Bf.233/2010/3 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült 69.170.egyszázhetven) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. (hatvankilencezer- Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen a vádlottak és a védők nyomban, az ügyész a kézbesítést követően fellebbezést jelenthet be. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság (I.rendű vádlott neve) I. r. és (II.rendű vádlott neve) II. r. vádlottat társtettességben elkövetett visszaélés haditechnikai termékkel bűntettének előkészülete miatt egyezően, 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. Az eljárás során lefoglalt KAMAZ 740.3.

1. modell-jelzésű gépjármű motort elkobozta, míg 2 db winchester lefoglalását megszüntette és azokat az I. r. vádlottnak kiadni rendelte. Az első fokú eljárás során felmerült 69.170.- forint bűnügyi költség megfizetésére a vádlottakat egyetemlegesen kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. és II. r. vádlottak, valamint védőik jelentettek be fellebbezést - egyezően - elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. A fellebbviteli főügyészség a tényállás kiegészítése mellett az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla a felmentésre irányuló fellebbezéseket az alábbiak szerint ítélte alaposnak: A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján felülbírálva eljárási szabálysértést nem észlelt. Ugyanakkor a vádlottak fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata, valamint az iratok egybehangzó adatai és tényből levont következtetés alapján - figyelemmel a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontjára - az első fokú ítélet tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: (I.rendű vádlott neve) I. r. vádlott jelenleg is a (Bt. neve) Bt. cég vezetője, felesége ugyanennél a Bt-nél alkalmazott, havi 80.000.- forint jövedelemmel. A betéti társaság az I. r. vádlott fia és felesége tulajdonában van. Az első fokú ítéletben vagyonaként feltüntetett két ingatlan közül az egyik lakóház, melynek értéke 13.000.000.- forint, ennek 1/2 tulajdoni hányada az I. r. vádlotté. A másik ingatlan a cége tulajdona, melynek értéke kb. 50.000.000.- forint. Ezen kívül a betéti társaság tulajdonában van két személygépkocsi és két tehergépkocsi, kb. 15-16.000.000.- forint értékben. A vádlott havi 38.000.- forint összegű lakásvásárlási kölcsönt törleszt. (II.rendű vádlott neve) II. r. vádlott jelenleg a saját vállalkozásában - amely vetőmag és műtrágya kereskedelemmel foglalkozó kft. - ügyvezető, havi 100.000.- forint jövedelemmel. A felesége munkanélküli, segélyének összege 60.000.- forint havonta. A lakásául szolgáló ingatlan a felesége tulajdonát képező magánház, melynek értéke 20.000.000.- forint. Vagyona egy gépkocsi 1.200.000.- forint értékben. Az első fokú ítéletben hivatkozott Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai Külkereskedelmi Főosztályának határozata - helyesen - 2005. március 25. napján kelt. Bf.I.233/2010/3. A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II.6.) Korm. rendelet 7. §

(3)bekezdése értelmében a tevékenységi engedély beszerezéséig a cég haditechnikai eszköz kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával, szolgáltatás nyújtásával és igénybevételével kapcsolatban előkészítő tevékenységet (piackutatás, ajánlattétel, előkészítő tárgyalások stb.) nem végezhet. Az első fokú ítélet

1. oldal
2. bekezdésében a szállólevéltömböt szállítólevéltömbre, a
3. oldal
4. bekezdésében (településnév helytelenül)t (
5. sz. település)re helyesbíti. Az első fokú ítélet
6. oldalán a tényállás utolsó bekezdését akként egészíti ki és helyesbíti, hogy a meg nem cáfolt vádlotti védekezés szerint a motort kipróbálásra, (
7. sz. település)ra vitték a (Bt. rövidített neve) Bt. (telephely címe). szám alatti telephelyére. (I.rendű vádlott neve) I. r. vádlott piackutatást végzett a motor külföldi értékesítése érdekében, melyről kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy (II.rendű vádlott neve) II. r. vádlott tudott. A Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala a KAMAZ motort intézkedése során lefoglalta. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt a másodfokú bíróság a fenti kiegészítésekkel, illetőleg helyesbítésekkel határozatának alapjául elfogadta. - o 1./ Az ítélőtábla álláspontja szerint - tekintettel arra, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény tekintetében az elkövetés és az elbírálás között jogszabályi változás állott be - elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a vádlottak esetében melyik jogszabályt kellett alkalmazni. Az elsőfokú bíróság e kérdést akként döntötte el, hogy a vádlottakkal szemben az elbíráláskori jogszabályt alkalmazta. Ezzel azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint téves jogi álláspontot foglalt el. Az elkövetéskori törvény értelmében a vád tárgyává tett bűncselekmény alapesete 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Az elbíráláskori törvény ugyanezt az elkövetési magatartást büntetni rendeli, ezen felül további elkövetési magatartásokat is meghatároz a törvény és a cselekmény alapesete már 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Mindezeken túl az elbíráláskori törvény e magatartás előkészületét is büntetni rendeli mégpedig 5 évig terjedő szabadságvesztéssel. A magyar büntetőjogban az előkészület csak akkor minősül bűncselekménynek, ha azt a törvény büntetni rendeli. Jelen esetben az elkövetéskori törvény nem büntette e bűncselekmény előkészületét. Az ítélőtábla álláspontja szerint mindebből egyértelműen következik, hogy az elkövetéskori törvény minősül enyhébbnek, így az elbíráláskori törvényt nem lehet alkalmazni. 2./ Ezt követően a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az elkövetéskori törvényt alkalmazva a megállapított tényállás alapján bizonyítható-e befejezett bűncselekmény elkövetése vagy annak kísérlete. E vizsgálat során az ítélőtábla álláspontja szerint van jelentősége az ítélőtábla által eszközölt tényállás kiegészítésnek, mégpedig a tevékenységi engedélyre vonatkozó 16/
8. (II.6.) Korm. rendelet
9. §

(3)bekezdésének. A fenti jogszabályi megfogalmazásból az ítélőtábla azt a következtetést vonta le, hogy az I. r. vádlott az általa megszerzett tevékenységi engedély birtokában a haditechnikai eszközzel összefüggésben előkészítő tevékenységet folytathatott és tevékenysége előkészítő tevékenység volt. A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezése ugyanis kétlépcsős: Az első lépcső az ún. tevékenységi engedély, amelynek birtokában előkészítő tevékenységet folytathat a kereskedő, de ha ezen túl más tevékenységet is megvalósítani kíván, akkor további engedélyeket kell beszereznie, így tárgyalási engedélyt, forgalmi engedélyt, vagy tranzitengedélyt. A jelen ügyben abban kellett állást foglalni, hogy az a magatartás, amit az I. r. vádlott megvalósított, az a második lépcsőbe tartozó magatartás volt, vagy pedig az első lépcsőbe tartozó előkészítő tevékenység. Az ítélőtábla álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem bizonyítható, hogy (I.rendű vádlott neve) I. r. vádlott a rendelkezésére álló engedélyen túli tevékenységet végzett volna. Az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy az I. r. vádlott engedély nélkül szerezte meg a motort, azaz a tevékenységi engedélye nem jogosította fel őt a KAMAZ motor megszerzésére. Az ítélőtábla nem osztotta ezt az álláspontot. Bf.I.233/2010/

1. A meg nem cáfolt vádlotti védekezés szerint ugyanis a motort kipróbálásra szállították a II. r. vádlott közreműködésével (
2. sz. település)ről (
3. sz. település)ra, az I. r. vádlott vállalkozásának telephelyére. Jelen ügyben a motor kipróbálása, működőképességének ellenőrzése előkészítő tevékenységnek minősülő magatartás a másodfokú bíróság álláspontja szerint. Mindezeken túl az elsőfokú bíróság tényállásában azt állapította meg, hogy az I. r. vádlott a motort - a II. r. vádlott tudtával - külföldön kívánta forgalomba hozni. E megállapítását a
4. áprilisában rögzített telefonlehallgatás adataira alapította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az I. r. vádlott azon magatartása, mellyel információt szerzett be arra nézve, hogy a motort tovább tudja-e értékesíteni annak tényleges megszerzése esetén, kinek és milyen haszonnal - még nem minősül pl. tárgyalásnak. Erre vonatkozóan a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendőek. Az I. r. vádlott magatartása e tekintetben is előkészítő tevékenységnek, piackutatásnak minősül. Így - a fent kifejtettekre figyelemmel - mindkét, az elsőfokú bíróság által az I. r. vádlott terhére rótt magatartás, előkészítő tevékenységnek minősül, melyre őt a tevékenységi engedély feljogosította. Mindezek alapján az ítélőtábla megállapította, hogy nem bizonyított, hogy (I.rendű vádlott neve) I. r. vádlott a tevékenységi engedély birtokában többet tett volna, mint amire az engedélye szólt, illetőleg az sem bizonyított, hogy (II.rendű vádlott neve) II. r. vádlott tudott volna arról, hogy az I. r. vádlott piackutatást végzett. A fent kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla (I.rendű vádlott neve) I. r. és (II.rendű vádlott neve) II. r. vádlottat az ellene a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző aszerint minősülő és büntetendő, figyelemmel a Btk. 20. §

(2)bekezdésére, társtettességben elkövetett haditechniaki eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntette miatt emelt vád alól a Be. 331. §

(1)bekezdés, valamint a Be. 6. §

(3)bekezdés b) pont

1. fordulata alapján, mivel nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, felmentette. A felmentésre figyelemmel megállapította, hogy az eljárás során felmerült 69.170.forint bűnügyi költség a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján az állam terhén marad. Az eljárás során lefoglalt motor vonatkozásában nincs adat arra, hogy azért fizettek volna. Pontosan az sem volt tisztázható, hogy hogyan került abba a raktárba, ahonnan a II. r. vádlott elindult vele (2. sz. település)ra, ugyanakkor annak birtoklása engedélyköteles. Ezzel az engedéllyel sem az I., sem a II. r. vádlott nem rendelkezik, ezért a Btk. 77. §

(1)bekezdés b) pontja alapján helyes a motor elkobzása. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság az elkobzás jogszabályi alapját a Btk. 77. §

(1)bekezdés a) pontjában jelölte meg, ezért azt az ítélőtábla a fentiek szerint módosította. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a védelmi fellebbezéseket alaposnak ítélte, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Szeged,

1. október
2. Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja