltatói érdekképviselet kezdeményezte az éves bérfejlesztés mértékének a tarifaemelés mértékéhez való kötését. Az ekkori információk szerint
- évben tarifaemelésre nem számíthattak (H. Sz. tanúvallomása). Ennek a bizonyított szándéknak a figyelembevételével kell értékelni a
- szeptember 1-től végrehajtott - tartalmában a korábbitól lényegesen eltérő - tarifaemelést. Nem vitásan ekkor a helyközi autóbusz-közlekedés díjai 8,1 %-kal emelkedtek, ami a GKM rendelettel elrendelt emelés volt, és kompenzálni volt hivatott a közlekedési szolgáltatóknak a 15 %-os ÁFA kulcs emelkedéséből adódó valamennyi terhét, így az utas által fizetett menetdíj és az állam által fizetett fogyasztói árkiegészítés ÁFA-tartalom változását. Az emeléssel az alperes nettó díjbevétele változatlan maradt. Megállapíthatóan tehát
- évben az utasok szempontjából valóban tarifaemelés történt, de az alperes munkáltató szempontjából ugyanakkor - az ÁFA kulcs emelése folytán - bérfejlesztésre alapot nem adó tarifanövekedés volt. Az eljárt bíróságok - az előbbiekben kiemelteket a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően helyesen értékelték, és a Ptk. 207. §
(1)bekezdése alapján levont jogkövetkeztetésük is helytálló és jogszerű. A felülvizsgálati eljárás során nincs lehetőség a lefolytatott bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Ilyen pedig a perbeli esetben nem volt megállapítható. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felpereseket kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő