B.270/2007/121 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat

1. B. 270/2007/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a
3. év április hó 21., június hó 17-19., szeptember hó 25.,
4. év február hó 20., április hó 21., május hó 28., július hó 25., szeptember hó 21., október hó 13., és a
5. november hó
6. és november hó
7. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta a következő ítéletet: A
8. február hó
9. napjától -
10. július hó
11. napjáig előzetes fogvatartásban volt, azóta lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló …vádlott - aki… bűnös: folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében /Btk.
12. § /1/ és /5/ bekezdés a/ pont/. A bíróság ezért a vádlottat 2 /Kettő/ év 6 /Hat/ hónap börtönbüntetésre, és 3 /Három/ év közügyektől való eltiltásra í t é l i. A kiszabott szabadságvesztés tartamába a vádlott által
13. február hó
14. napjától
15. július hó
16. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. A Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál bűnjelként kezelt tárgyak közül - a Bj. 116/
17. szám alatt kezelt - … iratanyaga - lefoglalását m e g s z ü n t e t i, és azt kiadni rendeli a ... felszámolója a … /… felszámolóbiztos részére; - míg a Bj. 93/
18. szám alatt bűnjelként kezelt iratok, bizonylatok lefoglalását m e g s z ü n t e t i, és azt a vádlott részére kiadni rendeli. A vádlott köteles az eljárás során eddig felmerült 361.247./Háromszázhatvanegyezer-kettőszáznegyvenhét/ forint bűnügyi költséget a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala külön felhívására az államnak megfizetni. Indokolás: I. A Nógrád Megyei Főügyészség B. 592/2006.-BTÖ. számú vádiratában vádlottal szemben 1 rb., Btk.
19. § /1/ bekezdésébe ütköző, és a /6/ bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat. A vádiratban szereplő tények szerint az Egyesült Államokban élő, magyar származású… sértett a … tagja volt. Az egyház elvei között jelentős helyet foglalt el az egészség megőrzése és ennek elősegítése, melynek érdekében világszerte rendszeresen tartottak olyan rendezvényeket, amelyek alkalmasak voltak ennek népszerűsítésére. … vádlott 1997-ben vált a …nek tagjává, és ennek révén 1999-ben ismerkedett meg a sértettel és feleségével, akikkel egy, az egyház által
20. évben szervezett …i rendezvényen, az úgynevezett Egészség Expón találkozott személyesen. ... ekkorra már -
21. december
22. napján … orvos közreműködésével megvásárolta a …tól a …án található, … hrsz-ú, korábban kórházként működő ingatlant, a hozzátartozó területtel együtt, azzal a céllal, hogy abból egészségcentrumot hozzon létre. Utóbb a sértett az általa biztosított pénzből további az érintett területtel határos - ingatlanokat is megvásárolta, ezek tulajdonosa azonban kezdetben a … házaspár haszonélvezeti jogának kikötése mellett -
23. decemberéig - … és felesége lett,
24. decemberétől pedig hasonló módon nevére is történtek a vásárlások. A vád szerint
25. év folyamán a … házaspár és között szoros, szinte baráti kapcsolat alakult ki olyannyira, hogy a Magyarországon csak keveset tartózkodó, és a magyar viszonyokat nem ismerő sértett a legteljesebb mértékben megbízott a vádlottban. A tőle kapott információkat, útmutatásokat ellenőrzés nélkül elfogadta, és mindenben a vádlott tanácsa alapján járt el. Elfogadta azt a vádlotti érvelést is, hogy írjon alá több üres, A/4-es méretű lapot is annak érdekében, hogy a személyes eljárást vagy aláírást igénylő ügyekben akadálytalanul el lehessen járni. Ezek megteremtették a lehetőségét annak, hogy azokkal a vádlott utóbb visszaéljen. ... sértett és felesége az egészségközpont kialakításához és üzemeltetéséhez
26. november hó
27. napján - vádlott ügyvéd barátja közreműködésével - megalapította a …Kft-t, amelynek ügyvezetője - az említett korlátlan bizalomnak következményeként - vádlott lett 5 éves időtartamra. Ez a megbízás az alábbi események miatt végül is
28. március
29. napjáig tartott, amikor is a taggyűlés visszahívta a vádlottat. Az egykori kórház épületének -
30. elején meginduló - felújításához, és az elkészült intézmény folyamatos üzemeltetéséhez a … házaspár biztosította a fedezetet a rendelkezésére álló mintegy 700.000.- USA dollárból. A pénz előírásszerű felhasználása és az azzal való elszámolás ...t terhelte. Noha a pénz átutalása az időközben létrejött Kft. számlájára is történhetett volna, - a magyar devizaszabályokra hivatkozással - arra vette rá a sértettet, hogy ne a Kft-nek, hanem az ő saját -az OTP Bank Zrt. … Fióknál időközben megnyitott … számú devizaszámlájára utalja folyamatosan a pénzt. ... ezt elfogadva maga is devizaszámlát nyitott az OTP Banknál, és ideutalta a felújításra szánt USA dollárt, amely onnan folyamatosan jóváírásra került a vádlott már említett számlájára. A vádlott az általa felhasznált pénzről folyamatos elszámolást ígért a sértettnek, melyet egy kézzel írt lapon, faxon továbbított ... egyesült államokbeli címére. Az első átutalásra
31. november hó
32. napján került sor (20.000.- USA dollár), majd
33. november hó
34. napjáig a sértett folyamatosan, havonként összességében 683.429 USA dollárt utalt át a vádlott számlájára. Ennek a forintértéke - figyelemmel az aktuális árfolyamokra - 189.654.651.- forint volt. … vádlott a számlájára kerülő pénzt folyamatosan - vagy forintra átváltva vagy USA dollárban - felvette, és annak egy részét - a maga által küldött elszámolások szerint mintegy 56.501.094.- forintnyi devizát - valóban az intézmény felújítására és üzemeltetésére használta fel. A különbözetként jelentkező 133.153.557.- forinttal ugyanakkor elszámolni nem tudott. Mind az adóhivatali, mind a végelszámolói vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy egyébként jelentős vagyonnal és megtakarításokkal nem rendelkező vádlott a beruházáshoz küldött pénzt túlnyomórészt nem erre fordította, hanem folyamatosan a bizonytalannak ítélt tételek figyelembe vétele mellett is legalább - 120.952.437.forintot tulajdonított el, amelyet saját és családja céljaira használt fel.
35. elején már látható volt, hogy a vádlott az általa felvett és felhasznált pénz jelentős részével nem tud elszámolni, ezért őt a
36. március
37. napján tartott taggyűlésen felmentették az ügyvezetői tisztségből, majd utóbb feljelentést tettek ellene. A sértettnek okozott 120.952.437.- forint kár nem térült meg. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a Nógrád Megyei Főügyészség képviselője a
38. november
39. napján megtartott tárgyaláson végindítványában az igazságügyi könyvszakértői vélemény egyes megállapításaira figyelemmel a vád ténybeli kereteit akként pontosította, hogy a vádlott a reá bízott pénzből mintegy 42.531.158.- forinttal nem tudott elszámolni, ezen összeget saját céljaira használta fel. A vád képviselőjének kifejtett álláspontja szerint továbbá az ügyben szereplő, a vádlott és ... sértett valamint házastársa között megkötött két kölcsönszerződés valódiságát megvizsgálva az állapítható meg, hogy e színlelt és hamis kölcsönszerződések nem adtak alapot a vádlottnak arra, hogy ilyen címen további pénzt vegyen ki a társaság pénzeszközeiből. Ennél fogva ilyen módon ugyancsak bűncselekmény révén jutott hozzá a vádlott 10.675.000.- forinthoz, kölcsön visszafizetése címén, mely összeget ilyen megjelöléssel vett ki a … kasszájából. Mindezen tényeket figyelembe véve vádlott az ügyészi végindítvány szerint összességében 53.206.158.- forintot tulajdonított el a ... sértett által rábízott pénzből, mely cselekmény minősítése az elkövetési értékre figyelemmel az eredeti váddal megegyező. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye alapján a megyei bíróság a következő tényállást állapította meg. 1./ … vádlott elvált családi állapotú, kiskorú gyermek eltartásáról nem gondoskodik, iskolai végzettsége főiskola. Munkanélküli, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. A … Kft-nél fennállott munkaviszonya megszüntetése miatt elmaradt munkabér, szabadságmegváltás iránt a … Munkaügyi Bíróság előtt
40. M. 142/
41. szám alatt per volt folyamatban. Ennek során a bíróság jogerősen 4.800.000.- forint munkabér tartozást, és annak
42. április
43. napjától számított késedelmi kamatát ítélte meg a vádlott részére, melyből a vádlott javára
44. évben csupán 856.000.- forint került kifizetésre. A vádlott elmondása szerint
45. és
46. év között korábbi ingatlan értékesítéseiből származó jövedelem megtakarítással rendelkezett, melyet megélhetésére fordított. Az APEH … Regionális Igazgatóságának tájékoztatása szerint
47. és
48. évi jövedelméről bevallás az adóhatósághoz nem érkezett, személygépkocsi, ingatlan tulajdonnal nem rendelkezik, más felderíthető vagyontárgyát az eljárás során megállapítani nem sikerült. … vádlott büntetve nem volt, jelen ügyből kifolyólag
49. február hó
50. napjától
51. július hó
52. napjáig volt előzetes fogvatartásban,
53. július hó
54. napjától lakhelyelhagyási tilalom alatt állt
55. november hó
56. napjáig, mely lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú ítélet kihirdetésével megszűnt. 2./ ... sértett az Egyesült Államokban élő, magyar származású üzletember, aki az 1990-es évek végén a … tagja volt, és rendszeresen járt Magyarországra az egyház elveinek megfelelő egészség megőrzését célzó rendezvényeken való részvétel miatt. Üzleti tervei között szerepelt
57. évben az Adventista Egyház elvei szerint működő egészségcentrum létrehozása Magyarországon. Ennek érdekében
58. december
59. napján - … orvos közreműködésével megvásárolta a …tól a …án található, … hrsz-ú, korábban kórházként működő ingatlant a hozzátartozó földterületekkel együtt azzal a céllal, hogy ott egészségcentrumot hozzon létre és működtessen. A földvásárlások ebben az időben a … házaspár haszonélvezeti jogának kikötése mellett … és felesége nevére történtek, mivel a sértett akkor még magyar állampolgársággal nem rendelkezett. … vádlott szintén a … tagja volt, a …i Gyülekezetben tevékenykedett, és ennek során
60. év január végén … lelkész közreműködésével előbb telefonon, majd
61. év márciusában személyesen is összeismerkedett ...ral egy …i rendezvényen, az úgynevezett Egészség Expón.
62. év folyamán ... és felesége és között szoros baráti kapcsolat alakult ki, melynek részeként a magyar viszonyokat akkor még kevésbé ismerő sértett megbízott a felsőfokú végzettséggel rendelkező, könyvelési, számviteli kérdésekben jártas vádlottban, és ezáltal a ...tól származó tanácsokat elfogadta. A …i egészségközpont megvalósításának előkészítése több olyan feladatot is igényelt, amelyben vádlott a baráti kapcsolat révén
63. év második felétől már aktívan közreműködött. ... sértett és felesége mint alapító tagok
64. szeptember 14-i keltezéssel megalapították a … Kft-t, melynek bejegyzésére
65. november hó 24-i dátummal került sor. A kft. ügyvezetője a megalakulástól kezdődően vádlott lett, mely ügyvezetői megbízása
66. március hó
67. napjáig tartott, majd az ezt követő időszakra vonatkozó tevékenysége, munkaviszonyának megszüntetése és munkabér elszámolása miatt munkaügyi per volt folyamatban. A volt kórház és a létrehozandó egészségcentrum épületének
68. év végén -
69. év elején meginduló felújításához, majd pedig az intézmény folyamatos üzemeltetéséhez a ... házaspár biztosította külföldről saját vagyonából az anyagi fedezetet az alábbiak szerint. A feladat megvalósításához és a kft. működéséhez szükséges pénz átutalása egyébként az időközben létrejött ... Kft. bankszámlájára is történhetett volna, ennek ellenére azonban vádlott arra vette rá ... sértettet, hogy a pénzügyi fedezetet ne a kft. devizaszámlájára, hanem az OTP Bank …i Fiókjánál kifejezetten erre a célra megnyitott magán devizaszámlájára utalja át. ... sértett ezt a javaslatot elfogadva az OTP Banknál maga is devizaszámlát nyitott /…/, melyre az amerikai … Banknál vezetett külföldi bankszámlájáról indított utalást, és amely számláról különböző összegek folyamatosan kerültek jóváírásra … számú magán devizaszámlájára.
70. november hó
71. napjától
72. november hó
73. napjáig ... sértett ily módon 683.429 USA dollárt utalt át magán devizaszámlájára, mely bankszámláról a vádlott ... érdekkörébe tartozó egyéb kifizetéseket és bankköltséget, valamint a banki kamatot is figyelembe véve 674.407,94 USA dollár tényleges birtokába jutott. Ezen összeg fölött a vádlott a sértettel történő megállapodásnak megfelelően a... Kft működése, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó feladatok teljesítése érdekében rendelkezhetett volna. A 674.407,94 USA dollár forint értéke 186.602.871.- forint volt. Ezen 186.602.871.- forintból vádlott 39.413.227.- forintot utalt át közvetlenül a ... Kft. bankszámlájára, míg a fennmaradó pénzt vagy forintban vagy USA dollárban a számlájáról közvetlenül felvette. /A forintban felvett összeg 99.468.962.- forint volt./ Az ily módon rendelkezésére bocsátott pénzösszegből vádlott a ... Kft. működésére, az egészségcentrum létrehozására, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb - a sértett által nem vitatott célokra, így különböző ... Kft. alapítványának részére történő kifizetésekre, az alapítványhoz tartozó személyek munkabérére, az alapítvány működésével kapcsolatos egyéb költségekre is - kifizetéseket teljesített. Ugyanakkor ... sértett a korábbi bizalmi viszonyból fakadóan
74. év folyamán a vádlott számára aláírt több üres A/4-es méretű papírlapot is annak érdekében, hogy a vádlott személyes eljárását, egyéb aláírását igénylő hivatalos ügyekben huzamosabb külföldi tartózkodására való figyelemmel a mielőbbi és akadálytalan ügyintézést elősegítse. Emellett vádlott a külföldről beérkező devizaösszegek magyarországi felhasználásának megkönnyítésére - és a Kft. könyveiben való megjelenítés elősegítésére való - hivatkozással
75. október hó
76. napján 70.000.000.- forintról szóló színlelt kölcsönszerződést kötött ... sértettel és feleségével. Majd ezen kölcsönszerződés mintájára
77. november hó 5-i keltezéssel most már a sértett tudta és beleegyezése nélkül - a korábban aláírt üres papírlapok felhasználásával, és … ügyvéd közreműködésével - újabb, további 45.000.000.- forint általa történő kölcsön nyújtásáról szóló hamis szerződést készíttetett. E szerződések tartalma szerint vádlott 70, illetve 45 millió forint kölcsönt nyújtott a... házaspár részére. E két szerződésre hivatkozással a vádlott a társaság bevételeiből - a bevételek beérkezéséhez igazodóan - „kölcsön visszafizetése" címén
78. december hó
79. napja -
80. május hó
81. napja között több részletben, mindösszesen 10.675.000.- forint kifizetést teljesített a saját részére akként, hogy erről kiadási pénztárbizonylatot állított ki, és ezen összegeket készpénzben a pénztárból felvette. Mindezen túlmenően vádlott a ... Kft. alapító okiratának keltétől számítva, vagyis
82. szeptember hó
83. napjától-
84. március hó
85. napjáig - ügyvezetői tisztségéből történő visszahívásáig - a sértett által előzőekben rendelkezésére bocsátott 186.602.871.- forintból további 35.639.523.- forintot tulajdonított el. Fenti tények alapján vádlott az előzőekben írt időszakban a Kft. pénztárából a kölcsön visszafizetése címén kivett 10.675.000.- forinttal, továbbá az általa saját céljaira felhasznált 35.639.523.- forinttal, mindösszesen: 46.314.523.- forinttal sajátjaként rendelkezett, azt nem a … Kft. érdekkörében és működésére, a sértett által megjelölt célra fordította, hanem azt saját és családtagjai személyes szükségleteinek kielégítésére, megélhetésére használta fel. III. A megyei bíróság a tényállás hiánytalan feltárása érdekében lefolytatta a bizonyítási eljárást. Ennek keretében részletesen kihallgatta a vádlottat, aki a vádiratban foglalt szinte valamennyi tényállítás cáfolatát célzó igen terjengős, több irányú védekezést terjesztett elő. A vádlott és a sértett kapcsolatának alakulására, a ... Kft. 2000-2003-as évben való működésére vonatkozóan a megyei bíróság tanúként hallgatta ki ... sértettet, továbbá …t, …t, …t, …t, …t, …t, a vádlott tevékenységét illetően …t …t, …t, …t, a vádlott vagyoni helyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozóan …t, …t, …t, a tárgyalás anyagává tett a vádlottal szemben lefolytatott APEH vagyonosodási vizsgálat teljes anyagát, az e tárgykörben született első- és másodfokú adóhatósági határozatokat. A ... Kft. gazdálkodására, az egészségcentrum létrehozására vonatkozó tények felderítése érdekében a megyei bíróság tanúként hallgatta ki … felszámolóbiztost, beszerezte a felszámolási eljárás során keletkezett kapcsolódó iratokat, tanúként hallgatta ki … beruházót, illetve a vádlotti védekezés irányára figyelemmel a bíróság elrendelte a ... Kft. jelen üggyel összefüggő iratanyagának, és teljes könyvelési anyagának bírói szakban történő lefoglalását, majd pedig igazságügyi könyvszakértő bevonásáról határozott. A sértett által végrehajtott deviza átutalások és azok vádlott általi felhasználására vonatkozóan a megyei bíróság szakértő bevonásával részletesen vizsgálta a beszerzett bankszámla kivonatokat. A vádlott deviza folyószámlájának részletes vizsgálata nyomán az igazságügyi könyvszakértő feladatát képezte egyebek mellett a Magyarországra beérkezett pénz útjának nyomon követése, továbbá a … Kft. bevételeinek és kiadásainak adott időszakban történő vizsgálata a vádlott által rendelkezésre bocsátott, általa készített elszámolások tartalma, és a bírósági eljárás keretében több alkalommal is becsatolt utóbb előkerült okiratok, számviteli bizonylatok áttekintése alapján. A vádlott jövedelmi viszonyainak felderítése érdekében a megyei bíróság számos megkeresést intézett, beszerezte a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság előtt a vádlott által elmaradt munkabér, szabadság megváltás, egyéb jogcímen indított munkaügyi per iratanyagát, valamint a kapcsolódó tények vizsgálata körében a Balassagyarmati Városi Bíróság előtt … és … ellen folyamatban volt 6.B. 124/
86. számú büntető ügy iratanyagát, valamint … ellen folyamatban volt, Salgótarjáni Városi Bíróság
87. B. 311/2006/
88. számú jogerős ítéletét. A közel két évig tartó bizonyítási eljárás során az egyre változó és terjengősebbé váló vádlotti védekezés valamennyi elemét a megyei bíróság megvizsgálva, a vádlott által különböző időpontokban előadott további okirati bizonyítékok mindegyikét az igazságügyi könyvszakértő rendelkezésére bocsátva azokat a szakértővel részletesen megvizsgáltatta, valamint szakértői vélemény többszöri kiegészítését követően a szakértőt tárgyalás keretében is számos alkalommal nyilatkoztatva minden részletre kiterjedően vizsgálta a vádlotti pénzfelhasználás mikéntjét. A tényállás személyi részét a megyei bíróság a vádlott személyes előadása, bűnügyi kérdőjegy adatai, az országos gépjármű és földhivatali nyilvántartások adatai, igazságügyi céginformációt szolgálatához intézett megkeresésre adott válasz tartalma, valamint az APEH megkeresésre adott válasza alapján állapította meg. A vádlottal szemben lefolytatott vagyonosodási vizsgálatra figyelemmel jelen büntetőeljárás megindulásának idejére a vádlott már semmilyen felderíthető, igazolható legális jövedelemforrással nem rendelkezett, a ... Kft-vel fennálló munkaviszonyának megszüntetése, elmaradt munkabére és egyéb járandósága tekintetében a munkaügyi bíróság előtt volt per folyamatban, ezen túlmenően rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett, munkanélküli segélyben, ellátásban nem részesült. Az eljárás keretében legutoljára tett személyes előadása /
89. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
90. oldal/ szerint 2003 és
91. évben korábbi ingatlan értékesítéseiből származó megtakarításaiból élt és tartotta fenn magát, ennek ellenére az APEH … Regionális Igazgatósága a bíróság megkeresésre adott válaszában azt a tájékoztatást közölte, hogy a vádlott 2007 és
92. évi jövedelméről nem érkezett bevallás az adóhatósághoz. /
93. sorszám alatti megkeresésre adott válasz./ Az OTP Bank ... Pénzforgalmi Főosztálya ugyancsak megkeresésre adott tájékoztatójában közölte, hogy az OTP Bank … ügyfél részére jelenleg már pénzeszközt sem forint, sem devizaszámlán nem kezel. /
94. sorszám alatti megkeresésre adott válasz./ Egyéb felderíthető adat hiányában rögzítette a megyei bíróság a tényállás személyi részében a vádlott jövedelmi viszonyait érintő, korábban részletezett tényeket. A történeti tényállásban megállapított egyes konkrét tényekhez kapcsolódó bizonyítékok részletes értékelését megelőzően általánosságban szükséges utalni a következőkre. Jelen büntetőeljárás sajátossága a vádlotti védekezésen túlmenően az volt, hogy a vádemelést megelőző nyomozati eljáráshoz képest más szemléletű, más módszer alapulvételével történő értékelő tevékenységet igényelt. A nyomozás a sértett feljelentésében előadott tényeket érintő körben elsősorban a ...nal szemben lefolytatott vagyonosodási vizsgálat során feltárt tényekre, és az ennek alapján született első és másodfokú adóhatósági határozatok tartalmára épült. Az APEH Kiutalás Előtti Ellenőrzési Osztálya
95. évre vonatkozóan célellenőrzést végzett a ... Kft-nél. E vizsgálat során a revízió megállapította, hogy a vizsgált időszakot megelőzően ..., a társaság ügyvezetője nagy összegű kölcsönt nyújtott a társaság részére. Erre figyelemmel az APEH Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya elrendelte magánszemély adózó vizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy az adott időszakban rendelkezett-e olyan mértékű adózott jövedelemmel, melyből a vállalkozás rendelkezésére bocsáthatott volna tagi kölcsönt, és ha igen, ezt milyen forrásból tehette. A ... Kft székhelyváltozásának tényére is figyelemmel a... Kft-nél történt kölcsönnyújtás további tisztázása érdekében az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága célellenőrzést kért az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságától is, mely megkeresett igazgatóság a Kft. iratanyagában fellelhető adatok, bizonylatok alapján a kölcsönnyújtás tényét megállapította, az arra vonatkozó főkönyvi analitikát, megállapodást, kölcsönszerződést, kölcsön be és visszafizetését igazoló pénztárbizonylatokat a revízió részére megküldte. Az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságánál lefolytatott utólagos adóellenőrzés tárgyában ... szám alatt született
96. szeptember hó
97. napján kelt, elsőfokú adóhatósági határozat terhére 1999-2003-as időszakra vonatkozóan 50.986.340.forint adókülönbözetet állapított meg, mely bírságalap után további 25.493.170.forint adóbírságot is, valamint 27.652.738.- forint késedelmi pótlékot szabott ki. Az adóhatósági határozat indokolásából kitűnően a revízió megállapította, hogy kölcsönnyújtás céljából
98. október hó 13-án 70.000.000.- forint összegre megállapodást,
99. november 5-én 45.000.000.- forint összegre kölcsönszerződést kötött a ... Kft-vel. … személyi jövedelemadó bevallásai alapján a revízió évenkénti bontásban levezette a megszerzett adóköteles jövedelmeit, mely a vizsgált időszakban 3.427.330.- forint volt, és melyből megállapítása szerint a magánszemélynek nem volt lehetősége a megállapodásban, illetve a kölcsönszerződésben rögzített 115.000.000.- forint összegű kölcsön nyújtására, ezért azok forrásának vonatkozásában ...t nyilatkozattételre kötelezték. Ennek során a revízió azon kérdésére, hogy milyen fajtájú és mekkora összegű bevételekből, illetve jövedelemből nyílt lehetősége ilyen összegű hitel nyújtására, előadta, hogy a kölcsönnyújtáshoz szükséges anyagi fedezetet közeli jó barátja, … szám alatti lakos/ biztosította, aki időközben,
100. július 10-én súlyos szívbetegségben elhunyt. Erre tekintettel az ellenőrzés … korábbi adózó jövedelmi viszonyait is áttekintve, valamint a vádlott adóhatósági vizsgálat során előadott további nyilatkozatait is figyelembe véve részletesen megvizsgálta a... Kft tulajdonosa ... által deviza folyószámlájára jóváírt mintegy 683.429 USA dollár beérkezésének forrását, valamint annak további sorsát is. A megindult vagyonosodási vizsgálatra figyelemmel
101. január 11-én kelt levelében hitelezői igényt nyújtott be a ... Kft-vel szemben, mely hitelezői igénye szerint a kölcsönszerződésben rögzített 45.000.000.- forinttal szemben számítása szerint 36.224.270.- forint igénye volt a társasággal szemben, melynek kapcsán hivatkozott arra is, hogy a Kft-vel szemben fennálló követelésének érvényesítése érdekében a társaság tulajdonát képező … külterület … hrsz-ú ingatlanra jelzálogjogát is bejegyeztette. Mindezen tények vizsgálata körében az APEH határozatában arra a megállapításra jutott az egyes kölcsönnyújtások körében, hogy a... Kft-nek 66.503.957.- forint kölcsönösszeg erejéig a pénzt nem kölcsön formájában nyújtotta, hanem azt az adózó deviza folyószámlájára utalt 683.429 USA dollár összegből maga a tulajdonos,... biztosította. A vagyonosodási vizsgálat az adott időszakban a forrás jellegű tételek vizsgálata mellett az adózó nyilatkozata alapján vizsgálta felhasználás jellegű tételeit, a vele közös háztartásban élők szükségleteire is figyelemmel, így azok kiadásaira, tartós fogyasztási cikkek vásárlására, egyéb célokra fordított összegek tekintetében is. Az ily módon áttekintett forrás-és felhasználás jellegű tételek összevetése alapján az adóhatóság becslési eljárással állapította meg vonatkozásában annak a többlet jövedelemnek a nagyságát, amellyel az általa értékelés körébe vont tények alapján vádlott az adott időszakban rendelkezhetett. Megállapította, hogy sem ..., sem pedig az általa megnevezett … törvényes kereseteiből, illetve utóbbi adózó bejelentett vállalkozásaiból olyan jövedelemmel nem rendelkezett, amely részére az általa közölt anyagi támogatás nyújtását lehetővé tette volna. Mivel saját bevallott jövedelme, illetve barátja jövedelmi helyzete anyagi támogatását nem tette lehetővé, ezért nem rendelkezett olyan anyagi forrással, amely ... részére bármikor, bármilyen összegű kölcsön nyújtásához fedezetül szolgálhatott volna. Így a becslési módszer alapul vételével az adóhatóság szerint 2000-
102. években ... által deviza számlájára utalt összegből 120.952.437.- forint jövedelmet szerzett, mellyel sajátjaként rendelkezett. E jövedelem képezte az adóhatósági határozatban foglalt adóhiány, késedelmi pótlék és bírság megállapításának alapját. Az előzőekben részletezett tények, valamint az adóhatósági határozatban követett levezetés alapul vételével emelt vádat a Nógrád Megyei Főügyészség B. 592/
103. BTÖ. számú vádiratában vádlottal szemben akként, hogy a vádlott a sértett által a beruházáshoz küldött pénzt túlnyomórészt nem a sértett által megjelölt célra fordította, hanem folyamatosan - a bizonytalannak ítélt tételek figyelembe vétele mellett is - legalább 120.952.437.- forintot tulajdonított el, melyet saját és családja céljaira használt fel. A sikkasztás bűncselekmény megvalósulása szempontjából releváns tények, így az egyes tényállási elemekhez kapcsolódó további tények körét - nevezetesen a vádlott számára idegen dolog, idegen pénzeszköz rábízásának tényét, a jogtalan eltulajdonítás és a sajátjakénti rendelkezés elkövetési magatartását - szem előtt tartva a büntető bíróság feladatát jelen ügyben az előzőekben ismertetett APEH eljárásról eltérő szemléletű, és a vizsgálandó tények körének részben más, részben szélesebb körű vizsgálata képezte. Így a bíróságnak vizsgálnia kellett azt, hogy a sértett feljelentésében, majd pedig tanúvallomásában előadottak szerint a vádbeli időszakban vádlott részére idegen pénzeszköz átadása és rábízása ... részéről megtörtént-e, fel kellett deríteni azt, hogy mi lett ennek a pénznek a további sorsa, így vizsgálni kellett, hogy a vádlott magán devizaszámlájára került összeggel a valóságban mi történt, ezen összegből bizonyíthatóan mennyi folyt be a ... Kft. pénztárába, továbbá vizsgálni kellett azt is, hogy akár a társasághoz befolyt pénzeszközből, akár közvetlenül a vádlottnál maradó pénzeszközből a sértett által megjelölt célokra a társaság működésével, az egészségközpont létrehozásával és annak további működtetésével összefüggésben ténylegesen mennyi került felhasználásra, és ehhez képest van-e olyan pénzmennyiség, amely a vádlotthoz került ugyan, de annak további sorsáról elszámolni nem tud, illetve amely esetében a jogtalan eltulajdonítás merül fel. Mindezen tények felderítéséhez szükség volt a ... Kft. iratanyagának, illetve könyvelési dokumentumainak részletes vizsgálatára- mely a nyomozás során nem történt meg - annak pontos tisztázására, hogy a sértett által vádlott devizaszámlájára beküldött devizából a bizonylatok tanúsága szerint ténylegesen közvetlenül mennyi folyt be a... Kft-be, a vádlott által saját számlájáról forintban, illetve devizában közvetlenül