A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.1.133/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- március
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : Az ittas járművezetés vétsége és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Békés Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Battonyai Városi Bíróság 8.B.210/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja. A börtönbüntetés tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapban határozza meg. Az ítélet egyéb rendelkezéseit nem érinti. A felülvizsgálat során felmerült 3.000.- (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Battonyai Városi Bíróság 8.B.210/2009/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét 3 rendbeli ittas járművezetés vétségében (Btk.
- §
(1)bekezdés) állapította meg, és ezért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónapi börtönbüntetésre és a közúti járművezetéstől végleges hatályú eltiltásra ítélte. Kizárta a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, megszüntette a Szentesi Városi Bíróság 1.Beü.198/2007/
- számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés vonatkozásában engedélyezett feltételes szabadságot és annak végrehajtását rendelte el. Ugyanakkor a terheltet az ellene 2 rendbeli jármű önkényes elvételének bűntette (Btk.
- §
(1)bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. A városi bíróság ítéletében rögzített tényállás szerint a többszörösen - köztük ittas járművezetés vétsége miatt is büntetett alkoholfüggőségben szenvedő és ezért gépi meghajtású jármű vezetésére alkalmatlan a terhelt ismeretlen mennyiségű alkoholt fogyasztott. Ezt követően az esti órákban beleült a tulajdonában levő gépjárműbe és azzal a város belterületén, közúton, úgy közlekedett, hogy nem rendelkezett vezetői engedéllyel és a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt állt. A rendőrjárőr 21 óra 20 perckor intézkedés alá vonta. Ennek során a rendőrkapitányságra légalkohol vizsgálatra előállították. Az első mérést vele szemben 21 óra 45 perckor, a másodikat 22 óra 08 perckor végezték el. Ezek eredménye 0,97 mg/l és 0,92 mg/l légalkohol érték volt, amely nála közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A II. vádpont tényállása szerint S.M. és Cs.R. élettársak. Közösen megvették a N.O. tulajdonában álló gépjárművet. Ennek során a terhelt kölcsönt biztosított a részükre, ezért a gépjárművet mindhárman, egyező akarattal, közösen használták, majd azt pontosan meg nem határozható időpontban - a terhelt megvette tőlük. A terhelt a vádbeli napon ismét alkoholt fogyasztott. Ezt követően az esti órákban beült a fenti gépjárműbe és azzal a település belterületén, közúton úgy közlekedett, hogy nem rendelkezett vezetői engedéllyel és a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt állt. A rendőrjárőr 21 óra 21 perckor intézkedés alá vonta. A terhelt szervezetében a cselekmény elkövetésekor 2,26 ezrelék véralkohol koncentráció állt fenn, amely nála közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A III. vádpont tényállása szerint a terhelt ismét alkoholt fogyasztott. Ezt követően az esti órákban beült a fenti gépjárműbe és azzal a település belterületén, közúton, úgy közlekedett, hogy nem rendelkezett vezetői engedéllyel és a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt állt. A rendőrjárőr 19 óra körül intézkedés alá vonta. A terhelt szervezetében a cselekmény elkövetésekor 2,42 ezrelék véralkohol koncentráció állt fenn, amely nála közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A terhelt megszegte a KRESZ 4. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat, amely szerint járművet az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol. A városi bíróság ítélete ellen kizárólag az ügyész jelentett be fellebbezést a terhelt terhére, mely fellebbezést a megyei főügyészség előbb módosított, majd teljes egészében visszavont. A Békés Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a
- július
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 9.Bf.111/2010/
- számú végzésével megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének felmentő rendelkezése
- április
- napján jogerőre emelkedett az ügyészi fellebbezést ezt érintő visszavonása folytán, majd az ítélet egyéb rendelkezései
- július
- napján ugyancsak jogerőre emelkedtek és végrehajthatóvá váltak az ügyészi fellebbezés teljes visszavonására tekintettel. A megyei bíróság végzésében rögzítette, hogy az ügyészi fellebbezés visszavonására tekintettel az anyagi jogszabálysértéssel kiszabott főbüntetés korrekciójára nem volt lehetősége. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Békés Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a börtönbüntetés rövidebb időtartamban történő meghatározása érdekében. A felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint a szabadságvesztés mértékének 1 év 10 hónapban történő meghatározása anyagi jogszabályt sért, mivel a Btk.
- §
(2)és
(3)bekezdése alapulvételével a halmazati büntetésként kiszabható szabadságvesztés maximuma 1 év 6 hónap lehetett volna. A Legfőbb Ügyészség BF.3115/2010/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és a terhelttel szemben az anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelő mértékű börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyészség képviselője az ügyészi felülvizsgálati indítványt változatlan formában fenntartotta. A terhelt védője az ügyészi indítványban foglaltakkal egyetértett, és észrevételezte, hogy álláspontja szerint a terhelttel szemben végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás nem lett volna alkalmazható, mert a terhelt fizikai állapotára figyelemmel a gépjárművezetésre nem alkalmatlan. Az ügyészi felülvizsgálati indítvány megalapozott. A városi bíróság ítéletében megsértette a büntető anyagi jog rendelkezéseit, amikor a terhelttel szemben a Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti 3 rendbeli ittas járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónapi börtönbüntetést szabott ki. A Btk. 188. §
(1)bekezdése az ittas járművezetés vétsége elkövetőjét 1 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. A Btk. 85. §
(2)bekezdése értelmében halmazati büntetés kiszabása esetén a büntetést a bűnhalmazatban levő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapul vételével kell kiszabni. Ez a jelen esetben értelemszerűen 1 évi szabadságvesztés. A 85. §
(3)bekezdése értelmében, ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a
(2)bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. E rendelkezés alkalmazásával a Btk. 188. §
(1)bekezdésében meghatározott 1 évi szabadságvesztési tartam a felével, vagyis 6 hónappal emelhető, ekként a terhelttel szemben törvényesen kiszabható szabadságvesztés maximuma 1 év 6 hónap (és ezen a maximális mértéken nem változtathatnának - miként arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is utal, a Btk-nak a különös visszaesőkre vonatkozó szabályai sem, hiszen a Btk. 97. §
(1)bekezdése alkalmazásával kialakított szabadságvesztési mérték is azonos tartamú. Egyébként pedig a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvány irányára tekintettel a terhelt különös visszaesői minősége megállapítása hiányával kapcsolatban megvalósulni látszó anyagi jogi szabálysértést nem vizsgálhatta). Mivel a kifejtettek értelmében a Battonyai Városi Bíróság ítéletében a terhelttel szemben olyan tartamú büntetést szabott ki, melyre a büntető anyagi jog szabályai nem nyújtanak lehetőséget, megvalósult a Btk. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok, és e törvénysértést a Legfelsőbb Bíróságnak a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján ki kellett küszöbölnie, mégpedig akként, hogy a kiszabott büntetést az ismertetett törvényi keretek közé enyhítette. Ennek során a Legfelsőbb Bíróság a kiszabható törvényi maximumot alkalmazta. Az eset összes körülményének mérlegelésére figyelemmel ugyanis további enyhítésre nem látott lehetőséget. Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság a védő felszólalásában felvetett érvvel sem, a végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás nem csak fizikai alkalmatlanság, hanem morális alkalmatlanság esetén is alkalmazható. Ez pedig a terhelt előéletéből és az elbírált cselekményeiből következik. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján a terhelt javára bejelentett ügyészi felülvizsgálati indítványt alaposnak találta, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a kiszabott főbüntetés tartamára vonatkozóan megváltoztatta, a határozat további törvényes rendelkezéseit nem érintve. A kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költségből a Legfelsőbb Bíróság a Be. 429. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2011. március 31. Dr. Katona Sándor a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor előadó bíró Dr. Csere Katalin bíró