Gf.30773/2010/4 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.II.30.773/2010/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a dr. Györgyi Árpád Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Györgyi Árpád ügyvéd) által képviselt felperes neve, címe felperesnek, a Czakó-Háger-KálmánKozslik-Turnyánszki Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Turnyánszki Gábor ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve, címe I.r., dr. Kovács Andrea ügyvéd (cím) által képviselt II.rendű alperes neve, címe II.r., a dr. Barna Gabriella ügyvéd (cím) által képviselt III.rendű alperes neve, címe III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt folyamatba tett perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 21.G.40.278/2008/
2. számú,
3. számon kijavított ítélete ellen a felperes részéről
4. számon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla arra kötelezi a felperest, hogy fizessen meg tizenöt napon belül I.r. alperesnek 25 000 (Huszonötezer) forint általános forgalmi adót magába foglaló 125 000 (Egyszázhuszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Ezen ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes
5. évben a gazdálkodó szervezet1 n.-i székhelyű gazdálkodó szervezettől 92 800 euró vételárért megvásárolta a HPK-70 típusú 11935 gyártási számú csatorna bálázógépet. Felperes többségi tulajdonosa és ügyvezetője is volt a gazdálkodó szervezet2-nek, mely gazdálkodó szervezetben üzletrésszel rendelkezett III.r. alperes is. Nevezett cég
6. év szeptemberében a Z. Takarékszövetkezet s.-i részlegénél 36 000 000 forint összegű hitelt vett fel, melynek fedezetéül az I.r., II.r., III.r. alperesek, illetőleg általuk képviselt gazdálkodó szervezetek jelzálog-fedezetet biztosítottak. A
7. év március hó
8. napján kelt megállapodással a gazdálkodó szervezet2 részéről a felperes és III.r. alperes, a gazdálkodó szervezet3 képviseletében I.r. felperes, továbbá a gazdálkodó szervezet4 képviseletében K. F. megállapodást kötöttek. Ezen szerződésben a gazdálkodó szervezet2 képviselői - köztük a felperes a Z. Takarékszövetkezetnél „a még visszamaradó 19 000 000 forint" hitel fedezetére fedezetcsereként a perbeli gépet ajánlották fel. A felperes nyilatkozott arról, hogy kizárólagos tulajdonában áll az a szelektív hulladéktömörítő HPK-70-es csatorna bálázógép, amely a gazdálkodó szervezet2 használatában van. Egyben kijelentette, hogy a hivatkozott gép tehermentes. A kifizetetlen hitel formájában jelentkező - a megállapodás szóhasználata szerinti „probléma" megoldására a felperes hozzájárult ahhoz, hogy a társaság, illetve a hitelező kezdeményezzék a fedezetcserét a hitelező takarékszövetkezetnél és egyben hozzájárulását adta ahhoz, hogy a perbeli gépi berendezés a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok fedezetéül szolgáljon. A szerződés aláírásával felhatalmazta a III.r. alperest arra, hogy a fedezetcsere lebonyolítására „teljes hatáskörben" intézkedjen.
9. év augusztus hó
10. napján a Z. Takarékszövetkezet, mint hitelező és a gazdálkodó szervezet2, mint adós és ingózálogjog kötelezett, továbbá S. P., a III.r. alperes, a gazdálkodó szervezet3, valamint a gazdálkodó szervezet5, mint jelzálog kötelezettek egy újabb megállapodást kötöttek, ebben rögzítették, hogy a hitelező a gazdálkodó szervezet2 adós részére a Z. Takarékszövetkezet „rulírozó hitelt" biztosított
11. augusztus
12. napján 36 000 000 forint összegben, a hitel lejárata
13. év augusztus hó
14. napja. A hitelező szerződésben írt partnerei rögzítették, hogy az adós által a gazdálkodó szervezet6 „felszámolás alatt" felszámolója által elismert „B" kategóriás követelésének engedményezéséből befolyt 17 699 492 forint összegben a hitelező csökkentette a hitelkeret összegét, mely a szerződés aláírásának időpontjában 18 300 508 forintban került megállapításra. Felek rögzítették, hogy az adós a lejáratkor a hitelt nem tudja visszafizetni, ezért a négy ingatlan jelzálogot biztosító zálogkötelezett kötelezettséget vállalt arra, hogy maguk között egyenlő arányban megfizetik adós helyett a hitelt és annak járulékai teljes összegét tartozásátvállalás keretében. A felek megállapodtak még abban, hogyha a tartozást átvállaló személyek a
15. év augusztus hó
16. napján esedékes hiteltörlesztés teljes összegét megfizetik, akkor a hitel megszűnik, és a hitelező haladéktalanul intézkedik a hitel fedezeteként szolgáló ingatlanokon fennálló jelzálog törlési engedélyének kiadásáról, egyben teljesítés esetén a hitelező tovább engedményezi a jelzálog kötelezettekre a gazdálkodó szervezet2 által engedményezett, a gazdálkodó szervezet6 „felszámolás alatt" felszámolásából származó követelését. A felperes megelőzőleg
17. év január hó
18. napján meghatalmazta a III.r. alperest arra, hogy helyette és nevében, mint gazdálkodó szervezet2 ügyvezetője helyett a távollétében a társaság nevében teljes körűen eljárjon.
19. év november hó
20. napján a felperes meghatalmazta a III.r. alperest arra, hogy a kizárólagos tulajdonában álló per-, teher- és igénymentes perbeli csatorna bálázógép értékesítése körében nevében teljes körben eljárjon, a szükséges jognyilatkozatokat megtegye és a megkötendő szerződést aláírja.
21. év január hó
22. napján a III.r. alperes a perbeli bálázógépet 17 500 000 forint vételárért eladta az I.r. alperesnek. A szerződés szerint az eladó és a vevő a vételár megfizetéséről, annak ütemezéséről külön megállapodást köt, amely a szerződés mellékletét képezi. Rögzítették, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező bálázógép S.en található. Az eladó, a III.r. alperes nyilatkozott büntetőjogi felelőssége tudatában arról, hogy az adásvétel tárgyát képező bálázógép kizárólagos tulajdonában áll, azon másnak olyan joga nem áll fent, amely a vevőt tulajdonjogában, illetve birtoklásában korlátozná. A megállapodást dr. Sz. G. s.-i székhelyű ügyvéd ellenjegyezte. A nevezett jogi képviselő ellenjegyzése mellett a szerződés megkötését követő napon a felek adásvételi szerződés módosítás megnevezésű megállapodást kötöttek, melyben az előző napon S.-en kelt adásvételi szerződés 1./ pontját módosították akként, hogy eladóként a III.r. alperes a felperes tulajdonában álló és a szerződésben körülírt használt csatorna bálázógépet a tulajdonostól
23. november
24. napján kapott meghatalmazás alapján adta el az I.r. alperesnek. A III.r. alperes
25. január
26. napján kelt okiratban nyilatkozott arra, hogy a bálázógép tulajdonjoga adásvétel jogcímén az I.r. alperesre átszállt és ezen naptól a bálázógéppel a vevő - I.r. alperes - sajátjaként rendelkezhet.
27. január hó
28. napján az I.r. alperes adásvételi szerződést kötött a II.r. alperesi gazdálkodó szervezettel, melyben eladta a bálázógépet 17 500 000 forint vételárért. A felek a szerződésben rögzítették, hogy a vevő a szerződés megkötésével egyidejűleg egyösszegben és készpénzben 4 000 000 forint összeget megfizetett, melyet a felek foglalónak minősítettek. A meghaladó vételár megfizetésére az eladó a vevő részére részletfizetést engedélyezett havi 500 000 forint összegben. A II.r. alperes a vételárból mindösszesen 6 500 000 forintot fizetett meg. A felperes a II.r. alperes felé a perbeli géppel összefüggésben tulajdonjogi igény-bejelentést tett, ezt követően a II.r. alperes a részletfizetést felfüggesztette, a további fizetést jelen peres eljárás eredményétől tette függővé. Ezt követően a felperes és a II.r. alperes adásvételi szerződést kötött
29. február
30. napján. Ezen megállapodásban a felperes, mint eladó a II.r. alperes pedig, mint vevő a gép vételárát 17 500 000 forintban meghatározták és a vételárba beszámították a II.r. alperes által az I.r. alperesnek megfizetett 6 500 000 forintot, míg a fennmaradó 11 000 000 forint megfizetésére havi 500 000 forint részletfizetésben állapodtak meg. A felperes végső formában fenntartott kereseti kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I.r. és II.r alperes között létrejött adásvételi szerződés és adásvételi szerződés módosítás semmis, továbbá kérte az I.r. és II.r. alperes között S.-en,
31. január
32. napján a gép átruházása céljából létrejött adásvételi szerződés semmisségének megállapítását. Másodlagosan kérte, hogy az I.r. és III.r. alpereseket kötelezze a bíróság a II.r. alperes által I.r. alperes részére kifizetett 6 500 000 forint megfizetésére. Harmadlagosan egyetemlegesen I.r. és III.r. alpereseket az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. Ezen kereseti kérelmének esetleges elutasítása esetére annak megállapítását kérte a bíróságtól, miszerint a gép tulajdonjoga a felperest illeti meg, egyidejűleg a bálázógép részére történő kiadását igényelte. Alperesek ellenkérelme a felperes kereseti kérelmének elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta. Kifejtett álláspontja szerint az adásvételi szerződés megkötése során a III.r. alperes megbízottként járt el, melynek során ingó adásvételi szerződést kötött az I.r. alperessel, aki a szerződéssel a perbeli ingóságon tulajdonjogot szerzett és ezt követően jogszerűen értékesítette azt a II.r. alperes részére. Álláspontja szerint a meghatalmazás egyoldalú címzett jognyilatkozatként teljes körű eljárásra jogosította fel a III.r. alperest, az nem értelmezhető szűkítően, így a III.r. alperes jogosult volt a vételár átvételére is. Egyik tulajdonjog átruházására irányuló szerződés sem ütközött jogszabályba, így azok semmissége sem állapítható meg. Az I.r. és II.r. alperesek közötti adásvételi szerződés nem minősül színleltnek és ekként semmisnek, az I.r. és III.r. alperes nyilatkozatából megállapította, hogy a szerződési akarat a bálázógép átruházására irányult. A
33. március
34. napján kelt megállapodás is kifejezetten azt célozta, hogy a gazdálkodó szervezet2 hitelének fedezetéül a felperes tulajdonát képező HPK-70-es bálázó-gép szolgáljon. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla a kereseti kérelmének adjon helyt, míg másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta. Kiemelte, hogy a III.r. és I.r. alperesek között létrejött adásvételi szerződés semmis, tekintettel arra, hogy a III.r. alperes nem volt és később sem vált a gép tulajdonosává, így nem állt jogában azt értékesíteni. Az I.r. és III.r. alperes egyaránt tudatában volt annak, hogy a gép a felperes tulajdonában áll. Az I.r. és III.r. alperesek között létrejött szerződés semmisségére tekintettel a II.r. alperes és az I.r. alperes között létrejött adásvételi szerződés is semmis. Az I.r. alperes nem bizonyította azt, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor, avagy később szerződő partnere, a II.r. alperes részére átadta-e és ha igen, mikor az I.r. és III.r. alperesek által megkötött adásvételi szerződés
35. január
36. napján kelt módosítását. Joghatás kiváltására az I.r. és III.r. alperes által megkötött adásvételi szerződés, annak módosítása és a meghatalmazás együttesen lehet alkalmas. Az elsőfokú bíróság ezt a tényt is figyelmen kívül hagyta. A fedezetcserére irányuló megállapodás egyrészt határidőhöz kötött volt, valamint kizárólag az ingóság megterhelésére irányult és nem elidegenítésre. A felperes jogszerűen adott felhatalmazás alapján jogellenes nyilatkozatot tett. Az ítélet
37. oldal utolsó bekezdésében írt megállapítás alapjául szolgáló irat nem állt a bíróság rendelkezésére. Az I.r. és III.r. alperesek által megkötött szerződés színleltségét a körülmények maradéktalanul alátámasztják, így az adásvételi szerződések között eltelt rövid idő, az I.r. alperes jutalék megállapodása a III.r. alperessel, és hogy a gép eladásáról nem tájékoztatta a felperest. Az I.r. alperes nem gépkereskedő. A módosítás körülményeit ellentmondásosan adták elő. A felperes tulajdonjogát nem igazolta a II.r. alperes felé az I.r. alperes, kizárólag a
38. január
39. napján kötött adásvételi szerződést mutatta fel az I.r. alperes, aki tulajdonjogát a III.r. alperestől származtatta, ugyanakkor dr. Sz. G. egyértelműen nyilatkozott arról, hogy a szerződés megkötésekor a III.r. alperes állította, hogy ő hozta be a gépet az országba és ő a gép kizárólagos tulajdonosa. Az I.r. alperesnek pedig nincs haszna az értékesítésből, az 1 % jutalék megfizetésére a III.r. alperes nem vállalt kötelezettséget. A megkötött adásvételi szerződés eleve semmis volt, semmis szerződést pedig nem lehet módosítani. Az I.r. alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A további alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp. 256/A. §