A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.420/2010/3.szám A Magyar Köztársaság nevében! Az ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Somogyi Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen, megtérítési igény iránti perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a Balla, Kiss és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt Zrt. a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 26.P.20.480/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesnek 125.000,-(Egyszázhuszonötezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság az ítéletében elutasította a felperes keresetét és arra kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 345.969,- Ft perköltséget. Az indokolásban rögzítette, hogy az alperes a tulajdonában lévő gépjárműre - alkusz által megtett biztosítási ajánlattal - kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötött a felperesi beavatkozóval, akihez a biztosítási ajánlat november 8-án érkezett be. A beavatkozó november
- napján biztosítási kötvényt állított ki, amely szerint a perbeli gépjárműre az alperes
- november 1-jei kockázatviselési kezdettel, határozatlan lejárattal kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Az első díj befizetésére november
- napján került sor. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a becsatolt iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes és a felperesi beavatkozó között biztosítási szerződés jött létre a Ptk.538.§
(1)bekezdésének megfelelően. Ennek hatályára, a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan a Ptk. 539.§
(1)bekezdése tartalmaz rendelkezést. E törvényhely szerint a biztosítás azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A kötvény kiállításán túlmenően a beavatkozó a
- november 20-án kelt iratában az alperest első díjkülönbözetként 10.826,Ft befizetésére hívta fel. Ezen a felhíváson és a készpénz átutalási megbízáson is a gépjármű biztosításként
- november 1-től december 31-ig terjedő időtartam került feltüntetésre. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ilyen nyilatkozatokra tekintettel tényszerűen megállapítható, hogy a felek a díj fizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Ezért a felperes és a beavatkozó nem hivatkozhatnak arra, hogy a kockázatban állás legfeljebb november 8-án kezdődhetett. Ezért az alperes az általa
- november 5-én okozott baleset napján érvényes és hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Ebből eredően az általa okozott károkért a felperes tartozik helytállni. Mindezek alapján a felperes keresetét, mint jogalappal nem bírót, további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül elutasította. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben előadta, hogy az 190/2004.(VI.8.) Korm. számú rendelet 8.§
(2)bekezdése alapján mivel az alperes biztosítatlan volt - az általa
- november
- napján okozott valamennyi kárt a károsultnak megtérítette. A Korm.sz. rendelet 15.§
(7)bekezdése alapján követeli a károsult igényének kielégítésével kapcsolatban felmerült valamennyi költség és ráfordítás megtérítését. Kifejtette azt az álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg a biztosítási kötvénynek a kockázatviselés kezdeti időpontjára (2007.november
- napja) vonatkozó tartalma alapján, hogy a felek ezzel halasztott díjfizetésben állapodtak meg. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban született döntésére, mely szerint az első biztosítási díj megfizetésére adott halasztás a biztosítási szerződés lényeges tartalmi eleme, ezért az írásbeli alakot igényel. Mivel ebben a tekintetben írásbeli megállapodás az alperes és a biztosító társaság között nem jött létre, a baleset bekövetkeztének az időpontjáig -
- november
- napjáig - pedig díjfizetés nem történt, a Ptk.539.§
(1)bekezdése értelmében a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítási szerződés még nem lépett hatályba. Az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el és azt alaptalannak ítélte. Az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárásban megállapított tényállás szerint az alperes biztosítási alkusz közreműködésével tett ajánlatot a felperesi beavatkozónak kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére. Az ajánlat
- november 1-én kelt és a kötelező kockázatviselés időpontját
- november
- napjában jelölte meg. Az első díj összegét az alperes november
- napján átadta az alkusznak. Az ajánlat a biztosítóhoz
- november 8-án érkezett, a biztosító
- november 9-i kelettel kiállította a biztosítási kötvényt. Ebben az ajánlattal egyező tartalommal a kockázatviselés kezdetét
- november
- napjában határozta meg. Az első díj a peres iratokhoz
- sorszámon csatolt feladóvevény tanúsága szerint
- november
- napján került feladásra és november
- napján a biztosítóhoz megérkezett. A biztosítási esemény
- november
- napján következett be. A Ptk. 537.§
(1)bekezdése szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Ptk.538.§
(1)bekezdése értelmében az írásbeli megállapodást illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja. E törvényi rendelkezéseknek megfelelően az alperes és a felperesi beavatkozó között a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján, 2007. november 9-én létrejött. A Ptk. 539.§
(1)bekezdése szerint a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Nyilvánvalóan méltánytalan lenne, ha a biztosító akkor is köteles volna helyt állni, ha a szerződő fél a vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Az első díjat tehát be kell fizetni azért, hogy az esetleg időközben bekövetkezett biztosítási esemény után a biztosítási összeget megkapja. A perbeli esetben - nem vitásan - az első díj a biztosító számlájára november 8-án megérkezett, tehát azt megelőzően, hogy a szerződés a november 9-i keltezésű kötvény kiállításával létrejött volna. A felperesi beavatkozónak a perben tett előadása szerint is azt
- november
- napján fizette be az alperes (a peres iratokhoz csatolt
- és 19-es iratok) .Ennek megfelelően nyilatkozta azt a biztosító társaság a perben, hogy „társaságunk kockázatba állása legfeljebb
- november
- napján kezdődhetett" (19-es irat). Felmerült ugyan különbözetként fizetendő összeg, amelynek rendezésére a biztosító társaság a szerződéskötésért való köszönetnyilvánítás mellett az alperest felkérte és amelynek az alperes a felkérés szerint eleget is tett, de ez - az ismertetett beavatkozói nyilatkozatokra is figyelemmel - nem érinti az első díj befizetésének tényét és időpontját. Az érvényes és hatályos szerződés alapján eldöntendő kérdés most már a kockázatviselés kezdő időpontja. A Ptk. 539.§
(1)bekezdésében írt fő szabály szerint a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, a kockázatviselés azzal veszi kezdetét, amikor az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizették vagy a díjfizetésre vonatkozó halasztásban megállapodtak. A Ptk. 576.§
(1)bekezdése értelmében a fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított érdekében eltérhet. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogviták során elsődlegesen a felek konkrét szerződését majd az adott biztosítási ágra vonatkozó szabályzat rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni és ezen rendelkezések hiányában irányadó a Ptk.-nak a biztosítási szerződésekre vonatkozó általános rendelkezése. A perbeli érvényes és hatályos szerződés a kockázatviselés kezdetét 2007.november 1. napjában határozta meg. Erre nem csak a Ptk. 576.§
(1)bekezdése alapján volt lehetőség, hanem a jogvita elbírálására irányadó 190/2004.(VI.8.) Korm. sz. rendelet
- számú mellékletének
- pontjában írtak alapján is. A felhívott jogszabályhely ugyanis akként rendelkezik, hogy a biztosító kockázatviselése - eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizetik, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A perbeli jogvitában pedig eltérő megállapodást kötöttek a felek az érvényes és hatályos felelősségbiztosítási szerződésükben azzal a tartalommal, hogy a biztosító kockázatviselése
- november
- napján kezdődött. A felhívott jogszabály 1.számú melléklet 4.pont
(2)bekezdése szerint ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges. Ezt az elfogadó nyilatkozatot maga a biztosítási kötvény tartalmazza, hiszen az ajánlattal egyezően határozta meg
- november
- napjában a kockázatviselés kezdetét. Ez az indoka annak, hogy a felperes az alperestől nem igényelheti a károsult igényének kielégítésével kapcsolatban felmerült költségei és ráfordításai megtérítését. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, és az elsőfokú bíróság ítéletét a kifejtett indokokból hagyta helyben a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján. A pervesztes felperest kötelezte a Pp.78.§
(1)bekezdése értelmében az alperes jogi képviseletével felmerült fellebbezési eljárás költségében. Ennek mértékét (125.000,- Ft ÁFÁ-val) a 32/2003.(VIII.22.) IM.sz. rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a fellebbezés elbírálására tárgyaláson kívül került sor. A felperes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Győr, 2011. április 4. napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. előadó bíró Dr.Maurer Ádám sk. bíró