Bf.103/2011/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és

(4)bekezdés szerint minősülő emberölés vétsége miatt 2 év fogházbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, és a próbaidő tartamára a vádlott pártfogó felügyeletét elrendelte. A II. rendű vádlottat a Btk. 171. §

(1)bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt 200 napi tétel napi tételenként 1000,- Ft összegű - összesen 200.000,-Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén való átváltoztatásról és személyenként kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítélet a III. rendű vádlottat jogerősen felmentette a Btk. 171. §

(1)bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt ellene emelt vád alól, ezért a másodfokú felülbírálat nem érintette. Az első fokú ítélet ellen az I. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A II. rendű vádlott és védője felmentés végett fellebbezett. Az ügyész az első fokú ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.249/2011/

1. számú átiratában az ítélet tanácsülésen való helybenhagyását indítványozta. Az I. rendű vádlott védője írásban csatolta fellebbezésének kiegészítését, amelyben a felmentést célzó indítványát azzal is indokolta, hogy az elhalt gyermek vontatott súlyfejlődése nem volt feltűnő, mivel a vékony testalkat családi sajátosság. Az anya a gyermeket megfelelően ellátta, a szükséges gyógyszerek kiváltásának elmulasztását kizárólag a család anyagi helyzete indokolta. A védő másodlagos indítványát az enyhítő körülmények felsorolása mellett azzal támasztotta alá, hogy a gyermekének elvesztésével a vádlott megbűnhődött. A fellebbezések alaptalanok. A Fővárosi Ítélőtábla a védelmi fellebbezések alapján eljárva az első fokú ítéletet és a megelőző eljárást teljes körben a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján - a Be. 349. §

(1)bekezdésében foglalt korlátozás mellett - felülbírálta. Felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte és körültekintően megvizsgálta. A személyi és okirati bizonyítékokat egyenként és együttesen is értékelési körébe vonta, és az indokolási kötelezettségét a logika az ésszerű gondolkodás szabályai szerint teljesítette. A tárgyaláson részletesen kihallgatta a nyomozás során is eljárt orvos szakértőket és véleményük, továbbá a kapcsolatos okiratok értékelésével irathű, megalapozott, a Be. 351.§

(2)bekezdésében rögzített hibáktól mentes, a másodfokú felülbírálat során is irányadó tényállást állapított meg. A Fővárosi Ítélőtábla - osztva az ügyészi indítvány észrevételét - csak annyiban egészíti ki a tényállást, hogy az indokolás

1. oldalának első bekezdéséből a sértett halálához vezető okfolyamat kezdetnek
2. november hónap közepében való megjelölését átemeli a történeti tényállásba. A Heves Megyei Bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és törvényes a bűncselekmények jogi minősítése is. Az I. rendű vádlott korábban már három gyermeknek életet adott, és egyet a sértettel együtt gondozott.
3. novemberétől nem a tőle elvárható módon tett eleget e kötelezettségének, újabb terhessége miatt felhagyott az anyatejes táplálással, nem megfelelő minőségű és a gyermek gyarapodásához elégtelen mennyiségű étellel etette, nem vitte el az előírt súlymérésre, elmulasztotta az egy éves korban esedékes státuszvizsgálatot, decemberben kialakult betegségével késve vitte orvoshoz, az előírt gyógyszert nem váltotta ki, a II. rendű vádlott előtt pedig elhallgatta, hogy a gyermek több hete beteg és más orvos is kezelte. Az I. r. vádlott gondatlansága okozta, hogy a fehérje és energiahiányos alultápláltság gyk. sértett halálához vezetett. E magatartását törvényesen értékelte az elsőfokú bíróság a Btk.
4. §

(1),

(4)bekezdése szerinti gondatlanságból elkövetett emberölés vétségeként. A II. rendű vádlottal szemben is törvényes a cselekmény jogi minősítése. Azzal a magatartásával, hogy a rá vonatkozó szakmai szabályokat megsértve/megszegve elmulasztotta a sértett gyermek lemeztelenítését a vizsgálat során és nem észlelte alultápláltságát, azt, hogy az első életévét már betöltött gyermek súlya kisebb, mint három hónapos korában volt gondatlanul járt el, és ezzel közvetlen veszélynek tette ki. Az elsőfokú bírósága a helyes jogi minősítéshez felhasználta a közvetlenül is kihallgatott szakértők véleményét, az

1. számú és
2. számú igazságügyi orvos szakértők vallomása nem hagyott kétséget afelől, hogy a gyermek vizsgálatánál a státusz megállapítása csakis a meztelen test tetőtől-talpig történő végigvizsgálásával történhet, amelynek elmulasztását a II. rendű vádlott maga is elismerte. Arra is választ adtak a szakértők, hogy a gyermek súlyát nem az anya és a család testi alkatához, hanem önmagához kell viszonyítani, és a gyermek súlyállása figyelemfelhívó volt, szemben az I. rendű vádlott védőjének hivatkozásával. Helyesen utal arra is az első fokú ítélet, hogy a II. rendű vádlott nem diagnosztikai tévedést vétett, hanem megszegte a szakmája szabályait és ezért nem észlelte a sértett veszélyes állapotát. A kifejtettek miatt a vádlottak felmentésre irányuló fellebbezése nem vezethetett eredményre. A II. rendű vádlott esetében a bizonyítási eljárás adataira alapított vád-és tényállás módosítás alapos volt, a bűncselekmény minősített esetére, a II. rendű vádlottnak a bűncselekmény halálos eredményért való felelősségére nem lehetett okszerű következtetést vonni. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást, amikor a Btk. 2.§-ának vizsgálatakor az elkövetéskor irányadó jogszabályokat alkalmazta, mivel a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés időközben módosult szabályai az elbíráláskor súlyosabb megítélést jelentettek volna. A büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen feltárta, felsorolta és súlya szerint értékelte. Tettarányos, a vádlottak személyi társadalomra veszélyességét és az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát, kellően kifejező büntetést szabott ki, amelynek további enyhítésére nem volt törvényes mód. Az ítélet járulékos rendelkezései törvényesek. A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú ítélet ellen a fellebbezés lehetőségét a Be. 386.§-a kizárja. B u d a p e s t,

1. év június hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró bíró A Heves Megyei Bíróság 1.B.338/2010/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.103/2011/
4. számú végzése I. rendű és II. rendű vádlottal szemben jogerős és az I. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének a kivételével végrehajtható! B u d a p e s t,
5. év június hó
6. napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő