A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.1.105/2010/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A garázdaság vétsége miatt P.Zs.S. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Veszprémi Városi Bíróság 9.B.906/2009/
- számú ítéletét és a Veszprém Megyei Bíróság 1.Bf.544/2009/
- számú végzését hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s P.Zs.S. terheltet a Veszprémi Városi Bíróság a
- május 29-én kelt 9.B.906/2009/
- számú ítéletével, garázdaság vétsége miatt 80 napi tétel - egy napi tétel összege 400 forint, összesen tehát 32.000 forint - pénzbüntetésre ítélte. A bíróság által megállapított tényállás a következő. P.Zs.S. terheltet
- május 16-án 16 óra körüli időben ittassága miatt kivezették a Veszprémi Sportarénában folyó kézilabda mérkőzésről. A terhelt ezen felháborodva az aréna előtt álló faház jellegű büféhez ment és sört kért, majd minden átmenet nélkül kiabálni kezdett, szitkozódott a kivezettetése miatt. A büfés felszólította, hogy hagyja abba a kiabálást, ám a terhelt mindkét kezével rácsapott a büfé kiadópultjára és több alkalommal belerúgott a pult alatti részébe, amely a levegőbe emelkedett, azt a büfé dolgozói fogták le. A terhelt ezen kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, sőt azonnali rendőri intézkedésre is sor került. A Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- szeptember 3-án jogerős 1.Bf.544/2009/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416.§
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A védő álláspontja szerint a garázdaság egyik tényállási eleme az erőszakos magatartás tanúsítása, amely irányulhat személy vagy dolog ellen egyaránt, de a dologban állagsérelemnek kell bekövetkeznie. A terhelt a pultra csapással és belerúgással a faházban kárt nem okozott, állagsérelem nem következett be. A felülvizsgálati indítvány a Fővárosi Bíróság egy döntésére utalva arra hivatkozik, hogy állagsérelem nélkül legfeljebb a garázdaság szabálysértése állapítható meg. Ennek megfelelően a terhelt a pult csapkodásával és megrugdosásával nem bűncselekményt, hanem az 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 142/A.§
(1)bekezdésében meghatározott garázdaság szabálysértését követte el. Mindezekre figyelemmel a védő szabálysértés megállapítását és részesítését indítványozta. a a terhelt terhelt felmentését, a figyelmeztetésben A Legfőbb Ügyészség a BF.3196/2010. számú átiratában és a nyilvános ülésen jelenlévő ügyész a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A nyilvános ülésen a védő felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta kiemelve, hogy változatlan jogi álláspontja szerint állagsérelem okozása nélkül nem tényállásszerű a terhelt magatartása. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Btk. 271.§
(1)bekezdésében meghatározott garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. arra, hogy másokban A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423.§
(1)bekezdése szerint irányadó jogerős ítéleti tényállás rögzítette, hogy az ittas állapotban lévő terhelt nyilvános helyen hangosan kiabált, szitkozódott, a büfé pultját két kézzel csapdosta, majd többször olyan erővel rúgott bele, hogy az megemelkedett. A bíróság által megállapított történeti tényállás tehát tartalmazza mindazokat a körülményeket, amelyek a garázdaság megállapítására alkalmasak. Nem alapos a felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, miszerint rongálás, vagy károkozás hiányában a magatartás nem erőszakos, ennek hiányában viszont csak szabálysértés állapítható meg. A garázdaság bűncselekményi alakzatához megkívánt erőszakos magatartás tanúsítása nem azonos az erőszak kifejtésével, ugyanis az erőszakos magatartás nem feltételez szükségszerűen személyre vagy dologra közvetlenül kifejtett erőszakot, így nem szükséges testi sérülés, illetve rongálás, károkozás vagy bármilyen állagsérelem okozása sem. A garázdaság szempontjából erőszakos magatartásnak minősül a dologra gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás még akkor is, ha bármely okból nem alkalmas állagsérelem okozására. Ekként tehát a terhelt azon magatartása, miszerint a büfé pultját két kézzel csapkodta, a pultot megrugdosta, egyértelműen erőszakos magatartásnak minősül, így az egyéb törvényi feltételekre is figyelemmel nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait az alapügyben eljárt bíróságok akkor, amikor az irányadó tényállás alapján a terhelt cselekményét a Btk. 271.§
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségének minősítették. A kifejtett indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423.§-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 426.§-a szerint hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, illetve a 416.§-a
(4)bekezdésének b) pontján alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV