Pfv.VIII.20.987/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ungvári Renáta ügyvéd (1094 Budapest, Tűzoltó u.
- 1476 Budapest, Pf. 272.) által képviselt ....... I., II., és III.r. felpereseknek a dr. Kollár Gyula ügyvéd (1461 Budapest, Pf. 152.) által képviselt ........ I.r., és a személyesen eljárt II. r., III. r. és a Veszprém Megyei Illetékhivatal V. r. alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 30.P.88.578/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- április 27-én 44.Pf.633.392/2005/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 30.P.88.578/2003/
- számú,
- és
- sorszámon kiegészített,
- és 56-I. sorszámon kijavított ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. r. alperest, hogy a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül fizessen meg 40.000,- (Negyvenezer) forint + ÁFA együttes másodfokú és felülvizsgálati perköltséget, az állami adóhatóságnak külön felhívásra 44.440,- (Negyvennégyezernégyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az I. r. alperes a másodfokú és felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : Az I. és II. r. felperes édesapja az
- május 19-én kelt adásvételi szerződéssel eladta a tulajdonát képező, az ingatlannyilvántartásba 4797 helyrajzi számon felvett 1360 m2 alapterületű ingatlant az I., II. és III. r. alperesnek. Az I. és II. r. alperes ¼ - ¼, a III. r. alperes ½ arányú tulajdoni hányadot szerzett. Az eredeti ingatlanból utóbb két önálló, a perbeli 4797/
- és a 4797/
- helyrajzi számú ingatlanok alakultak ki, a perbeli ingatlan alapterülete 879 m2 lett. Az
- augusztus 18-án kelt szerződéssel az I. és II. r. alperes tulajdoni illetőségéből az akkor még kiskorú I. és II. r. felperesnek 1/40 - 1/40 tulajdoni illetőséget ajándékozott.
- augusztus 22-én a fennmaradó 18/40 illetőségüket eladták az I. és II. r. felperes állag- és a III. r. felperes haszonélvezeti vevőnek 1.000.000,- forint vételárért. A szerződések megkötésének időpontjában a perbeli ingatlan 2 ingatlannyilvántartásba bejegyzett alapterülete 238 m volt. Széljegy formájában a tulajdoni lap azonban feltüntette az ingatlan alapterületének eredeti, 879 m2 nagyságúra történő visszaállítását. A területcsökkenés ugyanis az Alkotmánybíróság által utóbb alkotmányellenesnek minősített tulajdonelvonásnak felelt meg. A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a perbeli ajándékozási és adásvételi szerződéssel a teljes, 879 m2 alapterületű ingatlan ½ tulajdonjogát, illetve haszonélvezeti jogát megszerezték. Ennek alapján az I. r. és II. r. felperes tulajdonjogának, a III. r. felperes haszonélvezeti jogának a bejegyzését kérték a perbeli ingatlanra. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helytadva megállapította, hogy az I. és II. r. felperes az ingatlan tulajdonjogát 1/40 - 1/40 arányban ajándékozás, 9/40 - 9/40 arányban vétel jogcímén megszerezte, ez utóbbi hányadokat a III. r. felperes haszonélvezeti joga terheli. Megkeresni rendelte a földhivatalt a tulajdonváltozás bejegyzése végett. Az ítélet indokai szerint a felek egyezően adták elő, hogy a perbeli ingatlan természetbeni megjelenése és használatának terjedelme
- óta változatlan volt. A partvonal jogszabályon alapuló lejegyzése, illetve visszajegyzése az ingatlan természetbeli határait nem érintette. A felek szerződéskötéskori akarata arra irányult, hogy a vevők a megtekintett és ismert állapot szerint szerezzenek tulajdonjogot az ajándékozási, illetve az adásvételi szerződés alapján. A felperesek a teljes 879 m2 telek ½ részét vették birtokba. Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú kiegészített és kijavított ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a felpereseknek az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította. A földhivatalt azzal a módosítással kereste meg, hogy az I. r. alperes tulajdoni hányada vonatkozásában ne eszközöljön bejegyzést. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató döntését azzal indokolta, hogy a perbeli ajándékozási és adásvételi szerződésben a felek határozottan megjelölték a szerződés tárgyát, amit 238 m2 területnagyság alapján határoztak meg. Erre az ingatlanhányadra kötötték meg a szerződést, amit a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján eltérően nem lehetett értelmezni. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben a felperesek észrevételezték, hogy a szerződés az eladó és ajándékozó I. és II. r. alperes viszonylatában nem értelmezhető kétféleképpen. Mivel e szerződések maguk is utaltak a rendezetlen széljegyekre, az I. r. alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy szerződéskötési szándéka nem terjedt ki a teljes területre csak a 238 m2-re. Mivel az ingatlan alapterületében természetben változás nem történt, a rendezetlen ingatlannyilvántartási állapotnak a szerződés értelmezése körében nem lehetett perdöntő jelentőséget tulajdonítani. A felek szerződéskötéskori akarata az ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdoni hányadok megszerzésére és nem a bejegyzett területnagyság egy részének a megszerzésére irányult. A Ptk. 205. §
(1)bekezdését és 207. §
(1)bekezdését, továbbá a megjelölt ingatlannyilvántartási jogszabályokat sérti a másodfokú bíróság álláspontja, amely szerint a felek szerződése csak az ingatlannyilvántartásban feltüntetett terület egy részére vonatkozott. Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Állította, hogy a szerződés csak úgy értelmezhető, hogy az alperesek az ingatlannyilvántartásban feltüntetett területre, azaz 238 m2-re fennálló tulajdoni hányadukat kívánták elidegeníteni. Vitatta, hogy az alperesek az ingatlan természetbeni állapotának állandóságát elismerték volna. A szerződés a szerződés tárgya tekintetében bírói úton nem módosítható, a felperesek tévedés jogcímén a szerződést nem támadták meg. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az adásvételi és az ajándékozási szerződés azonos módon írta körül a szerződés tárgyát: A b-i 5715 számú tulajdoni lapon 4797/
- helyrajzi számon nyilvántartott, 238 m2 területű hétvégi ház és udvar jelölésű - ténylegesen a B. B. út
- szám alatt elhelyezkedő - ingatlan 18/20, illetve 2/20 részilletősége „úgy ahogy az ma áll a vevők által megtekintett és ismert állapot szerint", illetve „úgy ahogy az ma áll a jelenlegi állapotában". A szerződésben a felek rendelkeztek arról, hogy a szerződés aláírásának időpontjával a vevők, illetve a megajándékozottak birtokbahelyezkednek, ettől az időponttól kezdve élvezik az ingatlan minden hasznát, és viselik valamennyi közterhét. A perben nem volt vitatott, hogy a birtokbaadás a szerződéseknek megfelelően megtörtént, az I. és II. r. alperes az ingatlanon korábban fennálló teljes tulajdoni hányadának megfelelő ingatlant bocsátott a felperesek birtokába. Ennek, és annak a további nem vitatott ténynek, hogy az ingatlannyilvántartásban bekövetkezett térmértékcsökkenés ellenére az ingatlan természetbeni határai, használati viszonyai változatlanok voltak, a perbeli szerződések értelmezése során van jogi jelentősége. A Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntése szerint az adásvételi szerződés érvényességét nem érinti, hogy az adásvétel tárgya magából a tulajdonjog átruházását tartalmazó okiratból nem állapítható meg minden kétséget kizáró bizonyossággal, de nyilvánvaló, hogy a felek előtt a szerződés tárgya nem volt kétséges, így főleg akkor, ha az okirat utalásából vagy a megállapodás megkötésének az okirat tartalmával szoros kapcsolatban álló - körülményeiből, továbbá a feleknek a szerződés teljesítésére irányuló magatartásából kétségtelenül kiderül, hogy a felek szerződési akarata melyik ingatlan adásvételére vonatkozott. Adott esetben a szerződéskötő felek a szerződés tárgyát részben az ingatlannyilvántartási adatokra (köztük az ingatlannyilvántartásba bejegyzett aktuális területre) utalással, részben pedig természetben (helység, utca, házszám) megjelölésével határozták meg. A szerződések hangsúlyos elemét képezte a szerződés tárgyának felek előtt ismert és megtekintett állapota. A továbbiakban az adásvételi szerződés
- pontjában a felek utaltak az elintézetlen széljegyekre is, mely rendelkezés értelmezése során a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján szintén a szerződéskötéskori viszonyokból kell kiindulni. Ilyen elintézetlen széljegyként szerepeltek az 1291/
- (II.16.) számon bejegyzett, ingatlan megosztásról és térmérték csökkenésről rendelkező határozat ellen a tulajdonosok, köztük az I. r. alperes által előterjesztett jogorvoslati kérelmek, melyeket csak
- november 29-én, tehát a perbeli szerződések megkötését követően töröltek az ingatlannyilvántartásból (8/A/
- számon csatolt tulajdoni lap). A fenti körülmények és a szerződések alperesek részéről történt teljesítése alapján az elsőfokú bíróság helyesen, a másodfokú bíróság tévesen következtetett a szerződés tárgyára. A felülvizsgálati ellenkérelem indokaival ellentétben a bíróság a felek szerződését nem módosította, hanem a Ptk.
- §
(1)bekezdése, 365. §
(3)bekezdése, 579. §
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy a felek szerződéskötési akarata milyen térmértékű ingatlanhányad átruházására irányult. A felpereseknek tévedés jogcímén a szerződést nem kellett megtámadni, mivel a szerződés érvényesen, az értelmezése útján megállapított tartalommal a felek között létrejött. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálat eredményessége folytán kötelezte az I. r. alperest a felperesek másodfokú és felülvizsgálati perköltségének, továbbá a felperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest, 2007. szeptember 27. Dr. Horeczky Károly s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok