Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.614/2010/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Leskó Izabella ..... által képviselt ..... felperesnek a Hatvani
- sz. Ügyvédi Iroda ..... által képviselt ..... alperes ellen érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálata iránt indított perében a Heves Megyei Bíróság
- november 16-án kelt 4.G.20.139/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes érdekeltségi területén található ..... szám alatti családi házas ingatlannak a felperes és házastársa a tulajdonosa. Az ingatlannak egy vízórája van, az ingatlan havi átlagos vízfogyasztása kevesebb, mint 10 m
- Az ingatlan alsó részén található egy műhely, ahol a felperes idényjelleggel vállalkozói tevékenységet végez, egy állandó alkalmazottal síremlékeket állít össze. Felperes vállalkozási tevékenység során keletkezett szennyvizet külön tárolja és külön szállíttatja el az ingatlanról. Az alperes
- szeptember 14-én elfogadott egységes szerkezetű alapszabálya
- pont
- bekezdése szerint egy érdekeltségi egység az érdekeltségi területen lévő ingatlannak érdekeltséget megalapozó jogcímen ténylegesen használt része azzal, hogy egy egységnek 250 liter/nap vízfogyasztás és ennek értelmében 250 liter/nap szennyvízkibocsátás felel meg. Az
- pont
- bekezdés szerint a társulati közfeladatokhoz való érdekeltségi hozzájárulás értékét az érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egység számának szorzata adja. A
- bekezdés akként rendelkezik, az érdekeltségi hozzájárulás mértéke az érdekeltségi egység természetes személy öt éves részletfizetés esetén 187.200 forint, egyösszegű fizetés esetén 150.000 forint. A
- pont
- bekezdés úgy szól, a társulat érdekeltségi területén érdekeltségi hozzájárulást köteles fizetni a társulat minden tagja, aki ingatlan tulajdonnal rendelkezik, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használja. A
- bekezdés pedig akként rendelkezik, ha az ingatlan használatát nem csak a tulajdonos gyakorolja, az egyéb jogcímen fennálló érdekeltséget a következők alapozzák meg: - földhasználó, - haszonélvező (használó) - ingatlan használatát egyéb jogcímen ténylegesen gyakorló természetes személy vagy jogi személy, - jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéb vállalkozó, - a lakás bérlője, ha a bérleti jogviszony határozatlan időre szól. Az
- bekezdés pedig tartalmazza, hogy ha az érdekeltségi területen lévő ingatlannak a
- bekezdés szerinti külön jogcímen több tényleges használója van, a társulat érdekeltségi arányát mindegyik jogcím után külön-külön meg kell állapítani, így kell eljárni azonos jogcím esetén, amennyiben az ingatlan lakás és vállalkozás céljára is hasznosításra kerül. Az alperes
- november 20-án 121/
- és 122/
- szám alatt határozatot hozott. A 122/
- szám alatt tájékoztatta az alperest arról, az alapszabály 1.4.
- pontja értelmében a fizetendő érdekeltségi hozzájárulás egy vízfogyasztási egységnek felel meg s lakástakarék pénztári szerződéssel fizetők esetében az érdekeltségi hozzájárulás összege 150.000 forint. A határozat tartalma szerint az érdekeltségi hozzájárulás a felperes LTB megtakarításából kerül kiegyenlítésre. A határozat tartalmazza továbbá, az érdekeltségi hozzájárulás kivetése ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül halasztó hatályú kifogással lehet élni a társulat intéző bizottságához, továbbá a határozat felülvizsgálati határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni a Hatvani Városi Bírósághoz. A 121/
- számú határozat úgy szól, egy vízfogyasztási egységre jutó csatornafejlesztés érdekeltségi hozzájárulás összege 150.000 forint, a közölt adatok figyelembe vételével a kibocsátott vízmennyiség 250 liter/nap, amely egy vízfogyasztási egység, mely után fizetendő érdekeltségi hozzájárulás 150.000 forint, mivel a felperesnek ..... község területén telephellyel rendelkező vállalkozása van, a ..... Rt. által szolgáltatott vízfogyasztási adatok illetve szabványok alapján megállapított napi átlag vízfogyasztása szerint számított érdekeltségi hozzájárulása két egység, mely után 300.000 forint fizetendő. A határozat ugyancsak tartalmazza a jogorvoslati lehetőségeket. A felperes ezt követően
- december 21-én az alpereshez írásban eljuttatott beadványában részére egy érdekeltségi egység megállapítását kérte. Az alperes intéző bizottsága a 28/2010.(I.19.) határozatával megszavazta, hogy a felperes a magánszemélyként fizetendő egy egység hozzájárulás mellett kivetett vállalkozói egy egység megfizetésére
- december 31-ig halasztást kap, ez időpontig be kell nyújtania egy felülvizsgálati kérelmet, mely alapján az intéző bizottság újra napirendre tűzi annak megtárgyalását. Amennyiben a kérelem nem érkezik be, az érdekeltségi egység kivetésre kerül. A határozat szerint annak felülvizsgálata kérhető annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Hatvani Városi Bíróságnál. A
- február
- napján kelt értesítést, illetve határozatot a felperes
- február
- napján vette kézhez. A felperes a
- március 9-ei, az elsőfokú bírósághoz
- március 12-én érkezett kereseti kérelmében az alperes határozatai jogszabálysértő voltának megállapítását kérte azzal, hogy az alperes hatáskörrel rendelkező szerve az érdekeltségi hozzájárulás megállapítása során hozzon jogszerű határozatot. Felperes a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.)
- §
(4)és
(5)bekezdését, 41. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdésére, 12. §
(2)és 13. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Álláspontja szerint alperes alapszabálya a jogszabályokkal ellentétesen kétszeres fizetési kötelezettséget állapított meg a felperes terhére, határozatai jogszerűtlenek voltak. A Hatvani Bíróság a keresetlevelet áttette a Heves Megyei Bírósághoz. Az alperes a kereset elutasítását kérte, utalva arra, az alperesi határozatok jogszerűek és megalapozottak, az alapszabály
- pont
- bekezdésére hivatkozva hangsúlyozta, különkülön kell megállapítani az érdekeltségi egységek számát azonos jogcím esetén is, amennyiben az ingatlan lakás és vállalkozás céljára is hasznosításra kerül. A felperes fizetési kötelezettségének jogcíme a tulajdonjog, ezen a jogcímen tartozik fizetni a különböző felhasználási módok után megállapított érdekeltségi hozzájárulást. A
- évi vízfogyasztás adatait a vízmű bocsátotta az alperes rendelkezésére, a felperes vízfogyasztása 98 m3 mennyiséget tett ki, ami napi 384 litert jelent 255 munkanappal számolva. Ez 1,53 egységnek felel meg, ami felfelé kerekítve adja a két érdekeltségi egységet. A 121/2009-es határozatot pontosították, az helytelenül két érdekeltségi egységet határozott meg a vállalkozás terhére, a korrekció alapján magánszemélyként is egy egység és vállalkozásként is egy egység fizetésére köteles a felperes. A Heves Megyei Bíróság a
- november 16-án kelt 4.G.20.13/2010/
- számú ítéletével az alperes intéző bizottsága 28/2010.(01.19.) számú határozatát és a 121/
- iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította, s kötelezte az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 27.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete rendelkezésében a Vgtv.
- november 20-án hatályos
- §
(1)bekezdés,
(2)
(3)bekezdése, 34. §
(2)bekezdése, valamint a perben alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- fejezet
- címének,
- §
(1)és 46. §
(2)bekezdésének, valamint a 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 13. §
(2)bekezdése felhívása mellett kifejtette, a felperes természetes személyként alappal hivatkozhat arra, az alapszabály
- pont
- bekezdése értelmében az érdekeltségi hozzájárulásnak a mértéke 150.000 forint, figyelemmel a
- §
- bekezdés e. pontjára is. A saját személyében használt ingatlana után csak azért mert vállalkozó, nem köteles az érdekeltségi hozzájárulás kétszeresét megfizetni, természetes személyként csak a társulat többi természetes személy tagjával azonos kötelezettségek terhelik. A 122/
- iktatószámú határozat a 150.000 forintos érdekeltségi hozzájárulást tartalmazza, jogszabályba és alapszabályba ütközése nem állapítható meg, ezért ezen határozattal szemben a felperesi keresetet elutasította. Elutasította a felperesnek az alperes jogszerű határozat meghozatala iránt előterjesztett kereseti kérelmét is, utalva arra, a hatályon kívül helyezésen túl a bíróságnak a társulattal szemben nincs jogköre új határozat hozatalára történő utasításra. A Pp.
- §
(1)bekezdése felhívása mellett kötelezte a pervesztes alperest a felperes által lerótt 27.000 forint illeték mint perköltség megfizetésére. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, az ítélet jogi indokolásával kapcsolatban azonban utalt arra, a bíróság helytelenül értelmezte az alapszabályt és a viziközművekre vonatkozó jogszabályokat. Az alapszabály 34/4.e. pontjában foglaltak értelmében a természetes személy lakóingatlana esetén a kibocsátástól függetlenül egy érdekeltségi egységet kell megállapítani, ehhez képest különleges elbírálás alá esik az, aki nem csak lakás céljára használja az ingatlanát, amikor az összes fogyasztás után kell megállapítani a megfelelő mértékegység szerint a tagot illető érdekeltségi egységet és az őt terhelő érdekeltségi hozzájárulást. A felperes által is elismerten a lakóingatlanban végzi a vállalkozói tevékenységet, ha nem is különösen magas mértékben, vizet használ, ami a vállalkozás feltétele, s ez megalapozza a vállalkozókénti külön megítélést. A felperes részére a teljes vízfogyasztása után jogszerűen került megállapításra a fizetési kötelezettség, az alperes határozata a felperesnek vállalkozói tevékenysége alapján nem a fizetendő hozzájárulás kétszeresét állapította meg, hanem a felperes teljes vízfogyasztása után állapította meg az érdekeltségi egységek számát és a hozzájárulás összegét, mivel a felperes ingatlanán történő vízfogyasztás meghaladta a napi 250 liter mennyiséget, az alapszabály szerint az már két érdekeltségi egység megállapítását jelentette. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének teljes elutasítását és perköltség megfizetésére kötelezését. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, lényegileg megismételve a korábbi nyilatkozatait. Hangsúlyozta, amennyiben az alperes a vállalkozói kört akarta többletkötelezettséggel sújtani, annak feltételeit pontosan konkrétan kellett volna megállapítani, alperes túlterjeszkedett a jogszabályi kereteken. A kötelezetti kört nem határozta meg egyértelműen. A jogszabály az érdekeltségi egység és a hozzájárulás szabályainak megállapításánál az ingatlant veszi alapul és nem az ott folytatott tevékenységet. Az érdekeltséget megalapozó jogcím a tulajdonjog vagy egyéb használat és nem egyszerre mindkettő, a rajta folytatott tevékenységek pedig irrelevánsak. A felperes munkája egyre csökken, vízfogyasztása sem haladja meg egy négy gyermekes család vízfogyasztását, koránál fogva nemsokára nyugdíjas lesz. Az alapszabály felülvizsgálata továbbra sem történt meg. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül és a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. A Vgtv. 34. §
(4)bekezdése szerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az
(5)bekezdés úgy szól, a társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A 41. §
(2)bekezdése kimondja, a hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A vizitársulatok taggyűlés által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke. A
(3)bekezdés azt is kimondja, a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995.(XII.26.) Korm. rendelet 12. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a tag kötelessége, különösen, hogy az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben megfizesse. Az alperes alapszabályának 34.
- pontja szerint az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alapszabályban meghatározott érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának a szorzata adja, az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról az intéző bizottság elnöke a tagot írásban értesíti. Az idézett rendelkezések összevetéséből adódóan az egyes tagok érdekeltségi hozzájárulásának mértéke a jogszabályok és az alapszabály alapján társulati határozattal történik. A tag fizetési kötelezettsége téves megállapítása esetén pert indíthat a határozatról való tudomásszerzéstől, értesítéstől számított 30 napon belül. Az alperes alapszabályának rendelkezései szerint a tagsági jogviszony és az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség az érdekeltségi területen lévő ingatlan tulajdonoskénti, vagy más jogcímen fennálló tényleges használatához kapcsolódik. A felperes a saját tulajdonú családi házas ingatlanát lakás és részben idény jellegű vállalkozás céljára egyaránt, egy jogcímen, az ingatlan tulajdonosaként használja. A
- §
(4)bekezdésében foglalt meghatározásra tekintettel az ingatlanban folytatott vállalkozási tevékenysége miatt külön érdekeltségi hozzájárulás fizetésére nem kötelezhető. A fizetési kötelezettség a társulat területén fekvő ingatlan tulajdonjogához, vagy az ingatlanban egyéb jogcímen történő használatához kötődhet. A tulajdonos használót csak egyszer terheli fizetési kötelezettség. A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság határozata megalapozott volt, a 28/201.(01.19.) és a 121/
- számú határozatot hatályon kívül helyezése tárgyában. Helytálló volt az elsőfokú bíróságnak a felperesi kereseti kérelmet ezt meghaladóan elutasító rendelkezése is, az ezzel kapcsolatos az elsőfokú bíróság által felhozott indokokkal a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a Pp. 239. §-a alapján a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit maga viseli, a felperesnek a másodfokú eljárással kapcsolatban számításba vehető költsége nem merült fel, így e tárgyban a Fővárosi Ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné Dr. Rutkai Éva s. k. bíró tisztviselő