← Magyarország

Kfv.38095/2010/10 – Kúria

Kfv.III.38.095/2010/10.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Bernschütz Sándor ügyvéd által képviselt M. Kft. felperesnek a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr.Molcsi Ottó ügyvéd által képviselt K. Kft. beavatkozott - a Fejér Megyei Bíróság

  1. július
  2. napján kelt 10.K.21.349/2010/
  3. számú ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 10.K.21.349/2010/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az alperesi beavatkozó, mint megrendelő és a felperes jogelődje, mint vállalkozó
  6. október
  7. napján vállalkozási szerződést kötöttek az alperesi beavatkozó M. telepén megvalósítandó raktárépület, sertéstelep és egyéb építményekkel kapcsolatos kivitelezési, felújítási munkálatokra 293.000.000.- Ft értékben. Az alperesi beavatkozó a vállalkozási szerződéstől
  8. március
  9. napján elállt, melyet a felperesi kft. elszámolási igénnyel
  10. március
  11. napján tudomásul vett. Ezt követően a felperes
  12. március
  13. napján kérte a beavatkozó 02/216 hrsz-ú ingatlanára a fenti összeg erejéig jelzálogjog bejegyzését. Kérelmét az erre rendszeresített nyomtatványon terjesztette elő, melynek első oldalán saját bélyegzője és képviselőjének aláírása szerepelt, a második oldal aláírva nem volt. A kérelemhez a felperes csatolta az építési vállalkozási szerződést is, melyben a perbeli ingatlan helyrajzi szám szerint feltüntetve nem volt. Az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási hatóság egy kivett művelési ágú gazdasági épület és udvar megnevezésű 2 ha 5647 m² területű 02/216 hrsz-ú beavatkozói ingatlanra a jelzálogjogot bejegyezte. A beavatkozó fellebbezése folytán eljáró alperes
  14. május
  15. napján kelt 31.257/
  16. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a kérelmet elutasította. Indokolása szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak hiánypótlásra nem alkalmas hibája volt. A kérelmet megfelelően nem írták alá, ezért a jelzálogjogot a perbeli ingatlanra bejegyezni nem lehetett. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartási kérelme - amennyiben az hiányos volt hiányai hiánypótlással orvosolhatók voltak. Azt is állította, hogy a becsatolt vállalkozási szerződés és nem a kérelem a bejegyzés alapjául szolgáló okirat. Utalt ebben a körben a Polgári Törvénykönyvről szóló
  17. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
  18. §-ának /2/ bekezdésére. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Ptk.
  19. § /2/ bekezdéséből az következik, hogy a jelzálogjog a szerződéskötés ténye és a vállalkozó bejegyzése iránti kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre, ezért bejegyzésre alkalmas okiratnak kellett tekinteni a kérelmet is. A kérelemről hiányzott az előterjesztő aláírása, illetőleg az aláírás hiányos volt, ezért a felperes kérelmének elutasítása megalapozott döntés volt az alperes részéről az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  20. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
  21. § /3/ bekezdésének d/ pontja alapján. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet, valamint a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint jelen ügyben nem a kérelem - amelyet formanyomtatványon az alperesi hatóságnál elő kell terjeszteni a bejegyzésre alkalmas okirat, hanem az a szerződés, mely a kérelemhez csatolásra került. Előadta továbbá, hogy a kérelem első oldalát ügyvédje a nevében aláírhatta. Jogszabálysértésként a Ptk.
  22. §-ának /2/ bekezdését,
  23. §-ának /1/ bekezdését,
  24. §-át és az Inytv.
  25. §-át jelölte meg. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a Ptk.
  26. §-ának /2/ és /3/ bekezdését a felperes jelzálogjog bejegyzési kérelmének előterjesztését követően az Alkotmánybíróság 145/B/
  27. AB határozattal megsemmisítette
  28. március
  29. napjától. Az Inytv.
  30. §-ának /1/ bekezdése értelmében azonban az alperesnek a felperesi beadványt az előterjesztése időpontjában hatályos jogszabályok szerint kellett elintézni, a felperesi kérelem előterjesztésekor a megsemmisített Ptk. rendelkezések még hatályban voltak. A Legfelsőbb Bíróságnak a perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az építési szerződés alapján keletkező jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének volt-e olyan akadálya, mely hiánypótlással nem volt elhárítható és ezért a bejegyzési kérelmet el kellett-e utasítani. Az ügyben a kérelem benyújtásakor hatályos Ptk.
  31. §-ának /2/ bekezdése irányadó, mely kimondja, hogy a vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős. Az idézett rendelkezésből megállapítható, hogy a perbeli esetben a jelzálogjog a felperest a szerződéskötés ténye és a bejegyzés iránt előterjesztett kérelme alapján illeti meg. A vonatkozó szabályozás nem egyértelmű egyebek mellett, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az építési szerződést milyen okirati formában kell megkötni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy nem volt helye jelzálogjog bejegyzésének e jogszabály érvényesülésének időszakában sem akkor, ha a kérelem alapjául szolgáló szerződést olyan hiányosság terhelte, mely miatt megállapítható volt annak a bejegyzést akadályozó fogyatékossága. Nem képezheti alapját a bejegyzésnek az olyan vállalkozói szerződés, melyből hiányzik annak a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlannak a pontos megjelölése, amelyre a Ptk. rendelkezése szerint a vállalkozót jelzálogjog illeti meg. A perbeli iratokhoz csatolt szerződés nem tartalmazza ennek az ingatlannak a helyrajzi számát. A helyrajzi számot először a bejegyzési kérelem tartalmazza. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a Ptk.
  32. §-ának /2/ bekezdése a jelzálogjog bejegyzését csak az építkezéssel érintett ingatlanra teszi lehetővé. Ezt úgy körülírni, hogy az ingatlan nem elegendő, mert kérdés, hogy szerződésük megkötésénél a felek ugyanerre az ingatlanra gondoltak-e. Az egyik szerződő fél egyoldalú nyilatkozata nem elegendő tehát az ingatlan megjelöléséhez. Különösen az Inytv.
  33. § /3/ bekezdésének c/ pontjára figyelemmel tekinthető hiányosnak az ingatlan ilyen körülírása. Ezt a hiányosságot nem pótolta az a körülmény, hogy a vonatkozó helyrajzi számot a vállalkozó kérelme tartalmazta, mert a szerződéskötés tényének figyelembevételéhez - amihez nyilvánvalóan szerződés is szükséges - kell az ingatlan szükséges adata is az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható az is, hogy az alperesi beavatkozó a szerződéstől elállott, és ehhez a felperes hozzájárult. Ezzel a cselekménnyel nemlétezővé vált az a szerződés, amelynek tényére alapítva utóbb a felperes a jelzálogjog bejegyzését kérte. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a bejegyzési kérelem hiányosságai miatt az Inytv.
  34. § /3/ bekezdésének d/ pontja alkalmazhatósága körében is. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
  35. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  36. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
  37. §-a alapján köteles az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati költségeinek a megtérítésére. A felperes az illetéket felülvizsgálati kérelmén lerótta, így az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. Az alperes személyében a per amelyet a Legfelsőbb Bíróság végzésével megállapította. során jogutódlás következett be, a Kfv.III.38.095/2010/9-I. számú Budapest,
  38. március
  39. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.