← Magyarország

Kfv.37864/2010/5 – Kúria

Kfv.III.37.864/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Mészárosné dr.Deák Erika ügyvéd által képviselt Sz. J. felperesnek a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

  1. május
  2. napján kelt 4.K.20.414/2010/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 4.K.20.414/2010/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes bejelentési adatlap előterjesztésével kérte a Körzeti Földhivatalt /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/, hogy a H. E. tulajdonában lévő 0543/26, 0543/27 és a 0543/30 hrsz-ú ingatlanok tekintetében, melyek esetében földhasználóként a tulajdonos H. E. volt a földhasználati nyilvántartásba bejegyezve, haszonbérlet jogcímén,
  6. augusztus
  7. napjától
  8. december
  9. napjáig a felperest jegyezzék be a földhasználati nyilvántartásba. A felperes írásba foglalt haszonbérleti szerződést nem mellékelt. Az elsőfokú hatóság eredménytelen hiánypótlási felhívást követően
  10. július
  11. napján kelt 700483/
  12. számú határozatával a földhasználati bejegyzésre vonatkozó kérelmet elutasította, megállapítva, hogy a hiánypótlás során fénymásolatban becsatolt iratok nem voltak alkalmasak a haszonbérlet jogcímén történő bejegyzésre. Az alperes jogelődje
  13. szeptember
  14. napján kelt 70023/2/
  15. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta a termőföldről szóló
  16. évi LV. törvény /a továbbiakban: Ttv./ 25/A. és 25/B. §-a, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  17. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
  18. § /3/ bekezdésére hivatkozással. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet az alperes által hivatkozott jogszabályhelyek alapján megállapította, hogy mivel a haszonbérleti szerződést írásban lehet megkötni, ezért írásbeli haszonbérleti szerződés csatolása nélkül nem volt törvényes lehetőség haszonbérlet jogcímén földhasználati jog bejegyzésére. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet megváltoztatását akként, hogy földhasználati jogát jegyezzék be, másodlagosan kérte az eljárt bíróság új eljárásra utasítását. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló
  19. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  20. § /1/ bekezdését, mert H. E. tulajdonos által
  21. augusztus
  22. napján H. S.-el kötött haszonbérleti szerződés - mely
  23. december
  24. napján jár le kifüggesztésre került, melyre felperes földhaszonbérleti ajánlatot tett, és így Sz. J. azaz felperes került H. S. helyébe. Ezt követően
  25. november
  26. napján H. E. és H. S. jogellenesen bontották fel a haszonbérleti szerződést, s kérték H. S. törlését a földhasználati nyilvántartásból. E kérésnek a hatóság eleget tett. Mivel H. E. tulajdonos és Sz. J. haszonbérlő között szerződés felbontásra nem került sor, ezért a
  27. december
  28. napjáig terjedő időtartamra szóló eredetileg H. S.-el kötött haszonbérleti szerződés jelenleg létező és érvényes szerződés, mely alapján felperes használati jogát be kellett volna jegyezni. Mivel a hatóság az előhaszonbérleti jogosult felperes ajánlatáról való értesülést követően
  29. november
  30. napján elmulasztotta bejegyezni Sz. J. előhaszonbérlő földhasználatát, ezért volt szükség
  31. június
  32. napján megtenni a földhasználati bejelentést. A felülvizsgálati kérelméhez csatolta a
  33. október
  34. napján kelt 20184-2/
  35. számú „tájékoztató" levelet, melyet a községi jegyző küldött a felperesnek arról, hogy ajánlata határidőben érkezett. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Pp.
  36. § /1/ bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Az eljárt bíróság jogerős ítéletében a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan állapította meg, hogy a Ttv. 25/B. § /3/ bekezdése alapján haszonbérlet jogcímén történő földhasználati jog bejegyzéséhez az írásba foglalt haszonbérleti szerződést csatolni kellett volna. Ennek elmaradása esetén a bejegyzés e jogszabályhelybe ütközött volna. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet ezen megállapítását nem vitatta, nem jelölte meg, hogy a bíróság jogi következtetése konkrétan milyen jogszabályba ütközik. A Pp.
  37. § /1/ bekezdésére hivatkozás nem lehetett alapos, hiszen a tényállás egyértelmű volt. Az egyértelmű tényállás hiányosságát a felülvizsgálati kérelem konkrétan nem vitatta, így nem állította azt, hogy aláírt haszonbérleti szerződés csatolása nélkül is lehetséges haszonbérlet jogcímén a földhasználati jog bejegyzése. Minderre tekintettel a jogerős ítélet nem sértette meg a Pp.
  38. § /1/ bekezdését. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  39. §-ának /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  40. §-ának /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  41. §-ának /2/ bekezdése alapján az eljárási költségről való döntést mellőzte, tekintettel arra, hogy alperesnek az eljárás során részletes érdemi ellenkérelem hiányában költsége nem merült fel. A Legfelsőbb Bíróság az illetékről az illetékekről szóló
  42. évi XCIII. törvény
  43. §-ának /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  44. §-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Az alperes személyében a per során jogutódlás következett be, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.864/2010/
  45. számú végzésével megállapított. Budapest,
  46. május
  47. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.