← Magyarország

Pfv.20547/2010/5 – Kúria

Pfv.VIII.20.547/2010/

  1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mogyorósi István ügyvéd........ által képviselt..... felperesnek a dr. Gyöngyösi Csilla ügyvéd ........ által képviselt .... alperes ellen biztosítási szolgáltatás iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 11.P.52.338/
  2. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
  3. október 1-én 41.Pf.636.086/2008/
  4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
  5. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes az általa bérelt..... számú ingatlanban
  6. szeptember
  7. és
  8. között elkövetett betöréses lopásból eredő igényét érvényesítette az alperessel szemben a felek közötti.......biztosítási szerződés alapján. Módosított keresetében 4.894.965,- forint és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A jogerős ítélet a keresetnek helytadott. A lefolytatott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy a perbeli bérleményben a káresemény időpontjában a felperes életvitelszerűen lakott. Az eltulajdonított ingóságok értékét és azok tulajdonjogát a felperes a becsatolt számlákkal, továbbá a biztosítási ajánlathoz csatolt értéklistával és a tanúvallomásokkal megfelelően bizonyította. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette, hogy a kereset jogalapját mind a biztosítási esemény bekövetkezte, mind az ingatlan lakottsága tekintetében a felperes bizonyította. Az összegszerűség körében az alperes az elsőfokú eljárásban kijelentette, hogy további bizonyítási indítványa nincs. Ezért a fellebbezésben hivatkozott, valamint a másodfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványát a Pp.
  9. §

(1)bekezdése alapján nem lehetett figyelembe venni. Az alperesnek az ingóságok vásárlásáról becsatolt számlák fiktív voltával kapcsolatos fellebbezési indokaira tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 196. §
(1)bekezdés d) pontjára, továbbá arra utalt, hogy a felperestől nem volt elvárható, hogy a vásárlást megelőzően vizsgálja, hogy az eladó cégek könyvelési, adózási kötelezettségüknek eleget tettek-e, illetőleg az adott cég a saját tulajdonában lévő ingóságokat értékesítette-e. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes előadta, hogy a felperes által hivatkozott ingóságok tulajdonjogának tisztázására irányuló bizonyítási indítványát nem vonta vissza. Az ennek bizonyítására becsatolt számlákkal szemben komoly kétségek merültek fel. Ezért terjesztette elő a számlakiállító társaságok ügyvezetőinek nyilatkoztatására irányuló bizonyítási indítványát. Az elsőfokú bíróság a bizonyítást indokolatlanul mellőzte, a másodfokú bíróság pedig téves indokokkal utasította el indítványát a Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján. Ugyanezen jogszabályra hivatkozással tévesen utasította el a másodfokú bíróság a ..A.. tanú érdekeltségét tanúsító, a másodfokú eljárásban becsatolt bizonyítékait is. Ezek a bizonyítékok az elsőfokú eljárásban még nem álltak rendelkezésére. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok mérlegelését támadta, és alapvetően ennek alapján sérelmezte a jogerős ítélet megalapozatlanságát. A bíróság ugyanakkor a lefolytatott tanú-és okirati bizonyítás adatai alapján mérlegelési hiba nélkül állapította meg, hogy a perbeli ingatlan a káresemény időpontjában lakott volt, és a biztosítási esemény bekövetkezett. Az eltulajdonított ingóságok tekintetében a tanúvallomások, a biztosítási ajánlathoz csatolt vagyonlista és a becsatolt számlák együttes értékelésével következtetett arra, hogy a felperes állításának megfelelően az ingóságok a káresemény időpontjában a bérleményben voltak, azok a tulajdonát képezték és a biztosítási esemény alkalmával eltulajdonításra kerültek. Az elsőfokú bíróság a Pp. 141. §
(6)bekezdésére utalással hívta fel az alperest, hogy a vitatott ingóságokra egyenként nyilatkozzon a megjelölt határidőn belül. Az alperes e felhívásnak nem tett eleget. Korábban azonban az egyes számlákkal kapcsolatban kifejtette, hogy az azokban szereplő vásárlásokat miért tartja aggályosnak, illetőleg beszámolt a számlát kibocsátó cégekkel, azok tisztségviselőinek felkutatásával kapcsolatos, eredménytelennek bizonyult eljárásáról. E peradatok tükrében mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság helyesen értelmezte az alperes azzal kapcsolatos, a tárgyalás berekesztése előtti nyilatkozatát, hogy további bizonyítási indítványa nincs. Ebből következően a másodfokú bíróság a Pp. 235. §
(1)bekezdésének helyes alkalmazásával utasította el az alperesnek a fellebbezésben ismételten előterjesztett bizonyítási indítványát. A másodfokú eljárásban a nevezett tanú elfogultságának igazolására előterjesztett bizonyíték figyelmen kívül hagyása sem eredményezte a jogerős ítélet megalapozatlanságát, mivel a vitatott tanúvallomás figyelmen kívül hagyása esetén is okszerű következtetés volt levonható a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kereset jogalapjának és összegszerűségének kérdésében. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte az alperest saját felülvizsgálati perköltségének a viselésére. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.