← Magyarország

Bhar.67/2011/6 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.II.67/2011/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi május hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi végzést: A harmadfokú bíróság a zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 3.Bf.32/2010/
  4. számú ítéletének VII.r. vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezésből a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén kitételt mellőzi; illetve azzal, hogy a másodfokú bíróság ítélete a
  5. évi január hó
  6. napján kelt. Kötelezi a vádlottat, hogy fizesse meg az államnak a harmadfokú eljárásban felmerült 3.750 (háromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget. Indokolás A másodfokú bíróság ítélete ellen a VII.r. vádlott és védője jelentett be másodfellebbezést; a VII.r. vádlott a fellebbezési cél megjelölése nélkül, a védő elsődlegesen felmentés, másodsorban enyhítés érdekében. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen levő képviselője útján is a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást a Be.387.§

(1)bekezdése értelmében bírálta felül abból a szempontból, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetve a másodfokú eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. Ennek során a harmadfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás személyi részét a Be.388.§
(2)bekezdésére figyelemmel az alábbiakkal egészítette ki: A VII.r. vádlottat a Pécsi Városi Bíróság a
  1. március 27-én jogerőre emelkedett 17.B.1807/2007/
  2. számú határozatával bűnsegédként elkövetett lopás bűntette miatt 75.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bűncselekmény elkövetési ideje:
  3. augusztus
  4. A Pécsi Városi Ügyészség
  5. április 8-án kelt B.3737/2008/
  6. számú határozatával zaklatás vétsége miatt megrovásban részesítette ( VII.r. vádlott erkölcsi bizonyítványa a másodfokú bírósági iratok
  7. sorszáma alatt). A fenti kiegészítésekkel a másodfokú bíróság által megállapított, a jogorvoslati kérelmekkel nem is támadott tényállás most már mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól. A felülbírálat során megállapítható volt, hogy az eljárási szabályokat mind az elsőfokú bíróság, mind a másodfokú bíróság megtartotta. A tényállás
  1. és
  2. pontjaiban szereplő cselekmények megvalósítását a VII.r. vádlott ténybeli beismerő vallomásán kívül a sértettek előadásai, a rendelkezésre álló tanúvallomások, és a vádlott-társak terhelő vallomásai megnyugtatóan bizonyították. A tényállás
  3. pontjában írt cselekmény elkövetési időpontja a
  4. évi június hó
  5. napja, míg a tényállás
  6. pontjában írt cselekmény elkövetésének ideje a
  7. évi június hó
  8. napja volt. A mindössze néhány napos időbeli különbség is arra utal, hogy a VII.r. vádlott már a sértett1 sérelmére megvalósított cselekményt néhány nappal megelőző sértett2 sérelmére való elkövetés során tudott társai megtévesztő magatartásáról, amelyben maga is aktív szerepet játszott. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság tényállása - a Be.388.§
(1)és
(2)bekezdésére tekintettel - irányadó volt a harmadfokú eljárásban. -----------------------E tényállás alapján a másodfokú bíróság helyesen következtetett a VII.r. vádlott büntetőjogi felelősségére valamennyi cselekménye, köztük az 1 rb. Btk.318.§
(1)bekezdésében meghatározott és a
(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette vonatkozásában is. A felmentést célzó jogorvoslati kérelem tehát nem volt megalapozott. A harmadfokú bíróság mindenben egyetértett a másodfokú bíróságnak a törvényes vád körében kifejtett, a következetes ítélkezési gyakorlattal összhangban álló jogi érvelésével. A szóban forgó elkövetési magatartás a vádirati, valamint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásban kétségtelenül szerepelt. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a vád törvényességének, a vád tárgyává tételnek nem feltétlen tartalmi eleme a vádirati tényállásban leírt cselekmény jogi minősítése. Nem tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor a VII.r. vádlott büntetőjogi felelősségét e további bűncselekmény vonatkozásában is megállapította. A másodfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a VII.r. vádlott a tényállás 10./ pontjában megfogalmazott cselekvőségével a csalás elkövetési magatartását tanúsította; tevékenysége tévedésbe ejtésként értékelhető, mely a később fellépő vádlott-társak cselekményeivel együtt volt alkalmas a megtévesztésre, melynek következtében a félrevezetett sértett olyan vagyonjogi rendelkezést tett, amellyel okozati összefüggésben őt kár érte. Nem tévedett tehát a másodfokú bíróság az említett vagyon elleni bűncselekmény vonatkozásában a társtettesként történő elkövetés megállapításakor sem. Törvényes volt a VII.r. vádlott további cselekményeinek minősítése is. -----------------------Az első- és a másodfokú bíróságok a büntetés körülményeket nagyobbrészt helyesen tárták fel. kiszabásánál irányadó A harmadfokú bíróság további súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a VII.r. vádlott a terhére megállapított bűncselekményeket három különböző büntetőeljárás hatálya alatt követte el; részben az eredményesen eltelt próbára bocsátással végződő büntetőeljárás (7.B.1195/2006.számú) hatálya alatt, továbbá a Kaposvári Városi Bíróság (4.B.48/2006.számú), valamint a Pécsi Városi Bíróság (17.B.1807/
  1. számú) által elbírált cselekmények elkövetése után, de a jogerős határozatok meghozatala előtt. Ugyancsak további súlyosító körülményként kellett értékelni a kettőt meghaladó bűnhalmazat tényét. Enyhítő körülményként az igen jelentős időmúlás volt figyelembe vehető. Az elbírált bűncselekmények jellege, az elkövetés körülményei, az előre kitervelt, szervezett és kitartó szándékú megvalósítás miatt a harmadfokú bíróság is úgy látta, hogy a VII.r. vádlottal szemben a Btk.37.§-ában megfogalmazott büntetési célok kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazásával érhetők el. A kifejtett indokokra figyelemmel nem látott törvényes lehetőséget a szabadságvesztés tartamának enyhítésére, illetve annak próbaidőre történő felfüggesztésére sem. E körülmények miatt a harmadfokú bíróság a védő enyhítést célzó fellebbezését sem találta megalapozottnak. Észlelte a harmadfokú bíróság, hogy a másodfokú bíróság a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése ellenére sem módosította az elsőfokú bíróságnak a beszámításra vonatkozó rendelkezéseit. Ezért a harmadfokú bíróság - a mulasztást pótolva - mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén kitételt. Észlelte végül a harmadfokú bíróság, hogy a Baranya Megyei Bíróság ítéletének, illetve jogerősítési záradékának keltezéséből hiányzik az év megjelölése, amit a harmadfokú bíróság ugyancsak pótolt. Megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítélete a
  2. évi január hó
  3. napján kelt és emelkedett jogerőre a másodfellebbezéssel nem érintett vádlottak vonatkozásában. Mindezekre figyelemmel a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét miután egyéb rendelkezései is törvényesek voltak - a harmadfokú határozatban írt helyesbítésekkel a Be.397.§ alapján helybenhagyta. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.381.§
(1)bekezdésén alapul. P é c s,
  1. május
  2. Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Baranya Megyei Bíróság 3.Bf.32/2010/
  3. számú ítéletének VII.r. vádlottra vonatkozó része a Pécsi Ítélőtábla Bhar.II.67/2011/
  4. számú végzése folytán a
  5. évi május hó
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.