Mfv.II.10.578/2010/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kriveczky György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Molnár Emőke ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon 4.M.267/
- szám alatt megindított és a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.21.980/2009/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.21.980/2009/
- számú ítéletének a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 4.M.267/2007/
- számú ítélete alperest terhelő kamatfizetésre vonatkozó rendelkezéseit helyben hagyó, valamint az alperest 5.072.835,- forint után
- szeptember 1-től járó késedelmi kamat megfizetésére kötelező részét hatályon kívül helyezi. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint és 10.000 (tízezer) forint ÁFA felülvizsgálati eljárási részköltséget. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I n d o k o l á s A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a 4.M.267/2007/
- számú ítéletében megállapította, hogy a felperes
- július 1-jén határozatlan időre létrejött közalkalmazotti jogviszonyát az alperes
- március 31-én jogellenesen szüntette meg, és ennek megfelelően marasztalta az alperest az anyagi jogkövetkezmények és késedelmi kamat tekintetében. A megállapított tényállás szerint a felperes korábbi munkáltatója és az alperes
- február 6-án megállapodtak abban, hogy a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló felperes
- március 1-től kezdődően régész-muzeológus munkakörben alpereshez kerül áthelyezésre. Az áthelyezést követően a felperes első kinevezése
- június 30-ig tartó határozott időre szólt, majd az alperes egymást követően több, változó időtartamú határozott időre szóló kinevezés útján tartotta fenn a felperes jogviszonyát. Az alperes a
- március 31-én lejáró kinevezést követően a felperest újabb egy hónapra kívánta kinevezni, amelyet a felperes nem fogadott el, és ekkor az alperes a határozott idő lejártára hivatkozva felszámolta a jogviszonyt. A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetése alapján kérte az alperes marasztalását a Kjt.
- §-a szerinti jogkövetkezmények tekintetében. Kérte annak megállapítását, hogy az alperesnél fennállt közalkalmazotti jogviszonya határozatlan időre jött létre, a határozott idejű kinevezéseknek, a meghosszabbításoknak nem volt törvényes alapja. Arra hivatkozott, hogy jogviszonya határozatlan idejűvé alakult át, mivel a határozott idő lejártát követően,
- április 1-től a munkáltató tudomásával tovább dolgozott. Az alperes ellenkérelmében kifejtett álláspontja szerint a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lejártát követően a felperes az alperes részére már nem végzett munkát, egyébként pedig évek óta nem kapott ásatási engedélyt, munkájával kapcsolatban hiányosságok, kifogások merültek fel. A elévülés három éves jogvesztő határidejére figyelemmel a felperes áthelyezésének körülményeit már nem lehet figyelembe venni, kinevezéseivel szemben pedig a felperes egyszer sem élt jogorvoslattal. A munkaügyi bíróság ítéletében a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (a továbbiakban Mt.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére utalva kifejtette, hogy a felperes jogviszonya - a határozott idejű kinevezés jogszerű meghosszabbítására vonatkozó törvényes érdek hiányában -
- július 1-től kezdődően határozatlan időtartamra jött létre. A jogellenes intézkedés jogkövetkezményei körében a Kjt.
- §
(3)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperesnek az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt munkabére, felmentési időre járó átlagkereset, a végkielégítés, hat havi átlagkereset, valamint a késedelmi kamat megfizetésére. Az alperes fellebbezésében a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatását amiatt kérte, hogy az Mt.
- §-a a közalkalmazotti jogviszonyok tekintetében nem alkalmazható. A felperes határozatlan idejű kinevezése határozott idejűvé alakításának sem volt törvényi akadálya, különösen azért, mert a felperest mindig egy meghatározott feladat elvégzésére alkalmazták. A munkák megkezdése és folytatása a mindenkor bizonytalan költségvetési fedezethez, valamint az ásatási engedély megszerzéséhez volt kötve. További hivatkozása szerint a felperes keresetében a határozott idejű jogviszony létrejöttét, továbbá annak többszöri meghosszabbítását nem kifogásolta, hanem pusztán arra hivatkozott, hogy a néhány napos „rádolgozás" folytán az határozatlan idejűvé alakult át. Sérelmezte azt is, hogy a munkaügyi bíróság ítélete a felperes keresetén túlterjeszkedve kötelezte késedelmi kamat megfizetésre. A felperes fellebbezése a 20 évet meghaladó közalkalmazotti jogviszonya alapján fizetendő juttatásokra és a keresetvesztesége felemelésére irányult. A Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.21.980/2009/
- számú jogerős ítéletében a felperes részére járó elmaradt munkabér összegét 10.512.577 forintra felemelte, ebből 5.072.835 forint után
- szeptember 1től késedelmi kamatot állapított meg, egyebekben - annak indoklását részben megváltoztatva - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A megyei bíróság álláspontja szerint a Kjt.
- §
(3)bekezdése alapján a felperes
- szeptember 1-én keletkezett közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél - mint határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony - megszakítás nélkül folytatódott, mivel az áthelyezésről szóló megállapodásban még utalás sincs arra, hogy a felperes áthelyezése helyettesítés, vagy meghatározott feladat céljára határozott időre történt volna. Erre vonatkozó közös megállapodás hiányában a Kjt.
- §
(2)bekezdés alapján a felperest csak helyettesítés, illetve meghatározott eseti feladat ellátása miatt lehetett volna határozott időre kinevezni, a határozott idejű kinevezések semmissége folytán (Mt.
- §) az elévülés nem következett be. A másodfokú bíróság továbbá utalt arra, hogy az alperes eljárása az Mt.
- §-a szerinti joggal való visszaélést is megvalósított, amit akkor is orvosolni lehet, ha az Mt.
- §
(4)bekezdése a közalkalmazotti jogviszonyban valóban nem alkalmazható. A marasztalási összegeket a 20 évet meghaladó jogviszony alapján állapította meg. A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének teljes elutasítását, és a perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a Kjt. 24. §
(2)bekezdésében foglalt kizáró rendelkezés miatt a munkaügyi bíróság ítélete megalapozatlanul hivatkozott az Mt. 79. §
(1),
(2)és
(4)bekezdésére. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a jogalap tekintetében helybenhagyó jogerős ítéletet sem lehet megalapozottnak tekinteni. A kinevezési okmány kötelező tartalmi elemeit illetően a Kjt. 21. §
(3)bekezdésében foglaltaknak eleget tett. A 42.EH és az LB.Mfv.I.10.667/
- számú eseti döntésre utalva arra hivatkozott, hogy a felek a munkavégzés egyéb feltételeiről - a jogviszony határozott időtartamáról - szóban állapodtak meg, amelyet az Mt.
- §-a alapján alaki kötöttség nélkül is meg lehet tenni, a megállapodást a felek elfogadták, ezért az érvényessé vált. A felperes keresete csupán a
- március 16-ai megállapodásra hivatkozva állította, hogy jogviszonya határozatlan időre jött létre, és nem kifogásolta, hogy kinevezésében nem szerepelt az általa ellátott konkrét feladat. Éppen azért került sor a felperes alkalmazására, mert olyan szakemberre volt szüksége, aki a szakhatóság által kiadott ásatási engedéllyel rendelkezett az ... autópálya építési nyomvonalán szükségesnek mutatkozó feltárásokra. A felperes a kinevezés érvénytelenségére nem hivatkozott, illetve igénye e jogcímen egyébként is elévült. A felperes a további egy hónapra vonatkozó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése alkalmával az elmulasztott dokumentációs hiányosságok pótlására kapott volna lehetőséget, így ez sem lett volna jogellenes. Kiemelte, hogy a munkaügyi bíróság a felperes kereseti kérelmében foglaltakra tekintettel tájékoztatta a feleket a bizonyítási teherről, azonban a másodfokú eljárásban felmerült kérdések körében - erre vonatkozó megfelelő tájékoztatás hiányában - esélye sem volt annak bizonyítására, hogy a felperest az általa megjelölt, meghatározott feladat ellátására nevezte ki. Hivatkozott a Pp.
- §
(1)bekezdése megsértésére, továbbá arra is, hogy a felperes sem keresetében, sem fellebbezésében nem érvényesített követelést a marasztalási összeg kamatának megfizetésére vonatkozóan, az eljárt bíróságok Pp. 215. §-a és a Pp. 253. §
(3)bekezdésében foglaltakkal szemben alaptalanul kötelezték fizetésre e jogcímen. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem kisebb részben megalapozott az alábbiak szerint. A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság csak a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, továbbá az ott megjelölt jogszabályok körében vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát (BH
- 490.). A felperes keresete folytán abban a kérdésben kellett a bíróságoknak határoznia, hogy a felperesi közalkalmazotti jogviszonya érvényesen határozott időre jött-e létre, és megszűnését illetően a Kjt. 25.§
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása jogszerű volt-e. A felperes keresetének csupán egyik indoka volt, hogy a határozott idejű szerződésének lejártát követően munkáltatója tudtával tovább dolgozott, ezen túlmenően mindvégig arra is hivatkozott, hogy jogviszonya - az áthelyezésére vonatkozó okirat eltérő tartalma hiányában - határozatlan időre jött létre, illetve az áthelyezését követő határozott idejű kinevezések - amelyekre 2004-2005-ben félévente, azt követően évente kerül sor - jogszabálysértőek, jogos érdekének csorbítására irányultak. Az alperes sem vitatta, hogy a felperes korábbi munkáltatójával létesített közalkalmazotti jogviszonya az áthelyezés előtt határozatlan idejű volt, és az áthelyezésre vonatkozó,
- február 6-án létrejött okirat a jogviszony e minőségének megváltozására nem tartalmaz semmilyen utalást. Sz. T. tanúvallomása szerint az egymást követő határozott idejű kinevezések oka az volt, hogy a gazdasági igazgató megtagadta a határozatlan időre szóló kinevezések ellenjegyzését, ezért az alperes a munkavállalóit határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztatta (
- M. 267/2007/
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal,
- bekezdés: „Ez volt a rendszer, senkit nem vettek fel akkor határozatlan idővel, ugyanis a határozatlan idejű kinevezettől nehéz megválni."). A munkaügyi bíróság a tanú ezen nyilatkozatára figyelemmel kötelezte az alperest az egymást követő határozott idejű kinevezések indokoltságának, valamint annak igazolására, hogy a ... Igazgatóságának költségvetése a felperes kinevezésének időtartamát mennyiben befolyásolta. Az alperes ezért alaptalanul sérelmezte, hogy nem kapott lehetőséget a bizonyításra a határozott idejű kinevezések okát illetően. Az alperes a kinevezés határozott idejének indokaként a
- sorszámú, és a 22/A/
- sorszám alatt csatolt előkészítő irataiban a felperes 2004-ben elkövetett szakmai dokumentációs hiányosasságaira, és a 2005-ben megindított - utóbb a felperes vétlenségét megállapító - fegyelmi eljárásra hivatkozott. Dr. F. Gy. tanú vallomása szerint az intézkedés oka az volt, hogy egy bekövetkező létszámleépítés esetén megelőzzék az elküldendő közalkalmazottak felmentésével kapcsolatos „kellemetlenségeket" (4.M.267/2007/
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). A másodfokú bíróság helytálló megállapítása szerint az olyan határozott időre szóló kinevezés, amely csak a határozott idő tartamát és egy adott munkakört jelöl meg, érvényesen nem minősülhet határozott időre szóló kinevezésnek, mert nem tartalmazza a Kjt.
- §
(2)bekezdése szerinti feltételeket. Ezért a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül az alperes az előbbieknek ellentmondó hivatkozását, miszerint a régész-muzeológus munkakört betöltő felperest meghatározott feladat ellátása céljából nevezték ki határozott időre. Annyiban helytálló volt a felperesi érvelés, hogy az elsőfokú bíróság tévesen vette alapul a közalkalmazotti jogviszonyban nem alkalmazható Mt. 79. §
(4)bekezdését, ezt azonban a másodfokú bíróság észlelte, és e körben megfelelően módosította az elsőfokú ítélet indokolását tartalma szerint értékelve a keresetet. Amennyiben valamely megállapodás munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik, tehát semmisség okán (a közalkalmazottak tekintetében is alkalmazandó Mt. 8. §
(1)bekezdés,
- §) érvénytelen, erre bárki határidő nélkül hivatkozhat. Semmis megállapodás esetén az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az érvénytelenséget anélkül, hogy erre alapítva bárki megtámadná a megállapodást, perbeli esetben a felperes kinevezéseit. Miután a felperes jogviszonyát az előbbiekben kifejtettek szerint határozatlan idejűnek kell tekinteni, helytállóan állapította meg a jogerős ítélet a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetését és annak Kjt.
- §
(5)bekezdése szerinti jogkövetkezményeként, hogy a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnt meg. A felperes a jogviszonya jogellenes megszüntetésével összefüggő kereseti kérelmét az általános bírói gyakorlat szerint a három éves általános elévülési időn belül (Mt. 11. §
(1)bekezdés) az érvényesíthető jogok korlátozása nélkül bármikor előterjeszthette (BH 1998.507.). A Pp. 215. §-a, és a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján helytállóan hivatkozott azonban az alperes arra, hogy az eljárt bíróságok a felperes határozott kereseti kérelme, illetve keresetfelemelése hiányában, tévesen kötelezték késedelmi kamat megfizetésére. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a Fejér Megyei Bíróság Mf.21.980/2009/ számú ítéletét a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 4.M.267/2007/
- számú ítéletének az alperest terhelő kamatfizetésre vonatkozóan helyben hagyó, valamint a jogerős ítéletnek az alperest 5.072.835,- forint után
- szeptember 1-től járó késedelmi kamata megfizetésére kötelező részét hatályon kívül helyezte. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási részköltsége megfizetésére a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján maguk viselik. A felülvizsgálati eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény 5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az állam terhén marad. Budapest,
- április
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő