A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21 419/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Holczknecht Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Vittayné dr. Panta Zsuzsanna ügyvéd által képviselt alperes ellen 934 506 forint és járulékai megfizetése iránt a Siklósi Városi Bíróságnál 3.P.20 006/
- szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.20 121/2008/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : Az alperes S.-én és a környező települések területén több éve dinnyetermesztéssel foglalkozik; palántáról és helyben vetéssel szaporított görög-, illetve sárgadinnyét termel. A termés mennyiségére, minőségére és egészségi állapotára is kedvezően hat a talaj gyommentessége. A tenyészterület gyommentességét leghatékonyabban a fólia biztosítja. Az alperes a fóliát a felperestől szerezte be. A felperes 2004 tavaszán leszállította az alperes részére a megrendelt alagút- és talajtakaró fóliát, amelyek ellenértékét az alperes késedelmesen egyenlítette ki. A felperes emiatt az alperes terhére 123 744 forint kamatról állított ki számlát. Az alperes 2005 júniusában és júliusában is jelezte a felperes részére, hogy a takarófólia jelentős része repedezett; 2005 augusztus elején a talajtakaró síkfólia valamennyi területen szétmállott, ezért a területet nem lehetett gyommentesen tartani. 2005-ben a nyár hűvös, esős volt, ami kihatással volt a termés mennyiségére, minőségére és a keresletre is. A felperes módosított keresetében az alperest 1 012 850 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hibás teljesítésre alapítottan összesen 1 345 400 forint tekintetében beszámítási kifogással élt és viszontkeresetet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a hibás fóliák miatt terméskiesése keletkezett és a szakadt fóliamaradványok leszedése is többletköltséggel járt. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 495 344 forintot. Az ezt meghaladó keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy a peres felek között a Ptk.
- §
(1)bekezdés szerinti szállítási szerződés jött létre, amelynek alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban, vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A felek egyező előadására alapítottan megállapította, hogy a felperes az alperes által megrendelt fóliamennyiséget leszállította, az alperes azonban annak ellenértékéből 934 506 forintot nem fizetett meg. Azt is megállapította, hogy a felperes az alperes fizetési késedelmei miatt kamatkövetelést tartalmazó számlát bocsátott ki 123 744 forint összegben, erre azonban az alperes azért nem kötelezhető, mert a felperes nem bizonyította, hogy mely számlák nyomán, mikor esett az alperes késedelembe a teljesítéssel. A továbbiakban kifejtette, hogy a felperes a síkfóliák vonatkozásában nem teljesített megfelelően, a felperes hibásan teljesített, mert azok nem feleltek meg a dinnyetermesztés céljára. Ezek a termékek nem tartalmaztak UV stabilizátorokat, emiatt a napfény ultraibolya sugárzásának hatására szétszakadtak, a területek elgyomosodtak, a növények nem fejlődtek kellőképpen. Hivatkozott a felperes által peren kívül beszerzett, továbbá a perben beszerzett két szakértő véleményében foglaltakra, amelyek közül dr. T. L. igazságügyi mezőgazdasági szakértő véleményét fogadta el ítélete alapjául, mert a szakértő szakvéleménye szintetizálta és szakmailag bővítette a korábban eljárt szakértők által leírtakat és ez a szakértő rendelkezik speciális szakismerettel is - mert olyan anyagok kereskedelmével foglalkozik, amelyekkel a polietilén fóliát regranulálják és UV stabillá teszik -, így a kiegészített aggálymentes. és magyarázatokkal ellátott szakvélemény Az indokolás szerint a felperes nem bizonyította, hogy regranulált fóliát vásárolt takarófóliaként az alperes és hogy erről, valamint a fólia tulajdonságairól ismerettel rendelkezett volna. A szakvéleményekben foglaltakra hivatkozva rámutatott, hogy a regranulált polietilén fólia csak igen korlátozottan alkalmas görögdinnye termesztésére, az ilyen fólia alkalmazása kockázatokat rejt. Erről azonban a felperes az alperest nem tájékoztatta, ami annak ellenére szükséges lett volna, hogy az alperes a
- évet megelőzően már vásárolt fóliatermékeket a felperestől. A felperesnek az alperes szavatossági jogai elévülésével kapcsolatos kifogását nem találta megalapozottnak, mert a szavatossági jogok ugyanabból a joglapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidő eltelte után is érvényesíthetők, ezért az alperes alappal igényelhetett árleszállítást a két síkfólia számlán szereplő összeg tekintetében. Alaposnak találta a hibás teljesítésből eredő kártérítési igényt is, amely vonatkozásban dr. T. L. szakvéleményében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában foglaltakat vette irányadónak. Eszerint a szakadozott fólia felszedésével kapcsolatos többletkiadást 157 300 forintban, míg a sárgadinnyében jelentkező terméskiesést 900 000 forintban: összesen 1 057 300 forintban állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes nem fizette meg a felperesnek a két alagútfóliáról kiállított számla összegét. A felperes jogszerű igényét beszámította az alperes megalapozott követelésébe és a felperest a különbözetben marasztalta. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása, az alperes viszontkeresetének elutasítása és a keresetnek való helytadása érdekében a felperes fellebbezett, míg az alperes csatlakozó fellebbezésében a viszontkeresetét 1 557 300 forintra felemelte és erre tekintettel kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperesnek 995 344 forint és kamatai megfizetésére kötelezését. A felperes fellebbezésével összefüggésben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte; míg a felperes a csatlakozó fellebbezéssel összefüggésben kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását; a viszontkereset felemelése kapcsán ellenkérelme a felemelt kereset elutasítására irányult. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú helyes indokaira utalással - helybenhagyta. bíróság ítéletét - A fellebbezésekkel összefüggésben megállapította, hogy a perben bizonyított: a felperesi számlakövetelés összességében megalapozott, bizonyítást nyert, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen minősített szerződés alapján a felperes hibásan teljesített, mert az általa leszállított síkfólia rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. Egyetértett a felperes számlakövetelésének a hibás teljesítéssel okozott kár összegébe való beszámításával is. A felperes fellebbezése kapcsán arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan fogadta el dr. T. L. szakértő megalapozott véleményét, amely lényegében K. J. szakértő véleményével is összhangban áll. Megállapította, hogy a felperes által leszállított fólia a szükséges UV stabilizátorokat nem tartalmazta, ezért a kelleténél korábban indult bomlásnak és szakadt el. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával is, hogy az újrahasznosított fólia rejt kockázatokat, amelyre a termelő figyelmét fel kellett volna hívni, a felperes azonban erre a kockázatra az alperes figyelmét nem hívta fel, a számla mellé termék kísérőt nem adott, a szakvélemény egyértelműen utal arra, hogy a számla alapján az újrahasznosításra, illetve az UV stabilizátor hiányára következtetni nem lehetett. Álláspontja szerint a kár összegszerűsége vonatkozásában is dr. T. L. szakvéleménye fogadható el, amennyiben a felperes a szakvéleményt vitatta és további bizonyítási indítványa lett volna, azt az elsőfokú eljárásban kellett volna előterjesztenie. Mellőzte a felperes bizonyítási indítványát, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az újrahasznosított fóliával kapcsolatosan a felperesnek tájékoztatnia kellett volna az alperest, ami elmaradt. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének megváltoztatása, keresetének helytadó és az alperesi viszontkeresetet, illetve beszámítási kifogást elutasító határozat meghozatala érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben sérelmezte, hogy a bíróság dr. T. L. szakértő véleményét fogadta el ítélete alapjául, mert a szakértő közel két évvel a perbeli esemény után készített szakvéleményt, így vizsgálatokat nem tudott végezni, szakvéleménye pusztán feltételezéseken és számításokon alapul. Emiatt olyan következtetéseket vont le, amelyekre a rendelkezésre álló adatokból és periratokból nem következtethetett. Hivatkozott arra, hogy a szakértő a fólia felszakadozását az UV stabilizátor hiányára vezeti vissza, holott erre vonatkozóan nem végzett vizsgálatot. Érthetetlen az a megállapítása is, hogy a fólia árából nem lehet megállapítani annak minőségét. Kifogásolta azt a megállapítását, hogy az újrahasznosított fóliának rendeltetése szerint a dinnyetermesztési időszak végéig kell kitartania. Ezt ugyanis nem szavatolta és ezzel az alperes is tisztában volt. Jogszabálysértő tehát az ügyben eljárt bíróságok azon megállapítása, hogy az általa szolgáltatott fóliának a dinnyetermesztésre alkalmasnak kellett volna lennie. Hivatkozott arra, hogy az alperes dinnyetermesztéssel hosszú idő óta foglalkozik, tisztában volt a dinnyetermesztéshez használt fóliák természetével és tulajdonságaival. Tudta, hogy az általa vásárolt fólia újrahasznosított és ez a dinnyetermesztésben rejt kockázatokat. Ennél több információt a felperes sem tudott volna vele közölni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi szakvélemények mellékletét képező, a termőföldekről készített fényképeken fekete fólia is látható, a minőségi kifogással illetett fóliák pedig - a számlákból kitűnően - mind lila színűek. Ez azt támasztja alá, hogy az alperes a korábbi években vásárolt fóliák kihelyezésével is a dinnyetermesztés során tudatosan vállalt kockázatot. Sérelmezte, hogy a perben eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállás teljeskörű felderítésére vonatkozó kötelezettségüknek, illetve a feltárt tényállásból megalapozatlan, jogszabálysértő következtetéseket vontak le. A hiányos bizonyítás alapján megállapított, okszerűtlen jogi következtetés levonására alkalmas tényállást vették ítéletük alapjául, így az téves, logikai ellentmondást tartalmaz, ennek alapján az ítéletek jogszabálysértők. Sérelmezte, hogy a bíróságok kérelme ellenére nem rendelkeztek a kamatkövetelésről. A kereseti kérelemhez kötöttség a másodfokú eljárásban is érvényesül, ezért ennek mellőzésével a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésébe ütközően jogszabályt sértett. Kifogásolta a másodfokú eljárásban benyújtott bizonyítékai mellőzését, kifogásolta a bíróságok által lefolytatott bizonyítás alapján levont okszerűtlen következtetéseket, a téves mérlegelést, amely miatt mindkétfokú ítélet jogszabálysértő. Az alperes ellenkérelme fenntartására irányult. a jogerős ítélet hatályában való A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozik jogszabálysértésre, valamint alaptalanul támadja a rendelkezésre álló bizonyítékok - különösen a szakértői vélemény - értékelése alapján megállapított tényállást. A bizonyítékok értékelésével kapcsolatos felülvizsgálati támadással kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság hivatkozik a felülvizsgálati ügyekben követett gyakorlatra, amely szerint a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben ez nem állapítható meg. Jogerős ítéletében a bíróság a tényállást a bizonyítékok Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése szerinti értékelésével megalapozottan iratellenesség vagy okszerűtlen mérlegelés nélkül - állapította meg. Ennek alapján a bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperes nem tudta bizonyítani: az alperesnek milyen fizetési késedelmei nyomán keletkezett a 123 744 forint összegű kamat követelése. A kamatkövetelés fennállása és beazonosíthatósága ugyanis - az alperes védekezésére figyelemmel - a kamattartozást állító felperest terhelte. Az alperes a perben bizonyította azt, hogy a felperes által leszállított fólia nem felelt meg a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ezt igazolta a területről fényképfelvételt is készítő F. Z., S. Á., V. K. és B. I. a 36. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt tanúvallomása. Nem tévedtek a perben eljárt bíróságok, amikor a felperes hibás teljesítéséből (Ptk. 305. §
(1)-
(3)bek.) eredően az alperes viszontkeresete alapján vizsgálták az alperesnél jelentkező kár keletkezését és annak összegszerűségét. Nem tévedtek abban sem, hogy ennek eldöntésénél dr. T. L. igazságügyi szakértő
- sorszám alatt előterjesztett írásbeli szakvéleménye és
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozatát vették irányadónak. A szakértő ugyan az eseményeknél később készítette el szakvéleményét, így az akkori helyszínt valóban nem láthatta, de rendelkezésére álltak az iratok, valamint az azokhoz mellékelt fényképfelvételek, amelyek áttanulmányozásával, a szakmai ismeretei birtokában alakította ki álláspontját. A szakértő a részére feltett kérdésekre részletes és megindokolt válaszokat, magyarázatot is adott, ezért nincs ok a szakvélemény helytállóságának megkérdőjelezésére és nem volt szükség további szakértői bizonyítás elrendelésére. Téves a felperes felülvizsgálati kérelmében foglalt az az állítás, amely szerint az alperes ismerte a szerződéskötéskor a fólia hibáját. Erre nézve kizárólag a felperesi előadás áll rendelkezésre, mert az csak feltételezés, hogy az alperes mint a felperestől vásárló őstermelő (dinnyetermelő) ismerhette ezt a hibát. A hibára a takarófólia árából sem lehetett volna következtetni az árkülönbözet csekély volta miatt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 78. §ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megtérítésére. Budapest,
- március
- . Kollár Márta sk. a tanács elnöke, dr. Rőth Pálné sk. előadó bíró, Tamáné dr. Nagy Erzsébet sk. bíró. A kiadmány hiteléül: bírósági írnok