A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.416/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szikszai Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Szikszai Csaba ügyvéd) által képviselt kérelmezőnek a dr. Pál Lajos ügyvéd által képviselt kérelmezett ellen sztrájk jogszerűségének megállapítása iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon 1.Mpk.50.344/
- szám alatt megindított és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 8.Mpkf.29.265/2009/
- számú végzésével jogerősen befejezett nem peres eljárásban a kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő v é g z é s t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.Mpkf.29.265/2009/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A kérelmező szakszervezet kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltatónál sztrájk kezdeményezésére jogosult. A kérelmét arra alapította, hogy a kérelmezett nem minősül államigazgatási szervnek, hanem a ... Önkormányzat képviselőtestülete által létrehozott önkormányzati igazgatási szerv, ezért nem vonatkozik rá a sztrájkról szóló
- évi VII. törvény (Sztv.)
- §
(2)bekezdés második mondata szerinti korlátozás. A Pest Megyei Munkaügyi végzésével megállapította, sztrájk jogellenes". Bíróság hogy „a 9.Mpk.50.344/2009/
- számú kérelmező által tervezett A munkaügyi bíróság a közterület-felügyeletről szóló
- évi LXIII. törvény, a ... Közgyűlés ... rendelete, a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény (Ktv.) hatálya alá tartozó szervek jegyzékét tartalmazó 1085/2004.(VIII.27.) Korm. határozat mellékletének III. pontja együttes értelmezése alapján azt állapította meg, hogy a kérelmezett költségvetési szerv, önálló hatáskörrel, szervezetrendszerrel és gazdálkodással. Hatósági jogköre van, feladatainak ellátása során közhatalmi tevékenységet végez, a közterület-felügyelő köztisztviselőnek, eljárása során hivatalos személynek minősül, államigazgatási feladatokat lát el. Következésképp hatásköre, feladatai, szervezete és gazdálkodása szempontjából a kérelmezett megfelel az államigazgatási szerv általános ismérveinek, ezért az Sztv. alkalmazása során államigazgatási szervnek minősül, amelyre alkalmazni kell az Sztv.
- §
(2)bekezdése szerinti korlátozást. Minthogy a kérelmező szakszervezet nem csatlakozott a Kormány és az érintett szakszervezetek között a köztisztviselők sztrájkjogának gyakorlásáról szóló megállapodáshoz (Magyar Közlöny 1994/8.), ezért a kérelmezettnél sztrájk kezdeményezésére nem jogosult. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mpkf.29.265/2009/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság végzése indokolásában kiemelte, miszerint a felek által sem volt vitatott, hogy az 1999. évi XVIII. törvény 2. §
(1)bekezdése szerint a közterület-felügyelő köztisztviselő és közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény másként nem rendelkezik, a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az pedig tény, hogy a közterület-felügyelők törvényi felhatalmazás alapján nevesített közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek, bár nem államigazgatási szerv dolgozói. Az Sztv. 3. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a megállapodást a Kormány és az érintett szakszervezetek
- évben kötötték meg. A megállapodás
- pontja rögzíti annak személyi hatályát, amikor kimondja, hogy az a központi és területi államigazgatási szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv), a települési és területi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) köztisztviselőjére vonatkozik, tehát a törvényi felhatalmazás alapján a megállapodás maga határozza meg, hogy az Sztv. alkalmazása szempontjából kit kell államigazgatási szervnél dolgozó alatt érteni. A végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak „megváltoztatását", és kérelme szerinti határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett a jogerős végzés szerint sem államigazgatási szerv. A kérelmezett köztisztviselői még csak önkormányzati alkalmazottaknak sem tekinthetők, mert a FKF elkülönült, államigazgatási szervnek nem minősülő speciális önkormányzati szerv, ezért az Sztv.
- §
(2)bekezdése szerinti korlátozás és a megállapodás
- pontja nem vonatkozik a kérelmezett köztisztviselőire. A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező (Pp. 73/A. § a) pont), ezért a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező szakszervezet elnöke által személyesen előterjesztett felülvizsgálati kérelemben foglaltak vizsgálatát mellőzte, a jogi képviselő által utóbb előterjesztett felülvizsgálati kérelmet vette figyelembe. Az Sztv. 3. §
(2)bekezdése szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Az
- április 12én hatályba lépett Sztv.
- §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint „az államigazgatási dolgozók munkaviszonyának jellege a sztrájkjog gyakorlásának sajátos, megállapodáson alapuló rendezését igényli. Ilyen megállapodás hiányában az érintett szerveknél munkabeszüntetés nem kezdeményezhető." Annyiban helytálló a kérelmező érvelése, hogy a Ktv.
- §
(1)bekezdése különbséget tesz államigazgatási szerv és önkormányzat képviselő-testület hivatala között, és a közterület-felügyeleteket az utóbbi gyűjtőnév alatt nevesíti. Lényegében ez a megkülönböztetés jelenik meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény
- §-ában is. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sztrájktörvényt
- évben fogadták el, amikor államigazgatási szerven a közigazgatás egészét kellett érteni, és az sem, hogy a Ktv. szabályozási rendszerében - az ellátandó feladatok lényegét illetően - az önkormányzatok polgármesteri hivatalai ugyanúgy közigazgatási szervek, mint a központi közigazgatási szervek területi, helyi szervei. Ezt fejezi ki a Sztv.
- §
(2)bekezdésének felhatalmazása alapján
- évben a Kormány és az érintett szakszervezetek által megkötött megállapodás személyi hatálya is, melyből kitűnően az a települési és területi önkormányzat köztisztviselőjére is vonatkozik, a megállapodáshoz számos önkormányzati érdekszövetség csatlakozott. Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül jutottak arra a jogkövetkeztetésre, mely szerint a kérelmezettnél a sztrájk joga csak korlátozással gyakorolható, és mivel a kérelmező szakszervezet nem részese a Kormánnyal kötött megállapodásnak, a kérelmezettnél sztrájk kezdeményezésére nem jogosult. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A kérelmezettnek bizonyított felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben határozni nem kellett, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő