← Magyarország

Gf.40614/2010/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.614/2010/

  1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Leskó Izabella ..... által képviselt ..... felperesnek a Hatvani
  2. sz. Ügyvédi Iroda ..... által képviselt ..... alperes ellen érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálata iránt indított perében a Heves Megyei Bíróság
  3. november 16-án kelt 4.G.20.139/2010/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes érdekeltségi területén található ..... szám alatti családi házas ingatlannak a felperes és házastársa a tulajdonosa. Az ingatlannak egy vízórája van, az ingatlan havi átlagos vízfogyasztása kevesebb, mint 10 m
  5. Az ingatlan alsó részén található egy műhely, ahol a felperes idényjelleggel vállalkozói tevékenységet végez, egy állandó alkalmazottal síremlékeket állít össze. Felperes vállalkozási tevékenység során keletkezett szennyvizet külön tárolja és külön szállíttatja el az ingatlanról. Az alperes
  6. szeptember 14-én elfogadott egységes szerkezetű alapszabálya
  7. pont
  8. bekezdése szerint egy érdekeltségi egység az érdekeltségi területen lévő ingatlannak érdekeltséget megalapozó jogcímen ténylegesen használt része azzal, hogy egy egységnek 250 liter/nap vízfogyasztás és ennek értelmében 250 liter/nap szennyvízkibocsátás felel meg. Az
  9. pont
  10. bekezdés szerint a társulati közfeladatokhoz való érdekeltségi hozzájárulás értékét az érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egység számának szorzata adja. A
  11. bekezdés akként rendelkezik, az érdekeltségi hozzájárulás mértéke az érdekeltségi egység természetes személy öt éves részletfizetés esetén 187.200 forint, egyösszegű fizetés esetén 150.000 forint. A
  12. pont
  13. bekezdés úgy szól, a társulat érdekeltségi területén érdekeltségi hozzájárulást köteles fizetni a társulat minden tagja, aki ingatlan tulajdonnal rendelkezik, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használja. A
  14. bekezdés pedig akként rendelkezik, ha az ingatlan használatát nem csak a tulajdonos gyakorolja, az egyéb jogcímen fennálló érdekeltséget a következők alapozzák meg: - földhasználó, - haszonélvező (használó) - ingatlan használatát egyéb jogcímen ténylegesen gyakorló természetes személy vagy jogi személy, - jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéb vállalkozó, - a lakás bérlője, ha a bérleti jogviszony határozatlan időre szól. Az
  15. bekezdés pedig tartalmazza, hogy ha az érdekeltségi területen lévő ingatlannak a
  16. bekezdés szerinti külön jogcímen több tényleges használója van, a társulat érdekeltségi arányát mindegyik jogcím után külön-külön meg kell állapítani, így kell eljárni azonos jogcím esetén, amennyiben az ingatlan lakás és vállalkozás céljára is hasznosításra kerül. Az alperes
  17. november 20-án 121/
  18. és 122/
  19. szám alatt határozatot hozott. A 122/
  20. szám alatt tájékoztatta az alperest arról, az alapszabály 1.4.
  21. pontja értelmében a fizetendő érdekeltségi hozzájárulás egy vízfogyasztási egységnek felel meg s lakástakarék pénztári szerződéssel fizetők esetében az érdekeltségi hozzájárulás összege 150.000 forint. A határozat tartalma szerint az érdekeltségi hozzájárulás a felperes LTB megtakarításából kerül kiegyenlítésre. A határozat tartalmazza továbbá, az érdekeltségi hozzájárulás kivetése ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül halasztó hatályú kifogással lehet élni a társulat intéző bizottságához, továbbá a határozat felülvizsgálati határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni a Hatvani Városi Bírósághoz. A 121/
  22. számú határozat úgy szól, egy vízfogyasztási egységre jutó csatornafejlesztés érdekeltségi hozzájárulás összege 150.000 forint, a közölt adatok figyelembe vételével a kibocsátott vízmennyiség 250 liter/nap, amely egy vízfogyasztási egység, mely után fizetendő érdekeltségi hozzájárulás 150.000 forint, mivel a felperesnek ..... község területén telephellyel rendelkező vállalkozása van, a ..... Rt. által szolgáltatott vízfogyasztási adatok illetve szabványok alapján megállapított napi átlag vízfogyasztása szerint számított érdekeltségi hozzájárulása két egység, mely után 300.000 forint fizetendő. A határozat ugyancsak tartalmazza a jogorvoslati lehetőségeket. A felperes ezt követően
  23. december 21-én az alpereshez írásban eljuttatott beadványában részére egy érdekeltségi egység megállapítását kérte. Az alperes intéző bizottsága a 28/2010.(I.19.) határozatával megszavazta, hogy a felperes a magánszemélyként fizetendő egy egység hozzájárulás mellett kivetett vállalkozói egy egység megfizetésére
  24. december 31-ig halasztást kap, ez időpontig be kell nyújtania egy felülvizsgálati kérelmet, mely alapján az intéző bizottság újra napirendre tűzi annak megtárgyalását. Amennyiben a kérelem nem érkezik be, az érdekeltségi egység kivetésre kerül. A határozat szerint annak felülvizsgálata kérhető annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Hatvani Városi Bíróságnál. A
  25. február
  26. napján kelt értesítést, illetve határozatot a felperes
  27. február
  28. napján vette kézhez. A felperes a
  29. március 9-ei, az elsőfokú bírósághoz
  30. március 12-én érkezett kereseti kérelmében az alperes határozatai jogszabálysértő voltának megállapítását kérte azzal, hogy az alperes hatáskörrel rendelkező szerve az érdekeltségi hozzájárulás megállapítása során hozzon jogszerű határozatot. Felperes a vízgazdálkodásról szóló
  31. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.)
  32. §

(4)és
(5)bekezdését, 41. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdésére, 12. §
(2)és 13. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Álláspontja szerint alperes alapszabálya a jogszabályokkal ellentétesen kétszeres fizetési kötelezettséget állapított meg a felperes terhére, határozatai jogszerűtlenek voltak. A Hatvani Bíróság a keresetlevelet áttette a Heves Megyei Bírósághoz. Az alperes a kereset elutasítását kérte, utalva arra, az alperesi határozatok jogszerűek és megalapozottak, az alapszabály
  1. pont
  2. bekezdésére hivatkozva hangsúlyozta, különkülön kell megállapítani az érdekeltségi egységek számát azonos jogcím esetén is, amennyiben az ingatlan lakás és vállalkozás céljára is hasznosításra kerül. A felperes fizetési kötelezettségének jogcíme a tulajdonjog, ezen a jogcímen tartozik fizetni a különböző felhasználási módok után megállapított érdekeltségi hozzájárulást. A
  3. évi vízfogyasztás adatait a vízmű bocsátotta az alperes rendelkezésére, a felperes vízfogyasztása 98 m3 mennyiséget tett ki, ami napi 384 litert jelent 255 munkanappal számolva. Ez 1,53 egységnek felel meg, ami felfelé kerekítve adja a két érdekeltségi egységet. A 121/2009-es határozatot pontosították, az helytelenül két érdekeltségi egységet határozott meg a vállalkozás terhére, a korrekció alapján magánszemélyként is egy egység és vállalkozásként is egy egység fizetésére köteles a felperes. A Heves Megyei Bíróság a
  4. november 16-án kelt 4.G.20.13/2010/
  5. számú ítéletével az alperes intéző bizottsága 28/2010.(01.19.) számú határozatát és a 121/
  6. iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította, s kötelezte az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 27.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete rendelkezésében a Vgtv.
  7. november 20-án hatályos
  8. §
(1)bekezdés,
(2)
(3)bekezdése, 34. §
(2)bekezdése, valamint a perben alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló
  1. évi IV. törvény (Gt.)
  2. fejezet
  3. címének,
  4. §
(1)és 46. §
(2)bekezdésének, valamint a 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 13. §
(2)bekezdése felhívása mellett kifejtette, a felperes természetes személyként alappal hivatkozhat arra, az alapszabály
  1. pont
  2. bekezdése értelmében az érdekeltségi hozzájárulásnak a mértéke 150.000 forint, figyelemmel a
  3. §
  4. bekezdés e. pontjára is. A saját személyében használt ingatlana után csak azért mert vállalkozó, nem köteles az érdekeltségi hozzájárulás kétszeresét megfizetni, természetes személyként csak a társulat többi természetes személy tagjával azonos kötelezettségek terhelik. A 122/
  5. iktatószámú határozat a 150.000 forintos érdekeltségi hozzájárulást tartalmazza, jogszabályba és alapszabályba ütközése nem állapítható meg, ezért ezen határozattal szemben a felperesi keresetet elutasította. Elutasította a felperesnek az alperes jogszerű határozat meghozatala iránt előterjesztett kereseti kérelmét is, utalva arra, a hatályon kívül helyezésen túl a bíróságnak a társulattal szemben nincs jogköre új határozat hozatalára történő utasításra. A Pp.
  6. §
(1)bekezdése felhívása mellett kötelezte a pervesztes alperest a felperes által lerótt 27.000 forint illeték mint perköltség megfizetésére. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, az ítélet jogi indokolásával kapcsolatban azonban utalt arra, a bíróság helytelenül értelmezte az alapszabályt és a viziközművekre vonatkozó jogszabályokat. Az alapszabály 34/4.e. pontjában foglaltak értelmében a természetes személy lakóingatlana esetén a kibocsátástól függetlenül egy érdekeltségi egységet kell megállapítani, ehhez képest különleges elbírálás alá esik az, aki nem csak lakás céljára használja az ingatlanát, amikor az összes fogyasztás után kell megállapítani a megfelelő mértékegység szerint a tagot illető érdekeltségi egységet és az őt terhelő érdekeltségi hozzájárulást. A felperes által is elismerten a lakóingatlanban végzi a vállalkozói tevékenységet, ha nem is különösen magas mértékben, vizet használ, ami a vállalkozás feltétele, s ez megalapozza a vállalkozókénti külön megítélést. A felperes részére a teljes vízfogyasztása után jogszerűen került megállapításra a fizetési kötelezettség, az alperes határozata a felperesnek vállalkozói tevékenysége alapján nem a fizetendő hozzájárulás kétszeresét állapította meg, hanem a felperes teljes vízfogyasztása után állapította meg az érdekeltségi egységek számát és a hozzájárulás összegét, mivel a felperes ingatlanán történő vízfogyasztás meghaladta a napi 250 liter mennyiséget, az alapszabály szerint az már két érdekeltségi egység megállapítását jelentette. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének teljes elutasítását és perköltség megfizetésére kötelezését. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, lényegileg megismételve a korábbi nyilatkozatait. Hangsúlyozta, amennyiben az alperes a vállalkozói kört akarta többletkötelezettséggel sújtani, annak feltételeit pontosan konkrétan kellett volna megállapítani, alperes túlterjeszkedett a jogszabályi kereteken. A kötelezetti kört nem határozta meg egyértelműen. A jogszabály az érdekeltségi egység és a hozzájárulás szabályainak megállapításánál az ingatlant veszi alapul és nem az ott folytatott tevékenységet. Az érdekeltséget megalapozó jogcím a tulajdonjog vagy egyéb használat és nem egyszerre mindkettő, a rajta folytatott tevékenységek pedig irrelevánsak. A felperes munkája egyre csökken, vízfogyasztása sem haladja meg egy négy gyermekes család vízfogyasztását, koránál fogva nemsokára nyugdíjas lesz. Az alapszabály felülvizsgálata továbbra sem történt meg. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. A Vgtv. 34. §
(4)bekezdése szerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az
(5)bekezdés úgy szól, a társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A 41. §
(2)bekezdése kimondja, a hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A vizitársulatok taggyűlés által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke. A
(3)bekezdés azt is kimondja, a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 12. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a tag kötelessége, különösen, hogy az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben megfizesse. Az alperes alapszabályának 34.
  1. pontja szerint az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alapszabályban meghatározott érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának a szorzata adja, az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról az intéző bizottság elnöke a tagot írásban értesíti. Az idézett rendelkezések összevetéséből adódóan az egyes tagok érdekeltségi hozzájárulásának mértéke a jogszabályok és az alapszabály alapján társulati határozattal történik. A tag fizetési kötelezettsége téves megállapítása esetén pert indíthat a határozatról való tudomásszerzéstől, értesítéstől számított 30 napon belül. Az alperes alapszabályának rendelkezései szerint a tagsági jogviszony és az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség az érdekeltségi területen lévő ingatlan tulajdonoskénti, vagy más jogcímen fennálló tényleges használatához kapcsolódik. A felperes a saját tulajdonú családi házas ingatlanát lakás és részben idény jellegű vállalkozás céljára egyaránt, egy jogcímen, az ingatlan tulajdonosaként használja. A
  2. §
(4)bekezdésében foglalt meghatározásra tekintettel az ingatlanban folytatott vállalkozási tevékenysége miatt külön érdekeltségi hozzájárulás fizetésére nem kötelezhető. A fizetési kötelezettség a társulat területén fekvő ingatlan tulajdonjogához, vagy az ingatlanban egyéb jogcímen történő használatához kötődhet. A tulajdonos használót csak egyszer terheli fizetési kötelezettség. A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság határozata megalapozott volt, a 28/201.(01.19.) és a 121/
  1. számú határozatot hatályon kívül helyezése tárgyában. Helytálló volt az elsőfokú bíróságnak a felperesi kereseti kérelmet ezt meghaladóan elutasító rendelkezése is, az ezzel kapcsolatos az elsőfokú bíróság által felhozott indokokkal a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a Pp. 239. §-a alapján a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit maga viseli, a felperesnek a másodfokú eljárással kapcsolatban számításba vehető költsége nem merült fel, így e tárgyban a Fővárosi Ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné Dr. Rutkai Éva s. k. bíró tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.