Kfv.I.35.305/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Juretzky Csaba ügyvéd által képviselt perújító felperesnek a dr. Knoll Judit jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Nyugatdunántúli Regionális Adó Főigazgatósága perújított alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon 30.K.27.148/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- május 27-én kelt 30.K.27.148/2010/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei 30.K.27.148/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A perben érintett vendéglátóipari betéti társaság (továbbiakban Bt.)
- december 18-án került bejegyzésre a cégnyilvántartásba. A felperes a
- július 31-ére összehívott taggyűlésen tagsági viszonyát megszüntette. A kilépésről ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyv készült. A Bt-nek
- szeptember 12-től október 13-ig terjedő időszakban 571.271 Ft adótartozása keletkezett. Miután a Bt-vel szemben a végrehajtás eredménytelennek bizonyult, az első fokú adóhatóság
- május 19-i határozatával a felperest, mint beltagot mögöttes felelőssége alapján az adótartozás megfizetésére kötelezte. A felperes a határozat ellen benyújtott fellebbezéséhez mellékelte a taggyűlési jegyzőkönyvet és hivatkozott arra, hogy tagsági viszonya az adótartozás keletkezésekor már nem állt fenn. Az alperes
- július 9-i határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A megyei bíróság alapperben hozott
- január 14-én kelt jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes a perben bejelentette, hogy kezdeményezte a cégbíróság törvényességi eljárását az adatváltozás bejegyzése érdekében. A megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután az adatváltozást a cégbíróság nem jegyezte be, a felperes tagsági viszonyát vonatkozásában is fennállónak kell tekinteni. az adótartozás A jogerős ítélet meghozatalának napján -
- január 14-én - a megyei bíróság, mint cégbíróság az adatváltozást végzésében átvezette, és megállapította, hogy a felperes tagsági viszonya
- július 31-én megszűnt. A cégbíróság végzése
- február 4én került közzétételre. A jogerős ítélettel szemben a felperes perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyben a cégbíróság végzésére, mint perújítási okra hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A megyei bíróság jogerős ítéletével az alapperben hozott megyei bírósági ítéletet és egyben az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, helyezte hatályon kívül. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az időközben meghozatalra került cégbírósági végzés szerint a felperes az adótartozás keletkezésének időszakában már nem volt a Bt. beltagja, ezért az adó megfizetésére sem kötelezhető. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte előadva, hogy az ellentétes az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
- §
(2)bekezdés f) pontjában foglaltakkal. Hangsúlyozta, hogy sem az adóhatósági eljárásban, sem az alapperben nem lehetett figyelembe venni a felperes tagsági viszonyának megszűnését, miután azt cégbírósági végzés nem igazolta. A jogerős ítélet meghozatalát követően meghozott végzés visszamenőleges figyelembevétele pedig súlyos jogbizonytalansághoz vezethet. Utalt arra, hogy harmadik személyekkel szemben a felperes tagsági viszonyának megszűnésére csak
- február 4-től lehet hivatkozni. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a perújítási ügyben eljárt megyei bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a felperes tagsági viszonyának megszűnését
- július 31-ével megállapító cégbírósági végzés a felperes adó megfizetésére kötelező határozatával és az annak jogszerűségét felülbíráló jogerős ítélettel szemben perújítási okként szolgálhat. A cégbíróság végzése ugyanis olyan, a Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti jogerős bírói határozat, amelyet az alapperben eljárt bíróság nem bírált el, és az elbírálás esetén alkalmas arra, hogy a felperesre kedvezőbb határozatot eredményezzen. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperest mulasztás sem terheli a tekintetben, hogy az adatváltozás átvezetésére késedelmesen került sor. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 26. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében az adatváltozás bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége, amelyért polgári jogi felelősséggel tartoznak. A felperes mulasztásának hiányára utal a cégbírósági végzés fejrészének megfogalmazása is, miszerint az adatváltozás átvezetésére hivatalbóli eljárásban került sor. A perújítás érdemét illetően a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy az Art. 97. §
(4)és
(6)bekezdése értelmében az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóságnak kell tisztáznia, amelynek során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. E körbe tartozik az Art. 35. §
(2)bekezdés f) pontja alapján annak megállapítása, hogy az adóeljárással érintett személy valóban kötelezhető-e az adó megfizetésére, azaz köteles-e helytállni a gazdasági társaság tartozásáért tagsági jogviszonya alapján. A Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntéseiben olyan tényállás mellett ítélte jogszerűnek az adó megfizetésére kötelező határozatokat, amikor a tagsági jogviszony megszűnésének cégbírósági bejegyzésére egyáltalán nem került sor (Kfv.I.35.119/2007/7., Kfv.I.35.324/2008/
- számú eseti döntés). A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény
- §-a a cégnyilvántartás közhitelességét oly módon határozza meg, hogy az hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását és azok változásait, azonban lehetőséget ad az ellenkező bizonyítására. A perbeli esetben a tagsági viszony megszűnésének perújítás alapjául szolgáló bizonyítéka a cégbíróság adatváltozást átvezető végzése volt. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon alperesi állásponttal összefüggésben, hogy az adatváltozások utólagos megtörténtének figyelembevétele jogbizonytalanságot okoz, a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy miután a cégbíróság eljárása rendkívüli mértékben lerövidült, a jövőben már nincs akadálya annak, hogy hasonló esetben a cégbírósági bejegyzés az adóhatóság eljárásának időtartama alatt vagy legkésőbb a közigazgatási per befejezéséig megtörténjen, és a tagsági viszony megszűnésének bizonyítása már ezekben az eljárásokban megtörténhessen. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Budapest,
- február
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró