← Magyarország

Pf.20100/2011/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.100/2011/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla ... felperesnek a ... által képviselt alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság

  1. január
  2. napján hozott 17.P.20.891/2010/
  3. számú ítéletével szemben az alperes által 25.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítélete indokolásának megfellebbezett részét megváltoztatja, mellőzi annak megállapítását, hogy a felperes
  4. július
  5. napján kelt beadványát a ... Városi Ügyészség tévesen tekintette ismételt panasznak és nem feljelentésnek. A 8.000,- (Nyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 23.755,- forint perköltséget és megállapította, hogy a felmerült 900.000,- forint eljárási illeték az állam terhén marad. Határozata indokolásában a bíróság megállapította, hogy a felperes a
  6. július hó 13-án kelt és a ... Városi Ügyészséghez benyújtott beadványában tartalma alapján büntető eljárás megindítását kérte, a ... Városi Ügyészség azonban azt nem feljelentésként, hanem - tévesen - ismételt panaszként kezelte. Ez a magatartása azonban a felróhatóságon kívül esik, másrészt nincs is okozati összefüggésben a felperes által állított kár - a súlyos egészségromlás - bekövetkeztével, emiatt az alperes kártérítési felelősségének a Ptk.339.§.

(1)és 349.§.
(1)bekezdésében foglalt együttes feltételei nem állnak fenn. Az alperes fellebbezésében kizárólag az ítélet indokolásának megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes 2010. július 13-án kelt és a ... Városi Ügyészségre benyújtott beadványát tartalma alapján feljelentésnek minősítette. Az ügyészség a 11/2003.(Ük.7.) Lü. Utasítás 11.§.
(3)bekezdése szerint a beadványt nem megnevezése, hanem tartalma szerint bírálta el és a beadványt helytállóan értékelte újabb panaszként és az utasítás 45.§.
(5)bekezdése szerint rendelkezett annak elintézéséről. A fellebbezés kifejtette, hogy a konkrét ügyben meghozott döntést sérelmező beadványok bűncselekmény megállapítására alkalmas konkrét tények és adatok hiányában nem tekinthetők feljelentésnek. Jelen ügyben a felperes feljelentését már elbírálták, a ... Rendőrkapitányság a 2010. március 16-án hozott határozatában a feljelentést elévülés miatt elutasította. A bejelentett jogorvoslatot a ... Városi Ügyészség elbírálta, a panaszt elutasította. A felperes újabb szakértői kiegészítést tartalmazó beadványa ilyen előzmények után nem volt alkalmas a célzott joghatás kiváltására, mert a feljelentés elutasításának oka az elévülés, e körben újabb és újabb feljelentés nyomán fogalmilag kizárt a büntető eljárás megindítása. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott indokolásának helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy beadványa a büntető eljárás megindítására irányult, így az feljelentésnek minősül. Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint megalapozott. Az ítélőtábla mindenekelőtt kiemeli, hogy a felperes keresetét elutasító ítéleti rendelkezés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, az alperes fellebbezése csupán az ítélet indokolásában megjelölt megállapítás megváltoztatására irányult, ezért az elsőfokú ítélet felülbírálatára a Pp.253.§.
(3)bekezdésére figyelemmel csupán ebben a körben kerülhetett sor. Az elsőfokú bíróság a felperes
  1. július
  2. napján kelt és a ... Városi Ügyészséghez benyújtott beadványának jogi minősítése körében a büntető eljárás során is érvényesülő jogelvnek (BH 2003.355.) és az alperes által a 11/2003.(Ük.7.) Lü. Utasítás 11.§.
(3)bekezdésével alátámasztott álláspontjának megfelelően foglalt állást akként, hogy az ügyészségnek a beadványokat nem megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálnia. Az ítélőtábla megítélése szerint azonban az elsőfokú bíróság a felperes szóban forgó beadványának eljárásjogi előzményei és tartalma nem mindenre kiterjedő értékelésével állapította meg, hogy az nem a Be.195.§.
(1)bekezdése szerinti panasznak, hanem feljelentésnek minősül. Ezzel kapcsolatosan az ítélőtábla az alperes fellebbezésében foglaltakat maradéktalanul osztva, azokat nem megismételve csupán az alábbiakat emeli ki. A felperes feljelentésének 2010. március 16-i elutasítása, majd az azzal kapcsolatos felperesi panasz ... Városi Ügyészség általi elutasítása után a felperes - a panaszát elutasító határozat számára hivatkozással - az eljárás korábbi szakaszában előterjesztett szakértői vélemény kiegészítéseként újabb kiegészítő véleményt terjesztett elő. Beadványának megszövegezéséből is kitűnik, hogy a korábbi ügyészségi határozat és feljelentést elutasító határozat által az elévülés kérdésében elfoglalt jogi álláspontot kívánta vitássá tenni. A beadvány célja a tartalmából megállapíthatóan az volt, hogy a korábban eljáró hatóságok jogkérdésben elfoglalt jogi álláspontjának megváltoztatását megalapozza. Egyéb releváns tartalmi elemek (a bűncselekmény, illetve az elkövetésének alátámasztására szolgáló körülmények megjelölése) hiányában a ... Városi Ügyészség megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a panaszt elutasító határozat jogorvoslat lehetőségének hiányára irányuló tájékoztatása ellenére a felperes a határozattal szemben újabb panasszal él, ezért a Be.195.§.
(5)bekezdése, valamint a 11/2003. (Ük.7.) Lü. Utasítás 45.§.
(5)bekezdése helyes alkalmazásával járt el annak elintézésekor. Megállapítható tehát, hogy az alperes jogellenes magatartást nem valósított meg, a felperes kártérítési keresete tehát a kártérítési felelősség további konjunktív feltételeinek vizsgálata nélkül is megalapozatlannak minősül. Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet indokolásának fellebbezéssel támadott megállapítását mellőzte. A felperes illetékmentességére figyelemmel a feljegyzett - az Itv.48.§-a által meghatározott összegű - fellebbezési illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§.
(1)bekezdése és 14.§- a alapján az állam viseli. Győr,
  1. évi május hó
  2. napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tisztviselő Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.