Kfv.I.39.205/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a ... elnök (felperes címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Ivanovits Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Ivanovits Andrea ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 17.K.32.531/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- május 26-án kelt 17.K.32.531/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 17.K.32.531/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti- és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram keretében agrár-környezetgazdálkodási területalapú támogatás iránti kérelmet terjesztett elő, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban MVH)
- szeptember 22-i határozatával
- szeptember 1-től kezdődően 5 évre biztosított. A támogatási határozat 412,27 ha-t ítélt meg támogatható területnek. A felperes
- május 9-i, a 2006/2007 gazdasági évre vonatkozó összevont kifizetési kérelmében 412,38 ha területre kért kifizetést. Az 1.,
- és
- parcellák hasznosítási kódjaként a gab 08-as (tritikálé) tüntetett fel. A
- és
- sorszámú parcellák területében is kisebb eltérés mutatkozott. Az MVH
- november 28-i határozatával a kifizetési kérelmet elutasította azzal, hogy a felperes az 1.,
- és
- parcellákon nem támogatható növényt termeszt. Miután a kifizetési kérelemben szereplő és a kötelezettségvállalással érintett terület eltérés meghaladta utasítani. a 20%-ot, a kérelmet teljes egészében el kellett A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- február 4-i határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A keresetet nem találta alaposnak az eljárásjogi kifogások vonatkozásában. Megállapította, hogy az eljárási késedelem nem hatott ki az ügy érdemére. Az alperes helytállóan alkalmazta a felperes ügyében a 796/
- EK rendelet szabályait és a 150/
- (X. 12.) FVM rendelet (továbbiakban R.)
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján megállapította, hogy a támogatás jogosultsági feltétele az ott meghatározott szántóföldi kultúrnövények termesztése, amelyek között a tritikálé nem szerepel. Erre figyelemmel jogszerűnek találta azt is, hogy az 1.,
- és
- sorszámú parcellák területét az alperes figyelmen kívül hagyta. A Fővárosi Bíróság számítása szerint az említett három parcella együttes területe 71,4 ha, amit a bejelentett 412,27 ha-hoz viszonyítva megállapítható, hogy az eltérés a bejelentett terület 17,31%-a, ami az EK r.
- §
- cikk,
- cikk
(1)bekezdése értelmében azt eredményezi, hogy a támogatást a különbség kétszeresével kell csökkenteni. A felperes által elkövetett szabálytalanságra nem irányadó viszont az EK r. 51. cikk
(1)bekezdésének második fordulata, amely arra az esetre szól, amikor a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át. A Fővárosi Bíróság a felperes javára nem látta megállapíthatónak az EK r. 68. cikk
(1)bekezdésében meghatározott mentesülési feltételeket sem hangsúlyozva, hogy a felperes téves információt közölt a hatósággal és vétkességének hiánya sem állapítható meg. A Fővárosi Bíróság hangsúlyozta, hogy az alperest nem terhelte a tényleges növénykultúra tisztázása érdekében az a kötelezettség sem, hogy hiánypótlási felhívást bocsásson ki. Amennyiben ugyanis az EK r. 12. cikk
(1)bekezdés d) pontja értelmében a kérelem tartalmazza a hasznosítási kódot, hiánypótlásra nincs szükség. A megismételt eljárásra az első fokú bíróság azt az iránymutatást adta, hogy a bíróság által kiszámított 17,31%-os területi eltéréshez kapcsolódó szankciót kell alkalmazni. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős ítélet indokolását a Fővárosi Bíróság által elvégzett számítás vonatkozásában tartotta jogszabálysértőnek. Előadta, hogy a százalékos eltérést nem a bejelentett 412,27 ha, hanem a meghatározott 340,87 ha-hoz viszonyítva kell megállapítani, és utalt e körben az EK r. 51. cikk
(1)bekezdésének meghatározására. Hangsúlyozta, hogy a 71,4 ha-os eltérés a 340,87 ha-os meghatározott területnek több mint 20%-a, ezért a felperes javára támogatás egyáltalán nem állapítható meg. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelme hiányában nem vizsgálhatta, és nem érinthette a jogerős ítélet indokolásának azon részét, amely a felperes keresetét elutasította. Így nem vizsgálhatta az esetleges eljárási szabálysértések súlyát, a felperes mentesülésének kérdését, illetve a hiánypótlási kötelezettség kérdéskörét. A felülvizsgálat tárgyát az alperes felülvizsgálati kérelmének tartalmához igazodva az az egyetlen kérdés képezte, hogy a különbség mértékének meghatározásakor a bejelentett vagy a meghatározott terület figyelembevételével kell-e a számítást elvégezni. Az EK r. a támogatások megállapításának alapjaként külön használja a bejelentett terület és a meghatározott terület fogalmát. Bejelentett területnek a kérelmező által bejelentett területnagyságot tekinti, míg a meghatározott terület fogalma alatt a támogatás alapjául elfogadott, megállapított, meghatározott területet érti. Az EK r. 51. cikkének
(1)bekezdése szerint túlzott mértékű bejelentések esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások, amennyiben egy terménycsoport tekintetében valamely területalapú támogatás céljából - kivéve az 1782/2003/EK rendelet 93., illetve
- cikkében meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára, valamint vetőmagra vonatkozó támogatást - bejelentett terület meghaladja e rendelet
- cikkének
(3)-
(5)bekezdésével összhangban meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a különbség kétszeresével csökkentik, ha ez a különbség 3 %-nál vagy 2 hektárnál nagyobb, de kisebb, mint a meghatározott terület 20 %-a. Amennyiben a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, az érintett terménycsoportra területalapú támogatás nem adható. Az idézett 51. cikk
(1)bekezdés utolsó mondata a 20%-os mértéket egyértelműen a meghatározott területhez kapcsolja. Ennek megfelelően az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a 20%-os mértéket a meghatározott területhez viszonyítva kell kiszámítani. A Fővárosi Bíróság tehát az eltérés mértékét az EK r. 51. cikk
(1)bekezdésének utolsó mondatával ellentétes módon határozta meg. Ezért a megismételt eljárásra téves iránymutatást adott, amikor a támogatást az EK r. 51. cikk
(1)bekezdésének első fordulata szerint rendelte csökkenteni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte (Pp. 275. §
(4)bekezdése), és a felperes keresetét elutasította (Pp. 339. §
(1)bekezdése). A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes első fokú és felülvizsgálati perköltségének, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(3)bekezdése és 50. §
(1)bekezdése alapján a le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése). Budapest,
- február
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró