Győri Ítélőtábla Gf.II.20.130/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Havasi Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen 5.310.119,- Ft megfizetése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság által
- december
- napján meghozott 13.G.40.065/2008/
- számú ítélet ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000,(Egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság felhívására - 318.600,- (Háromszáztizennyolcezer-hatszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A perben nem álló "A" Kft. (továbbiakban adós) - a felperessel kötött márkakereskedői szerződések alapján - fennálló 5.310.119,- Ft tőke, és annak
- 31-től esedékes késedelmi kamataiból álló tartozását nem fizette meg a felperesnek, és emiatt a felperes
- május
- napján felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő az adóssal szemben Vas Megyei Bíróságon. Az alperes mint az adós társaság ügyvezetője
- szeptember
- napján kérte a felperestől, hogy a felszámolási eljárást
- október 31-ig „szüneteltesse", egyben magánszemélyként is felelősséget vállal az adós társaság tartozásaiért. A peres felek
- október
- napján írásban készfizető kezesi megállapodást kötöttek, amelyben megállapították, hogy az adós
- október
- és
- augusztus
- közötti esedékességgel 5.310.119,- Ft tőkeösszeggel és járulékaival tartozik a felperesnek. Ennek a megfizetéséért az alperes - minden további feltétel nélkül - készfizető kezességet vállal. A szerződés
- pontja szerint az alperes, mint kezes fizetési kötelezettsége minden körülmény nélkül beáll, amennyiben az adós a tartozását legkésőbb
- október
- napjáig nem teljesíti. A szerződés
- pontjában az alperes kijelentette, hogy a megállapodás aláírását követően a felek által aláírt közös kérelem alapján az adóssal szembeni felszámolási eljárás szünetelését kezdeményezi. A szerződés
- pontja szerint a szünetelési kérelem késedelmes benyújtásáért a felperes a felelősségét kizárja, és az a megállapodás érvényességét nem érinti. A megállapodást az alperes és a felperes is aláírta, valamint két tanú. A Vas Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt Fpk.89/2006/
- számú jogerőre emelkedett végzésével megállapította az adós társaság fizetésképtelenségét, és elrendelte a felszámolását, ennek közzétételére
- napján került sor. Az alperes
- május
- napján közölte, hogy mivel a felperes az alperes által aláírt készfizető kezesi megállapodást nem küldte vissza, és mivel az adóssal szembeni felszámolási eljárás szünetelésére sem került sor, „eláll" a készfizető kezesi megállapodástól. A felperes a
- május
- napján kelt válaszában az elállás jogszerűségét vitatta. Az adós a tartozását nem fizette meg a felperesnek. - o - o - o A felperes keresetében 5.310.119,- Ft és annak
- 30-tól járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmét a
- október
- napján kelt készfizető kezesi megállapodásra alapította. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a kereset alapjaként hivatkozott megállapodás csak tervezetnek tekinthető, mert azt a részére a felperes aláírva nem küldte vissza, azt a tanúk nem egyidejűleg írták alá a felperessel. Amennyiben pedig a kezesi szerződés érvényesen létre is jött, úgy annak
- pontjában az adóssal szemben folyamatban volt felszámolási eljárás szünetelésének kezdeményezése „felfüggesztő feltételként" szerepelt, amely nem teljesült, ezért a kezesi kötelezettségvállalás nem lépett hatályba. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.310.119,- Ft-ot és ezen összeg után
- augusztus
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot, és 568.600,- Ft perköltséget. Határozat indoklásában megállapította, hogy a
- október
- napján kelt okirat a Ptk. 272.§
(2)bekezdése alapján az írásbeliség követelményének megfelel, ezáltal az alperes érvényesen készfizető kezességet vállalt az adós tartozásának megfizetéséért (Ptk. 272.§
(1)bekezdés, 274.§
(2)bekezdés a.) pont) A kezességvállaló okiratot az alperes általa sem vitatottan - aláírta, az okiraton a felperes képviselőjének aláírása is szerepel. Ezt meghaladóan nem szükséges annak vizsgálata, hogy az aláírások egyidejűleg, avagy milyen sorrendben történtek. A megállapodásban a szünetelés kezdeményezésére való utalás a Ptk. 228.§
(1)bekezdés szerinti felfüggesztő feltételnek nem minősül, mert a szerződés
- pontja értelmében a kezes fizetési kötelezettsége minden körülmény nélkül beáll, amennyiben az adós a tartozását legkésőbb
- október
- napjáig nem teljesíti. Mivel a teljesítés az adós részéről nem történt meg, közömbös, hogy a felszámolási eljárás szünetelésének kezdeményezésére sor került-e a peres felek közös kérelme alapján, avagy sem. Egyébként pedig utalt arra, hogy a Cstv. 26.§
(4)bekezdése értelmében szünetelésnek kizárólag a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig van helye. Jelen esetben a megyei bíróság ezt a végzés
- szeptember
- napján már meghozta, míg a felek készfizető kezességi megállapodása
- október
- napján kelt. Ez ellen az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a felperes kereseti kérelmének elutasítása iránt. Fellebbezési érvelése szerint az eljárás anyagává tett dokumentumokból, de különösen a
- szeptember
- napján kelt leveléből egyértelműen megállapítható, hogy a „résztulajdonát" képező adós társaság tartozásáért kizárólag arra az esetre ajánlotta fel a készfizetői kezességét, ha a felperes az adós elleni felszámolási eljárás szüneteléséhez hozzájárul. Téves az elsőfokú ítéletben kifejtett azon álláspont, hogy a felszámolási eljárás szünetelésére az elrendelt felszámolási eljárásra figyelemmel már nem kerülhetett volna sor. A kezességi megállapodás aláírásakor ugyanis a szerződő felek egyike sem tudott a felszámolást elrendelő végzés meghozataláról, és annak joghatásai csak a kézbesítéssel álltak be, arra pedig
- október
- napját követően került sor. Egyébként pedig - ha az elsőfokú bíróság ezen érvelése helyénvaló -, akkor a megállapodás „kölcsönös téves feltevés" jogcímén történő megtámadása merülhet fel, ezért „beszámítási kifogásként" a másodfokú eljárásban érvényesíti a szerződés megtámadása iránti igényét. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. Kiemelte, hogy a felek szándéka a kezességi szerződés megkötésével arra irányult, hogy az adós nemfizetése esetén annak tartozásaiért az alperes készfizető kezesként helytálljon. Ennek kapcsán - a szerződés
- és
- pontjából kitűnően - a felek nem kötöttek ki semmilyen felfüggesztő, vagy bontó feltételt. Mivel az adós a tartozását a kezesi szerződésben rögzített határidőig nem egyenlítette ki, ezért helyette a készfizető kezességvállalás alapján az alperesnek kell helytállnia. Felfüggesztő feltétel hiányában közömbös, hogy a mikor kelt a felszámolást elrendelő végzés, és arról a felek mikor szereztek tudomást. Így az alperes közös téves feltevésre vonatkozó nyilatkozata értelmezhetetlen. - o - o - o Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja és a
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül felülbírálva megállapította, hogy az alaptalan. Az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett bizonyítékokat a Pp. 206.§-a szerint helyesen, okszerűen, összességükben értékelve a perben releváns tényeket helytállóan állapította meg, helyes az abból levont jogi következtetése is. Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy a fellebbezésében előadott azon hivatkozás, hogy a szerződés (közös téves feltevés miatt, a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján érvényesített megtámadási joga folytán) érvénytelen (Ptk.236.§
(3)bekezdés, Ptk.235.§), új tényelőadásnak és új hivatkozásnak minősül. Az elsőfokú eljárásban nem érvényesített megtámadási jog a fellebbezési eljárásban már nem volt figyelembe vehető a Pp. 235.§ /1/ bekezdése és a Pp. 141.§ /2/ és /6/ bekezdése alapján. (Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 21.459/2009/4.BH 2003/
- eseti döntés, BH
- számú eseti döntés) A Ptk. 272.§ (1-2) bekezdéséből kitűnően, érvényes kezességvállalásra csakis írásban kerülhet sor. Az írásbeli alak ugyanakkor kizárólag a kezességvállaló nyilatkozat érvényességi feltétele, a kezességi szerződés érvényessége azonban nincs írásbeli alakhoz kötve. A jogosult az elfogadó nyilatkozatát szóban is megteheti, illetve azt ráutaló magatartással is kifejezésre juttathatja, ahhoz nem szükséges az írásbeli forma (BDT2007.1535). Jelen esetben az alperes - nem vitatottan - írásban tette meg a kötelezettséget (kezességet) vállaló nyilatkozatát, ezzel pedig a Ptk. 272.§
(2)bekezdésében írt alaki érvényességi feltétel teljesült. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy a 2007. október 1. napján kelt okirat a Ptk. 272.§
(2)bekezdés alapján az írásbeliség követelményének megfelelt, az alperes érvényesen készfizető kezességet vállalt az adós tartozásának megfizetéséért (Ptk. 272.§
(1)bekezdés, 274.§
(2)bekezdés a.) pont). Ezért az alperesnek a készfizető kezességi szerződés létre nem jöttére vonatkozó védekezése alaptalan. Nem tévedett az elsőfokú bíróság abban sem, hogy az alperes kötelezettségvállaló nyilatkozata (felfüggesztő) feltételt nem tartalmazott. A nyilatkozata
- pontja szerint minden további feltétel nélkül vállal az alperes készfizető kezességet, míg annak
- pontjának értelmében a kezes fizetési kötelezettsége minden körülmény nélkül beállt, ha a (fő)adós az 5.310.119,- Ft-os tartozását, legkésőbb
- október
- napjáig nem teljesíti. A kezesi szerződés
- és
- pontjában foglaltak nem tekinthetőek a kezességvállalás felfüggesztő feltételének. Az adós a tartozását nem vitatottan nem fizette meg a felperesnek, ezért az elsőfokú bíróság az érvényes készfizető kezességvállalás alapján érdemben helytállóan kötelezte az alperest teljesítésre, a Ptk. 272.§-a és 274.§
(2)bekezdés a.) pontja szerint. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdés első fordulata alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező, így a másodfokú eljárásban is pervesztes alperes a Pp. 239.§-a folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljáró pernyertes felperes másodfokú perköltségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 3.§
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján a kifejtett ügyvédi munka mérlegelésével az áfát is magába foglaló 100.000 forintban állapította meg. Az alperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére a Pp. 239.§-a folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése, és a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles. G y ő r ,
- január
- napján Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Bajnok István sk. előadó bíró Dr. Ferenczy Tamás sk. bíró