Kfv.37786/2010/5 – Kúria

Kfv.VI.37.786/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró felperesnek a dr.Kiss Imre László (1055 Budapest, Balatoni u. 25.) ügyvéd által képviselt alperes neve(alperes címe) alperesi jogutód elleni telekadó ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 2.K.26.994/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntatja. Bíróság 2.K.26.994/2009/
5. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Nagyközség Önkormányzata a 40/2005.(IV.5.) számú képviselőtestületi határozat alapján 2005-ben belterületbe vonta a felperes tulajdonában álló helyrajzi számú, 1014 m2 térmértékű, beépítetlen ingatlant. A felperes
6. április
7. napján telekadó bevallást nyújtott be az elsőfokú adóhatósághoz, egyben adómentesség iránti kérelmet is előterjesztett, hivatkozva az ingatlanán fennálló építési tilalomra. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárás keretében adóellenőrzési eljárást folytatott le, majd határozatával a felperes telekadómentességi kérelmét elutasította, egyben
8. évtől kezdődően évi 50.700 forint telekadó előírását rendelte el a felperes terhére. A határozat elleni fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd
9. április
10. napján meghozott B-4307/2/
11. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a helyi adókról szóló
12. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
13. és
14. §-a szerint a felperes, mint beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonosa, a helyi adó alanyaként adófizetésre köteles. A Htv.
15. §
16. pontjában rögzített fogalom-meghatározást összevetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
17. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
18. § /1/-/3/, /4/ és /6/ bekezdésében foglaltakkal hangsúlyozta, hogy a felperesi ingatlanra építési tilalmat nem rendeltek el, ilyen bejegyzés az ingatlan tulajdoni lapján sem szerepel. A Htv.
19. § a/ pontjában megfogalmazott mentesség kiterjesztően nem értelmezhető, telek közművesítettségének hiánya az ez irányú kérelem teljesíthetőségét nem alapozza meg. Az adóalany kizárólag az elrendelt építési tilalom esetén hivatkozhat adómentességre. Az alperesi jogelőd határozatát a felperes keresettel támadta, kérvén annak felülvizsgálatát, eredményképpen a hatályon kívül helyezését. Ezen túlmenően indítványozta, hogy utasítsa a bíróság az elsőfokú hatóságot a Halásztelek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005.(IV.6.) számú rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) és a Halásztelek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 27/2006.(XI.29.) számú rendelet (a továbbiakban: R.) 5/A. § /1/ bekezdésében foglalt előírás jogszerűségének vizsgálatára és annak az általa javasolt módosítására. A megyei bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta, ezért azt jogerős ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában idézte a Htv. 15-17.,
20. §-ában,
21. § /1/ bekezdésében,
22. §
23. pontjában, valamint az Étv.
24. § /1/ bekezdés a/, b/ pontjában, /3/-/4/ és /6/ bekezdésében foglaltakat, majd rámutatott, hogy építési tilalom az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre. A HÉSZ
25. § /6/ bekezdésében előírt beépítési előfeltétel (közművesítettség) hiánya építési tilalmat nem, hanem mindösszesen építési korlátozást jelent, amely a Htv.
26. § /1/ bekezdés a/ pontja szerint adómentességet nem eredményez. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes kérte a jogerős ítélet „megsemmisítését” hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
27. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
28. § /1/ bekezdésében,
29. § /3/ bekezdésében és
30. § /1/ bekezdésében foglaltakra azzal, hogy az alperes jogelődjének hatásés jogköre volt a helyi rendelet felülvizsgálatára, azonban ezen kötelezettségének nem tett eleget. A közigazgatási eljárás során az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának elmaradása irrelevánssá teszi az adókivetést. Az ügy érdemét érintően kiemelte, hogy az Étv.
31. §-a az építési korlátozás fogalmát nem ismeri, és a
32. §-ában sem határozza meg pontosan mi minősül építési tilalomnak. Ebből következik, hogy a teljes közműhálózat kiépítettsége - amelyet csak az önkormányzat közreműködésével lehet megvalósítani, és ezt az építési, területfejlesztési szabályozást előíró törvények tartalmazzák érdemben tilalomnak minősül, amelyet az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A teljes közművesítettség hiányában a helyi szabályozás az építkezést nem engedi, ezért ez csak tilalomnak minősíthető, mert nem a telek tulajdonosának döntésén alapuló, hanem attól független szabályozás. Végezetül rámutatott, hogy a helyi rendeletek jogszerűségét ugyan jelen ügyben nem lehet eldönteni, de azt igen, hogy az azok alapján hozott egyedi határozat jogszabálysértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság előrebocsátja, hogy a megyei bíróság a helyesen megállapított tényállásból mindenben helytálló jogi következtetéssel állapította meg a felperes telekadó-fizetési kötelezettségét. A Pp.
33. § /2/ bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Jogszabálysértésként csak olyan jogszabályhely jelölhető meg, amelyre a fél a keresetlevelében a Pp. 335/A. §-ban megfogalmazott keresetváltoztatás szabályaira is figyelemmel hivatkozott, és amelyre a jogerős ítélet döntést is tartalmaz. A Ket.
34. § /1/ bekezdése,
35. § /3/ bekezdése,
36. § /1/ bekezdése, a közigazgatási és nem a peres eljárás rendjére vonatkozóan tartalmaznak szabályokat, így a jogerős ítélet értelemszerűen ezen előírásokat nem sérthette meg. A megyei bíróság az adóellenőrzés megállapításait követő eljárásban egyedi ügyben hozott határozat felülvizsgálatát végezte, végezhette el, mint jogalkalmazó szervnek jogszabálynak minősülő helyi rendelet előírásainak felülvizsgálatára nincs hatásköre, mindösszesen azt vizsgálhatja, hogy az alapul szolgáló jogszabályi előírások alkalmazására jogszerűen került-e sor. A helyi önkormányzat a Htv.
37. § a/ pontjában kapott felhatalmazás alapján jogosult volt vagyoni típusú adók - így telekadó bevezetésére is. Az érintett beépítetlen belterületi földrészlet kétségkívül a felperes tulajdonában áll, így a Htv.
38. §-a szerint adóköteles. A helyi adó alóli mentességi kört a Htv.
39. § a/-f/ pontja sorolja fel. Az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt adómentességet élvez (Htv.
40. § a/ pont). Az építési tilalom fogalmát pedig a Htv.
41. §
42. pontja határozza meg. Eszerint: építési tilalom az Étv. alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom. Az Étv.
43. § /1/-/6/ bekezdése tartalmazza az építési tilalom elrendelhetőségének feltételeit, eljárási rendjét. Az eljárás során nem merült fel adat arra, hogy a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a helyi önkormányzat építési tilalmat rendelt volna el, és ezt az Étv.
44. § /6/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette. A HÉSZ
45. § /6/ bekezdése valóban feltételül szabja az új lakóterület - fejlesztési területek beépíthetőségénél a terület teljes közművesítettségét, azonban e kikötés nem építési tilalmat, hanem építési korlátozást jelent, ekként az építési engedély kiadhatóságának előfeltételét jelenti. A közművesítettség hiánya azonban az adómentesség alapjául nem szolgálhat. Az építési tilalom, mint adómentességi feltétel a felperes irányában nem áll fenn, a felperes az R. 5/A. § /1/-/3/ bekezdésében foglaltakra tekintettel telekadó fizetésére köteles. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott és az érdemben elbírálható jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
46. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
47. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest az alperes képviselettel felmerült perköltsége megfizetésére. A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
48. évi XCIII. törvény
49. § /1/ bekezdésében és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
50. §-ában foglaltakra figyelemmel a felperes tartozik viselni. Budapest,
51. május
52. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok