Pfv.VIII.20.129/2011/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bilonka Béla ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Eiter Sándor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen letét kiadása iránt a Tolna Megyei Bíróság előtt 10.P.20.016/
- számon megindított, és a Pécsi Ítélőtábla
- szeptember 23-án Pf.III.20.086/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000,- (Kettőszázötvenezer) forint - az ÁFÁ-t is magába foglaló - felülvizsgálati perköltséget, az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 1.020.000,(Egymillióhúszezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A peres felek
- március 31-én letéti szerződést kötöttek. Ennek alapján az alperes képviselője ... 25.000.000,- forintot letétként átvett a felperes letevőtől, melyet - ellenkező rendelkezés hiányában -
- június 30-ig kellett letétben tartania, majd a letevőnek visszafizetnie. A felperes állítása szerint az alperes a letett összegből 8.000.000,- forintot fizetett vissza. A felperes keresetében az alperest 17.000.000,- forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel védekezése szerint a letéti szerződés alapján nem vett pénzt át a felperestől, a szerződés színlelt volt. Nem vitatta, hogy 8.000.000,- forintot valóban kifizetett a felperesnek, azonban ez egy más jogügylet kapcsán történt. A jogerős ítélet kötelezte kamatai megfizetésére. az alperest 17.000.000,- forint és Az elsőfokú ítélet indokai szerint az ügyvédi iroda alperes által tevékenységi körében kiállított és szabályszerűen aláírt magánokirat teljes bizonyítékul szolgált arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette. Ebből következően az alperes elismerte, hogy ügyvédi letét címén a pénz átvette, és visszafizetésére kötelezettséget vállalt. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait annyiban módosította, hogy a letéti szerződést a felek nem foglalták a Pp.
- §
(1)bekezdésében meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba. Ugyanakkor az alperes törvényes képviselője ... beismerte, hogy a letéti szerződésbe foglalt szerződési nyilatkozatot megtette, és abban elismerte a 25.000.000,- forint letét címén történő átvételét, egyben a visszaadásra kötelezettséget vállalt. A letéti szerződés érvényességével kapcsolatban a bíróság hangsúlyozta, hogy azt nem érintette, hogy nem az okiraton feltüntetett keltezés szerinti időpontban történt meg a nyilatkozatok megtétele, az okirat aláírása. Az alperes a szerződés színleltségét, az annak alátámasztására előadott tényállításait nem bizonyította. A másodfokú bíróság utalt az alperes törvényes képviselője által saját nevében írott
- november 20-i keltű levélre is, melyben nevezett elismerte a 17.000.000,forint összegű tartozása fennállását. Az alperesnek az arra történő hivatkozását, hogy a felperes az esedékessé válás után nem érvényesítette a követelését a rendelkezésére álló módokon, nem találta bizonyító erejűnek. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Fenntartotta jogi álláspontját a letéti szerződés színleltségére és arra vonatkozóan, hogy az adott szerződés alapján pénzátadás nem történt. Előadta, hogy a szerződés nem felelt meg az ügyvédi letét létesítése és kezelése szabályainak. A bíróság nem tisztázta a letétbe átadott összeg forrását, a letét célját, kifizetésének feltételeit. Önálló ügyletek álltak fenn a felperes és az alperesi jogi képviselő ügyvéd mint magánszemély között. Ebben a viszonylatban valóban történt pénzmozgás, és ennek az üzleti kapcsolatnak a keretében keletkezett a másodfokú bíróság által hivatkozott
- november 20-i keltű levél. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt két válaszlevél tanúsítja, hogy az általa elismert 17.000.000,- forint tartozás ebben a privát jogviszonyban keletkezett. Összességében a bíróság a bizonyítékokat hiányosan és tévesen értékelte, indoklási kötelezettségének sem tett eleget. A bíróság keresetnek helytadó ítélete megalapozatlan. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Vitatta a felülvizsgálati kérelem indokait és előadta, hogy a letéti szerződés színleltségét az alperesnek kellett volna bizonyítani. A bíróság a bizonyítékok mérlegelésével megalapozott döntést hozott. Arra az alperesi felvetésre, hogy a családi vállalkozásában álló R. Kft-vel fennálló jogviszonyában is rendezhette volna a perbeli követelést, előadta, hogy erre az alperes a jogviszonyok különbözősége folytán alapos okkal nem hivatkozhatott. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, azonban a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján bizonyítást nem folytathatott le. A felülvizsgálati kérelem elbírálása során csak a periratok alapján dönthetett. Ebből következően az alperes által becsatolt két okiratot döntése során nem vehette figyelembe. A perben a felperes okirattal igazolta, hogy a peres felek között a letéti szerződés a Ptk. 205. §
(1)bekezdése alapján létrejött. Ebben az alperes elismerte, hogy a felperestől 25.000.000,forintot átvett, és kötelezettséget vállalt annak a szerződésben meghatározott határidőig történő visszaadására. Nem volt vitatott a perben annak ténye sem, hogy a szerződést ügyvédi minőségében az alperes törvényes képviselője szerkesztette, dátummal is ő látta el. A szerződés érvényes létrejöttét a felek által aláírt okirat tanúsította. Ezzel szemben az alperesnek kellett volna bizonyítania a szerződés színleltségét és ebből eredő semmisségét, továbbá az azzal leplezett szerződés tartalmát (Ptk. 207. §
(5)bekezdés). A jogerős ítélet a bíróság rendelkezésére álló bizonyítékok teljeskörű értékelése alapján azt a ténybeli és jogkövetkeztetést tartalmazza, hogy az alperes a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget. A Legfelsőbb Bíróság a mérlegelésre alapított jogerős ítélet megalapozatlanságát a bizonyítékok felülmérlegelésével csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a jogerős ítélet kirívóan súlyos mérlegelési hibát tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott indokok alapján ilyen mérlegelési hibát nem észlelt. Ezért a bizonyítékok mérlegelését támadó felülvizsgálati kérelem nem vezethetett eredményre. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte az alperest a felperes jogi képviseleti díjának megfelelő felülvizsgálati perköltség és az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére és saját felülvizsgálati perköltsége viselésére. Budapest, 2011. április 28. Dr. Kiss Mária s.k. a tanács elnöke - előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: tisztviselő