Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.113/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Zöld Katalin Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Zöld Katalin ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II. rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű, IV.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) IV. rendű, V.rendű felperes neve (V.rendű felperes címe) V. rendű, VI.rendű felperes neve (VI.rendű felperes címe) VI. rendű és VII.rendű felperes neve (VII.rendű felperes címe) VII. rendű felpereseknek, a dr. Kovács Zsuzsanna ügyvéd (Busch Ügyvédi Iroda) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- október
- napján meghozott 22.P.22.338/2007/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg egyetemlegesen a felpereseknek 12.500 (Tizenkétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. Az állam által előlegezett 36.000 (Harminchatezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 3.102.175 forintot, ennek
- május
- napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatát, összesen 226.500 forint perköltséget. További rendelkezése szerint a 429.000 forint illetéket az állam viseli. Indokolása szerint a közjegyző az
- február
- napján elhunyt Sz.J-né sz. T.Zs. örökhagyó ingatlan és ingó hagyatékát ismert örökös hiányában az alperesnek adta át. A Ptk.
- §-a,
- §
(2)bekezdése, 608. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felperesek az örökhagyó törvényes örökösei, ezért az alperes a hagyatékba tartozó ingatlan értékesítése folytán a Ptk. 361. §
(1)bekezdése szerinti jogalap nélküli vagyoni előny megtérítésére köteles. A hivatkozott törvényi rendelkezés szerint a gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell alkalmazni. Az alperes birtoklása jóhiszemű volt, ezért a Ptk. 195. §
(1)és
(2)bekezdésére, a Ptk. 196. §
(1)-
(3)bekezdésére utalással a pert megelőző felszólítás időpontjától sem köteles a hasznokkal, adott esetben a kamatokkal való elszámolásra. Az alperes késedelme a Ptk.
- § b) pontja alapján a felperesi felszólítás kézhezvételétől beállt, a kamatok megfizetésére a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján köteles, a kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja a Ptk. 195. §
(2)bekezdésére tekintettel a keresetlevél benyújtásának időpontja. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatását, elsődlegesen a kamatfizetési kötelezettségének mellőzésével, másodlagosan a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjának 2010. július 5. napjára történő módosításával kérte. Indokai szerint a Ptk. 363. §
(1)bekezdésére alapított kereset esetén, a Ptk. 196. §
(3)bekezdésére utalással csak a meglévő hasznokkal kell elszámolni, ezért késedelmi kamat fizetésére nem marasztalható. Amennyiben a jogalap nélküli birtoklás tárgya meghatározott pénzösszeg, a Ptk. 195. §
(1)és
(2)bekezdésére utalással a birtokos haszonként kizárólag annak, a visszaköveteléskor ténylegesen meglévő kamatai kiadására, megfizetésére kötelezhető. Ezt az álláspontot foglalta el a Fővárosi Ítélőtábla az 1.Pf.21.943/2009/
- számú ítéletében. A fentiektől eltérő álláspont esetén késedelembe legfeljebb csak a felpereseket terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésétől eshetett. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes kötelezését kérték a fellebbezési eljárásban felmerült költségeik megfizetésére. Érveik szerint a Ptk.
- §
(1)bekezdéséből következően a késedelmi kamatfizetési kötelezettség a pénztartozás késedelmes teljesítésének objektív következménye. Az alperes késedelembe esésére a Ptk.
- § b) pontja irányadó, a visszakövetelés időpontjától, a kereset benyújtásától a késedelmi kamat megfizetésére köteles. Utaltak a BH
- szám alatt közzétett és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.699/2007/
- számú ítéletében kifejtett álláspontra. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az alperest terhelő késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját, a fellebbezésben foglalt, a kamatfizetési kötelezettség hiányával kapcsolatos alperesi érvelés téves, a hivatkozott egyedi ügyben hozott jogerős határozatban elfoglalt jogi álláspont az ítélőtáblát nem köti. A Ptk. 361. §
(1)bekezdése értelmében a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a Ptk.
- §-a szerinti jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem vitás, hogy az alperes jóhiszeműen került a hagyatékba tartozó ingatlan helyébe lépett érték birtokába. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel a Ptk.
- §
(2)bekezdésére utalva helyesen érvelt azzal, hogy a bíróság előtti visszakövetelésig fel sem merülhet a hasznokért való felelősség, az adott esetben az ilyennek minősülő kamatfizetési kötelezettség kérdése. Kétségtelen, hogy a kereset előterjesztése után a jogalap nélküli birtokost a hasznokért való helytállási kötelezettség a Ptk. 196. §
(3)bekezdése szerinti felelős őrzés szabályai szerint terheli. Az ügyben azonban az alperes a hagyatékba tartozó ingatlan értékesítésére tekintettel pénztartozás megfizetésére köteles, ezért a Ptk. 301. §
(1)bekezdése alapján terheli a kamatfizetési kötelezettség. A késedelmi kamat az idegen pénz használatáért járó térítés, a késedelem objektív következménye; azaz akkor is jár, ha az adós a késedelmét kimentette. Annak az elmaradt jövedelemnek a kompenzálására szolgál, amelyet a fél a késedelmesen kifizetett összeg kockázat nélküli befektetésével biztonsággal elérhetett volna. A hagyaték helyébe lépett értékkel összefüggő, a jogalap nélküli gazdagodásra alapított kamatigény pedig akkor válik esedékessé, amikor a követelést a kötelezettel szemben érvényesítik. A kamatszámítás kezdő időpontja tehát a Ptk. 195. §
(2)bekezdése alapján a keresetlevél előterjesztésének időpontja. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését - utalva az abban kifejtett helyes indokokra is - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú perköltség és a fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 239. §-a szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdésén, a Pp. 82. §
(1)bekezdésén, a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(5)-
(6)bekezdésén, a 4/A. §
(1)bekezdésén, az Itv. 5. §
(1)bekezdésének a) pontján, az 56. §
(1)bekezdésén és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-án alapul. Budapest,
- április
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dankó Zsuzsanna írnok Dr. Hegedűs Mária s.k. bíró