felvett összegeket mire fordította, mely kérdések tisztázásához igazságügyi könyvszakértő bevonása elkerülhetetlenné vált. A bíróság a bizonyítási eljárás keretében rendelkezett a ... Kft. felszámoló birtokában lévő iratanyagának lefoglalásáról oly módon, hogy már előzőleg az igazságügyi könyvszakértő személyét és feladatát külön végzésben meghatározta, és a foglalás az illetékes rendőrkapitányság közreműködésével a bevont igazságügyi könyvszakértő jelenlétében történt meg. A szakértő ezt követően vizsgálta az eljárás során több alkalommal is a szükséges okiratokat és bizonylatokat, az úgynevezett mérlegmódszer segítségével, melynek során áttekintette mind a lefoglalt iratok, mind pedig a vádlott által utóbb becsatolt valamennyi bizonylat és saját kezűleg készített elszámolás figyelembe vételével a Kft. működésében felmerült bevételeket és kiadásokat, valamint az egészségközpont létrehozásával összefüggésbe hozható több mint 90 millió forintos beruházás pénzügyi dokumentumait. Általánosságban összefoglalva a vádlotti védekezés lényegét elmondható, hogy vádlott szerint a magán devizaszámlájára beérkezett közel 700.000.- USA dollár az nem ... sértett tulajdonát képező pénzösszeg volt, hanem az a vádlott saját pénze volt, mivel ezen összeget korábban ő már ...nak a megelőző években kölcsön adta, ezen általa történő kölcsön nyújtásához a forrást ...barátja jelentette, és a devizaszámlájára beérkezett USA dollár lényegében ezen korábbi kölcsön nyújtásának a sértett általi törlesztése volt, melyet beérkezését követően ő ismételten felhasznált oly módon, hogy az ügyben szereplő 45 illetve 70 millió forintos kölcsönszerződéseknek megfelelően tagi kölcsön formájában a ... Kft működésébe lényegében „visszaforgatta". Ennek alátámasztására hivatkozott arra, hogy a ... Kft. könyvelésében a tagi kölcsön nyújtásának ténye megjelent, ő ilyen címen „tagi kölcsön visszafizetése jogcímén" pénzt is felvett a ... Kft-től, illetve utóbb hitelezői igényt jelentett be 45 millió forint erejéig a ... Kft-vel szemben, ezt megelőzően pedig a kölcsönszerződés felhasználásával jelzálogjogot jegyeztetett be a … külterületi ingatlanra a …nál. Ennél fogva hozzá idegen pénzeszköz nem került, a beérkezett dollárösszeg saját pénze volt, neki elszámolni valója jelen büntetőeljárás keretében nincs, illetve az adott időszak gazdálkodását, és a közte és ... közti pénzügyi kapcsolatot is figyelembe véve a bizonyítási eljárás és a felderített tények körének előrehaladtával még a sértett tartozik neki időről időre, egyre magasabb összeggel, a bizonyítási eljárás befejezésének közel két éves időszaka végére már mintegy 140.000.000.- forinttal. Mindezek alapján a megyei bíróságnak vizsgálnia kellett a vádlotti védekezés két irányát figyelembe véve azt, hogy
104. évet megelőzően vádlott ... részére bármikor is bármilyen forrásból kölcsönt nyújtott-e, tekinthető-e ezen kölcsön résztörlesztéseként a beérkezett 683.429 USA dollár, saját vagyoni eszközeiből nyújtott-e a
105. október
106. napján kelt megállapodás szerint 70.000.000.- forintot,
107. november
108. napján kelt megállapodás szerint pedig további 45.000.000.- forint kölcsönt a ... Kft részére, mert ezen tények valósága esetén a vád nyilvánvalóan eleve megkérdőjeleződik; illetve a vádlotthoz került 683.429 USA dollárt valóban a megvalósult beruházáshoz, illetve a ... Kft. működése során, illetve a kft. érdekkörében felmerülő feladatok teljesítése érdekében használta-e fel, és ha igen, hiánytalanul-e. Fenti szempontok figyelembe vételével a lefolytatott bizonyítás eredménye az alábbiakban foglalható össze. 3./ 3.1./ A vádlott magán devizaszámlájára beérkezett pénzösszeg meghatározása, majd a pénz útjának nyomon követése során a megyei bíróság a tényállást a nyomozás során beszerzett OTP folyószámlákhoz kapcsolódó banki folyószámla kivonatok, az átutalási megbízások tartalma, valamint a sértett által becsatolt banki számlakivonatok részletes és tételes vizsgálatát tartalmazó igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján állapította meg. Az OTP Bank ... megkeresésre adott válaszaiból kitűnően ... sértett devizaszámlát nyitott az OTP Banknál (… szám alatt), mely számláról történt a tovább utalás az ugyancsak OTP Bank …-nél, annak …i Fiókjánál megnyitott, nevére szóló ... számú magán devizaszámlára. Az igazságügyi könyvszakértő megállapítása szerint ... deviza számlájára - a sértett által becsatolt számlakivonatokból kitűnően - a pénz az …i … National Banktól a sértett által indított átutalási megbízások révén került. (a
109. sorszám alatti szakértői véleményhez csatolt
110. számú melléklet részletesen tartalmazza a sértett devizaszámlája forgalmának tételes feldolgozását is.) A szakértő megállapítása szerint a sértett devizaszámlájáról 686.429.- USA dollár került átutalásra magán devizaszámlájára a vizsgált időszakban. A vádlott nevén lévő devizaszámla forgalmát tételesen kigyűjtve azonban a szakértő megállapította azt is, hogy egy alkalommal 3.000.- dollárnyi összegben devizaszámlájáról visszautalás történik a sértett számlájára, ezért ténylegesen a sértett magyarországi devizaszámlájára 3.000.- dollárral kevesebb, vagyis 683.429.- USA dollár került. A szakértői vélemény
111. számú melléklete részletesen feldolgozza a vádlott nevén lévő devizaszámla forgalmát, melyből megállapítható, hogy a sértett első átutalására
112. november hó
113. napján került sor (20.000.- USA dollár), majd ezt követően folyamatosan különböző összegben
114. november hó
115. napjáig került devizaszámlájára jóváírásra 683.429.- USA dollár. (
116. sorszám alatti szakértői vélemény
117. oldal) A szakértő kimutatta véleményében azt is, hogy magán devizaszámlájára jóváírt 683.429.- USA dollárból a bankköltséget, bankkamatot és a ... érdekkörébe tartozó egyéb - jelen ügyben nem vitatott - kifizetéseket leszámítva 674.407,94 USA dollár volt az, amely felett a vádlott a sértettel történő megállapodásnak megfelelően a ... Kft. működése érdekében, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó feladatok teljesítése miatt rendelkezhetett. Ebből az összegből a szakértő megállapítása szerint a vádlott a ... Kft. bankszámlájára - amely egyébként a társaság megalakulásáról ugyancsak rendelkezésre állt közvetlenül átutalt 39.413.227,- Ft-ot, a számláról forintban felvett készpénzben 99.468.692,- Ft-ot, valamint készpénzben USA dollárban vett fel 171.280.- USA dollárnak megfelelő, mintegy 47.720.952.- Ft-ot. Az átutalásra került USA dollár forint értékének meghatározása során a szakértő a felvétel napján érvényes OTP valuta vételi árfolyamot vette alapul, így 186.602.871,Ft-ban határozta meg az átutalásra került összeget. (
118. sorszám alatti szakértői vélemény
119. oldal
120. bekezdés) A szakértői vélemény alapjául szolgáló bizonylatok tartalmát, az ennek alapul vételével készített szakértői vélemény megállapításait e körben a vádlott maga sem vitatta, ezért a bíróság a tényállás vonatkozó részét a megyei bíróság a szakértő írásbeli szakértői véleménye, annak részletes mellékletei és a szakértő tárgyalási nyilatkozata alapján állapította meg. 3.2./ Azon kérdést, hogy a magán devizaszámlájára került 683.429.- USA dollár a vádlott számára idegen dolognak tekinthető-e, a megyei bíróság az alábbi bizonyítékok révén mérlegelte. 3.2.1./ A bizonyítási eljárás során a megyei bíróság részletesen vizsgálta a vádlotti védekezés azon elemét, melyben a vádlott arra hivatkozott, hogy a számlájára került pénzt korábban ő ... részére már kölcsönadta, és a hozzá beérkezett dollár összegek csupán ennek a korábbi általa nyújtott kölcsönnek a törlesztő részletei voltak. Ezen vádlotti védekezés magában foglalta azon állítást is, mely szerint a... Kft. megalakulásának
121. évben megszületett tervét megelőzően már korábban ... sértett és vádlott nem csak ismerték egymást, hanem olyan jellegű üzleti, sőt bizalmi viszonyban álltak egymással, amelynek folytán a vádlott közel 200 millió forint kölcsönt nyújtott a külföldön élő sértett számára, aki ezt
122. novemberétől kezdődően csupán „visszatörlesztette" a vádlott számára. E vádlotti tényállítás egyes részletkérdéseit illetően azonban - nevezetesen a vádlott mikor ismerkedett meg a sértettel, milyen körülmények között, hogyan történt részéről a kölcsön nyújtása, ennek volt-e valamilyen fedezete vagy biztosítéka - az eljárás során számos egymásnak gyökeresen ellentmondó vallomást tett az alábbiak szerint. Az APEH vagyonosodási vizsgálata kapcsán nyilatkozattétel keretében az adóhatóság kérdésére saját maga kézzel írt válaszában vádlott előadta, hogy ...nak Ausztráliában bonyolított nyers opál vásárlásaihoz, valamint Dél-Amerikában az általa eszközölt aranybánya bányászat jogának megvásárlásához nyújtott részére kölcsönöket. Állítása szerint a pénzügyi tranzakciókat úgy bonyolították, hogy Svájcban, Zürichben közjegyző előtt ... váltót írt alá teljes vagyona erejéig, ezt követően a vádlott átutalta részére az általa megadott számlára a kért összegeket. A váltók a törlesztések beérkezését követően utóbb megsemmisítésre kerültek, és ezen kölcsönöket kamatmentesen közös új cégek alapításának reményében adta ... részére 1997-1998-as években. Előadása szerint a tranzakciók olyan régen történtek, hogy arról bizonylatokkal már nem rendelkezett. /nyomozati irat I. sz. melléklet
123. oldal
124. számú kérdésre adott válasz/ Ezt követően a nyomozás során gyanúsítotti vallomásában előadta, hogy 1997-ben keresztelkedett, így lett a … tagja, 1998-ban lépett be az adventista üzletemberek és vállalkozók szervezetébe és ettől kezdve ismerte ...t, akivel
125. második felétől állt üzleti kapcsolatban. Vallomása szerint
126. őszén ismertette össze ...t … ügyvédi irodájában …al, aki - mármint...- hajlandó volt ...nak rajta keresztül nagyobb összegű kölcsönt folyósítani, és ...számára a vádlott személye volt a garancia arra, hogy ...úr a kölcsönt vissza fogja fizetni. Ily módon ...több alkalommal, összesen 200-230 millió forint kölcsönt nyújtott ...nak. /nyomozati irat
127. oldal utolsó előtti,
128. oldal
129. bekezdés/. Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása keretében fentieket a vádlott akként pontosította, hogy az üggyel kapcsolatban kölcsönszerződés nem készült, ... az átvett kölcsön összegéről saját váltót állított ki, amelyet Németországban hitelesített, és a kölcsön adott összegek ...országos és budapesti érdekeltségű pénznyerő automatái és játékkaszinói üzemeltetéséből származó vagyonából eredtek. /nyomozati irat
130. oldal
133. és
134. oldal
135. bekezdés/. Ezen vallomását még a nyomozás során a vádlott akként módosította, hogy a kölcsön összegét nem ...adta ...nak, hanem ő nyújtotta, a …ól kapott bevételeiből és annak kamataiból. A vagyona kezelésében minden esetben ...tanácsaira és véleményére alapozott, és közösen egyeztettek befektetéseikről és pénzügyi tranzakciókról. E módosított védekezése szerint ... nevére állított ki váltót, és ezeket átadta részére, majd ezt követően ... kérésére a kölcsönök összegének egy részét készpénzben adta át, másik felét pedig átutalta a sértett által megadott bankszámlára. Ezen előadásokat és módosított vallomásokat követően vádlott a bírósági tárgyalás keretében az előzőektől gyökeresen eltérő újabb módosított verziót adott elő. Ennek lényege szerint az adventista egyházi gyülekezet lelkésze … volt az, aki korábban Amerikában tanult, és ennek során a ...házaspárnál lakott hosszabb ideig, ő volt korábban közvetlen kapcsolatban a ...házaspárral.
136. év január 31-én merült fel első esetben annak a lehetősége, hogy a vádlott és a ...házaspár kapcsolatba lépjen egymással, mivel a vádlott ekkor járult hozzá ahhoz, hogy lakásának telefonját ... megadja …nek. Az első telefonbeszélgetésre ekkor került sor közöttük, ezen időpontban helyezte kilátásba ... a vádlott számára azt, hogy ő Magyarországra fog érkezni, ahol majd ezt követően személyesen találkoznak.
137. év március végén járt Magyarországon ..., ekkor találkozott először személyesen … vádlottal, majd e találkozót követően kezdték el közösen a munkát. Itt került szóba a ...Alapítvány létrehozása, valamint az, hogy a sértettnek szüksége lenne egy olyan gazdasági szakemberre, aki össze tudná fogni az üzleti tevékenységével kapcsolatos munkákat Magyarországon, és pénzügyi dolgokban is jártas. Ekkor merült fel a ... Kft. létrehozásának terve is. A ... számára nyújtott kölcsönnel kapcsolatban a vádlott a tárgyaláson már azt adta elő, hogy amikor Magyarországon járt ...
138. márciusában, akkor 50 millió forintot, majd pedig második ez évi látogatása alkalmával, szeptember és novemberben egy alkalommal további 50 millió, és 2 x 60 millió forintot bocsátott rendelkezésére oly módon, hogy ezt ő átadta a sértett számára. /
139. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
141. oldal, 8 oldal utolsó bekezdés, 16 oldal
143. bekezdés/. Ezen vádlotti előadások egymásnak gyökeresen ellentmondó és kizáró állításokat tartalmaztak. A bíróság a tárgyalás keretében külön-külön részletesen a vádlott elé tárta az egyes tényeket érintő ellentétes vallomásait, megkísérelte az ellentmondások okait tisztázni, a vádlott azonban ésszerű magyarázattal szolgálni nem tudott. Így elfogadható választ adni nem tudott azon kérdésre, hogy miért állította a vagyonosodási vizsgálat, majd pedig gyanúsítotti kihallgatása során, saját maga által írt védekezésében, illetve beadványaiban, hogy
144. és 1998-ban már üzleti kapcsolatban állt ...ral, sőt vagy készpénzben vagy bankszámlán keresztül közel 200 millió forintnak megfelelő anyagi forrást biztosított számára. Az ellentétes tényelőadások elétárását követően a tárgyalás keretében a vádlott azon előadása mellett tartott ki, amely szerint 2000 márciusában és
145. szeptembere, majd októbere és novembere között nyújtott 220 millió forint kölcsönt ... részére a
146. január végi első telefonbeszélgetésüket követően. A vádlott önmagának, és korábbi nyilatkozatainak is többször gyökeresen ellentmondó előadást tett avonatkozásban is, hogy ... részére ezen állítólagos pénzt kölcsön formájában ő saját pénzéből nyújtotta-e, az ...rajta keresztül történő befektetése volt-e, avagy lényegében ...az ő személyére tekintettel nyújtott-e kölcsönt ... sértettnek. Teljesen ellentmondásos volt előadása arról is, hogy erre milyen biztosítékok nyújtása mellett, avagy szóbeli ígéret révén került-e sor, váltó kiállítása történt-e, és ha igen kinek a részéről, valamint arról is, hogy ezt a kölcsönt átutalás formájában, közvetlenül készpénzben, Magyarországon vagy külföldön juttatták-e el ... részére. Az e körben tett számos előadása elétárása révén sem sikerült tisztáznia a bíróságnak azt, hogy a vádlott lényegében ezen tényeket érintően védekezésében mit állít. Nyomozati vallomásában azt adta elő, hogy ... hajlandó volt ...nak rajta keresztül nagyobb összegű kölcsönt folyósítani, és …nak az ő személye volt a garancia arra, hogy ... úr a nagyobb összegű kölcsönt vissza fogja fizetni. Kölcsönszerződés állítása szerint az üggyel kapcsolatban nem készült. Az ügyletről ... minden alkalommal az átvett összegeknek megfelelően saját váltót állított ki /nyomozati irat
147. oldal,
148. oldal,
149. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
150. oldalának elétárása/. Ezzel szemben a nyomozás során írásban a vádlott még ezen nyilatkozatát akként módosította, hogy a kölcsön összegét nem ... adta...nak, a kölcsönöket ő maga nyújtotta a …tól kapott bevételeiből, és annak kamataiból, de minden esetben ...tanácsára és véleményére alapozott, mert közösen egyeztettek a befektetésekről és pénzügyi tranzakciókról. Ekkori vallomása szerint az ő nevére szóló váltók kerültek kiállításra, és a kölcsönök összegének egy részét készpénzben adta át, illetve átutalta a sértett által megadott bankszámlára /nyomozati irat
151. oldal
152. és
153. pontjában foglaltak szerint/. Ezzel szemben tárgyaláson előadott módosított érdemi védekezése szerint 2000 márciusában, amikor üzleti partnerekkel együtt eljártak a …i ingatlannal kapcsolatban a sértett jelezte, hogy nincs pénze, pillanatnyilag nem áll rendelkezésére annyi pénzforrás, ami erre az ingatlanra kellene. Mivel a vádlott elég jó üzleti körökben mozgott, ahol megfelelő nagy mennyiségű pénz állt rendelkezésre, és mivel jó kapcsolatban állt …lal, tanácsot kért arról, hogy finanszírozást tudnának-e nyújtani a sértettnek. …lal ezt megbeszélte, és megállapodott vele abban, hogy több részletben finanszírozni fogják a sértettet, az volt ...kikötése, hogy a pénzt nem ...nak adja, hanem neki. /
154. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
155. oldal utolsó,
156. oldal
157. bekezdésben foglaltak/. Fenti számos, egymásnak többszörösen ellentmondó vallomást a bíróság tételesen, állításonként külön-külön a vádlott elé tárta, és megkísérelte tisztázni, hogy ki adta a pénzt lényegében ...nak, ez a pénz a vádlott pénze vagy ...pénze volt, és erről milyen okiratok születtek. Ennek eredménye a
158. tárgyalási jegyzőkönyvből az alábbiak szerint idézhető fel: „A tanács elnökének kérdése: Ön most itt a tárgyaláson azt adta elő, hogy a pénzátadásra
159. márciusában illetve
160. szeptember- novemberében került sor 2 x 50, illetve 2 x 60 millió forint összegben, ezt megelőzően
161. január végén beszélt először telefonon ...ral. Korábban a saját maga által írt válaszában az adóhatósági eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a kölcsönöket kamatmentesen közös új cégek alapításának reményében adta 1997-1998 években. Melyik nyilatkozatát tartja fenn evonatkozásban? Mikor adott Ön végül is kölcsönt a ... úrnak, és mi az eltérő válaszok oka? A tanács elnökének kérdésére a vádlott:
162. márciusában és
163. szeptemberében illetve októberben és novemberben, ezt tartom fenn. A tanács elnökének kérdése: Ezekről az Ön által a sértett felé nyújtott kölcsönökről készült-e valamilyen okirat, bizonylat? A tanács elnökének kérdésére a vádlott: Én mint már mondtam egy elismervényt írtam alá …nak, és a …, hogy a ...tól a váltókat átvette-e és ő eltette-e, ez nyilvánvalóan kettőjük közötti dolog volt. Az átvételi elismervényeket ő megsemmisítette, de nem tudni, hogy a váltó sorsa mi lett. A tanács elnökének kérdése: Ön azt mondja, hogy erről váltók készültek, illetve átvételi elismervények? A tanács elnökének kérdésére a vádlott: Igen, így volt, hogy én átvételi elismervényt adtam a …nak. A váltót ők beszélték meg egymás között. Ez mondtam az adóhivatalnak is. A tanács elnökének kérdése: Az az pénzösszeg amely kölcsönként a sértett felé átadásra került az kié volt? Kinek adta ezt a pénzt a …? Önnek vagy a ...nak? A tanács elnökének kérdésére vádlott: Volt egyszer a ...gal kapcsolatos kölcsönügylet és volt egy, ami a közös jövőbeni üzleti tevékenységről szólt. A ... úr elmondta, hogy bányászati jogot is akar venni, később pedig azt mondta, hogy becsapták őt. A tanács elnökének kérdése: ...Önnek adott kölcsönt vagy...nak? Kérem erre a kérdésre válaszoljon. A tanács elnökének kérdésére a vádlott: ...nem kölcsönt adott, hanem átvételi elismervényt adtam arra, hogy átvettem a pénzt, a ... úr részére adott pénzt." Fenti előadását az utolsó szó jogán a vádlott még ismételten akként módosította, hogy az a pénz, amely a sértett részére első alkalommal átadásra került, az a ...által nyújtott kölcsön részére történő mintegy örökségként való hagyományozása volt. Sem a bírósági eljárás során, sem a korábban folyamatban volt vagyonosodási vizsgálat során ezen állítólagos kölcsönnyújtással kapcsolatban egyetlen okirat, bizonylat, bankszámla kivonat, bármilyen egyéb bizonyíték a vádlotti előadáson kívül nem került elő és nem merült fel. A vádlotti fent részletezett előadásokkal szemben ... az eljárás során végig következetesen és határozottan állította, hogy vádlottól sem
164. évben, sem pedig az azt megelőző időben nem kért, és nem kapott egyetlen fillér kölcsönt sem, ő neki erre semmi szüksége sem volt, éppen ellenkezőleg, ő volt az, aki külföldről befektetésről saját pénzéből létrehozta a ... Kft. révén az egészségcentrumot, és ehhez teljes egészében ő maga biztosította a pénzügyi fedezetet. Határozottan cáfolta a sértett tanúvallomása során azt, hogy
165. évet megelőzően bármilyen okból vagy jogcímen vádlottal üzleti kapcsolatba került volna, és akár vele, akár ... közös pénzügyi tranzakciót bonyolítottak volna. ... sértett vallomásában elmondta, hogy valóban az … Egyház Gyülekezetén belül ismerkedett meg ...nal, a gyülekezet pásztora, ... révén. Megismerkedésük időpontját
166. évre tette, illetve a
167. márciusában ..ban megrendezett Egészség Expo rendezvényéhez kötötte. Elmondta továbbá, hogy 1999-ben hasonló típusú, az egészséges életmóddal foglalkozó rendezvényeken és előadásokon vett részt orvosokkal, egészségügyi előadókkal járt többek között …ten, …en is, és felvetődött az egészséges életmódhoz kapcsolódó egészségcentrum létrehozásának terve is. A sértett előzmények körét érintő vallomását, az egészségközpont létrehozásának tervét illető előadását a tárgyalás során kihallgatott …, … és … tanúk vallomásai mindenben alátámasztották … tanú vallomásában elmondta, hogy az adventista alapelveknek megfelelő életmódprogram kialakítása, és ennek keretében funkcionáló egészségközpont létrehozása volt az üzleti vállalkozás célja, és a …i központ ennek megfelelően is kezdte meg működését. … vallomásában előadta, hogy … révén került kapcsolatba a sértettel, ügyvédi feljegyzései között szereplő iratok alapján megállapította, hogy
168. december 15-én keresték meg azzal, hogy a … Önkormányzatnak … tanyán van egy kórházként, korábban rehabilitációs központként leromlott épülete, melyet eladásra hirdettek meg. … helyi orvos révén szerzett a tanú tudomást arról, hogy van egy Amerikában élő magyar személy, aki szeretné az ingatlant megvásárolni és ott életmód központot hozna létre, az ügyvéd ennek érdekében eljárt a …i Önkormányzatnál is. Az ingatlan megvásárlása kapcsán felvetődött, hogy mivel ... ekkor még nem volt magyar állampolgár, ezért … nevére történjenek a vásárlások. Ugyanezen tényeket erősítette meg tanúvallomásában … is, aki ... sértettel való megismerkedéséről elmondta, hogy 1999-ben egy országos egészségügyi rendezvényen találkozott vele, amelyet ... finanszírozott. A rendezvény végén egy beszélgetés során merült fel közöttük az a gondolat, hogy …ban van egy korábba kórházként működött kihasználatlan ingatlan, amelyeket meg lehetne vásárolni. A …i egészségcentrum létrehozásának terve ily módon született meg. …, … egyezően adta elő az előzmények körébe tartozó földvásárlásokat, valamint elmondta azt is, hogy a létrehozandó központ működtetésével kapcsolatban felmerült egy alapítvány bevonásának szerepe is, mivel az egyházon belül az egyházi elvek megvalósulását is ennek révén szerephez juthat. A ...Alapítvány
169. évben létre is jött, … a kuratórium tagjai között szerepelt, majd
170. év folyamán láthatóvá vált, hogy a beruházással kapcsolatos teendőket, majd pedig a működéshez szükséges gazdasági hátteret alapítvány nem fogja tudni biztosítani, így keletkezett a kft. megalakításának terve. Az előzményeket érintő történeti tényállási részt így a megyei bíróság fenti tanúvallomások egyező tartalma alapján, …, … és … tanúk vallomása, … becsatolt ügyvédi tényvázlatai és feljegyzései, valamint a …i Földhivatal vonatkozó iratainak tartalma alapján állapította meg. ... sértett és vádlott megismerkedésének körülményeit, és kapcsolatba lépésük első időpontját illetően a megyei bíróság a tényállást ... sértett tanúvallomása, ... tanúvallomása, valamint az ezen tényeket illetően legutolsó verzióként tárgyalás keretében előadott vádlotti vallomás alapján állapította meg. ...- aki az … Egyház …i Gyülekezetének lelki pásztora - elmondta, hogy ő maga már 1998-ban kapcsolatba került...ral, majd
171. májusától az Egészség Expo rendezvényeket ... aktívan támogatta, gyakorlatilag ő finanszírozta, melyeken közösen vettek részt. A tanú vallomásában megerősítette, hogy ő révén került kapcsolatba...ral, ennek kiindulópontja egy telefonbeszélgetés volt, majd ezt követően egy későbbi időpontban találkozott a vádlott és a sértett személyesen. Ezen történések időpontját végezetül a tanú a vádlotti védekezés elétárást követően már határozottan
172. év elejére tette, megerősítve ezáltal ...nak a tárgyalás során a
173. január év végi, majd
174. márciusi időpontokra vonatkozó tényelőadását. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a vádlott és a sértett kapcsolatba kerülése körében mérlegeléssel elvetette vádlottnak az APEH vagyonosodási eljárás során e körben tett tényelőadását, majd a nyomozás során több alkalommal módosított gyanúsítotti vallomását, és a tárgyalás keretében ... tanúvallomásával alátámasztott, és a sértett által is megerősített azon verzióját fogadta el, mely szerint
175. január végén...lelkész révén előbb telefonon került kapcsolatba...ral, majd
176. márciusában személyesen ismerkedtek össze a …i Egészség Expo rendezvényén. Mindezen mérlegeléssel megállapított tényekből okszerűen következik, hogy
177. márciusát megelőzően sem 1997-ben, sem 1998-ban, sem pedig más időpontban vádlott és ... sértett között üzleti kapcsolat nem állt fenn, ennek hiányában vádlott
178. márciusát megelőzően sem saját pénzéből, sem pedig ...közreműködése révén nem nyújthatott kölcsönt ... sértett részére semmilyen svájci bankszámláról teljesített átutalás formájában. /azon kérdést, hogy vádlott ettől függetlenül
179. márciusától novemberéig terjedő időpontban 2 x 50 millió, illetve 2 x 60 millió forint, összesen 220 millió forint kölcsönt nyújtott-e ... sértettnek, és ha igen miért és milyen formában a megyei bíróság a későbbiek során még részletesen vizsgálja./ A ... Kft. megalapításának célját és körülményeit érintő tényállási részt a megyei bíróság a társasági szerződés, a vonatkozó cégkivonat,... sértett vallomása, és … tanúvallomása, továbbá részben a vádlotti előadás tartalma alapján állapította meg. A ... Kft. társasági szerződésének keletkezési dátuma
180. szeptember 14-e, a kft. bejegyzésére
181. november hó 24-i dátummal került sor, az alapítók ... sértett és felesége voltak. … tanúvallomásában elmondta, hogy a kórházi ingatlan megvásárlását követően az egyházi kötődés folytán felvetődött egy alapítvány létrehozásának gondolata, melyet szintén ... hozott létre, ennek az intézet hivatalos megnyitásáig
182. augusztus 15-ig a tanú volt a kuratórium elnöke. Az alapítvány működésének megkezdését követően szembesült azzal, hogy a felújítási munkálatok, majd pedig az egészségközpont jövendő működtetése meghaladja az alapítvány mind jogi lehetőségeit, mind pedig az ott dolgozó egyházi, illetve orvos szakemberek felkészültségét. Így született meg az a terv, amely szerint kft.-t kellene létrehozni a szükséges gazdasági háttér biztosítása, majd pedig a tényleges működés érdekében. ... tanúvallomásából egyértelműen megállapítható az is, hogy a
183. év első felét jelentő időszakban a meginduló felújítási munkákhoz, a tervezés előkészítéséhez szükséges kiadásokat - mind ahogy egyébként az alapítvány létrehozását is Amerikából ... finanszírozta. Ezen kezdeti időszakban ... és a sértett között pénzügyi kapcsolat is létrejött, mely kapcsolatban jelentős probléma nem merült fel, és melynek keretében a sértett a …i OTP-nél megnyitott bankszámla révén biztosított fedezetet a szükséges kezdeti kiadásokra. ... tartotta kézben kezdetben az ügyek intézését, kockás füzetbe vezette a felmerült kiadásokat, majd miután mind az alapítvány, mind ő belátta, hogy ezek meghaladják lehetőségeit, ezért született meg a kft. létrehozásának terve. ... sértett tanúvallomása ezzel összhangban álló módon tartalmazta azt, hogy ...lelkész révén személyében egy egyházi körökben egyébként ismert, felsőfokú végzettséggel rendelkező és gazdasági életben jártas, valamint a magyar jogszabályokat és viszonyokat jól ismerő olyan személyt ismert meg, aki a felmerülő feladatokat el tudja végezni, majd pedig a létrehozandó kft. keretein belül az intézmény működtetésében vezető szerepet tud betölteni. Elmondta azt is, hogy személyes találkozójukat követő időszakban maximálisan megbízott a vádlottban, elfogadta a tőle kapott tanácsokat is, és ennek megfelelően a kft. ügyvezetője megalakulásától kezdődően vádlott lett. … vádlott tárgyalási védekezésében ugyanezen időszakról elmondta, hogy
184. március végén, amikor személyesen Magyarországon járt a sértett, akkor kezdték el a közös munkát, már ekkor szóba került az alapítvány létrehozása, valamint az is, hogy a sértettnek szüksége lenne egy olyan gazdasági szakemberre, aki össze tudná fogni az adódó feladatokat. Ekkor már több személlyel is kapcsolatban állt a sértett, többek között ...sal, majd az alapítással kapcsolatos teendők és az alapítvány létrehozása miatt járt … ügyvédnél is, lementek …ra megnézni az ingatlant, és kapcsolatba került személyesen is ...sal és feleségével. Elmondta a vádlott, hogy gyakorlatilag ő ebbe a kész helyzetbe került bele, majd szeptemberig csak lényegében telefonon értekezett a sértettel, majd ezt követően amikor ismét expo rendezvénysorozat kezdődött Magyarországon, szeptembertől novemberig zajlott a Kft. létrehozása. Vallomása szerint, mivel
185. szeptemberéig már különböző pénzügyi folyamatok zajlottak ...on keresztül, kiadások merültek fel, ezért ennek az időszaknak a pénzügyi áttekintésére is őt kérte fel a sértett, „gyakorlatilag hogy embereket számoltasson el ebből az időszakból." Ehelyütt szükséges utalni a vádlotti védekezés azon, majd később részletesen is kifejtendő elemére, mely szerint a
186. novemberében számlájára beérkezett dollárösszegek felhasználására vonatkozó elszámolásai kapcsán a tárgyalás során a vádlott folyamatosan ezen időben korábbi, megelőző, és más ... személyéhez kapcsolódó pénzügyi folyamatok elszámolását is igyekezett belekeverni a szakértői bizonyítás körébe. Senki által nem vitatottan a ... Kft. megalapítását megelőző időszakban,
187. év elejétől, de akár
188. év végétől ... sértettnek Magyarországon merültek fel már olyan pénzügyi kiadásai, amelyek megfelelő pénzügyi fedezetet igényeltek. Ezek fedezetbiztosítása a sértett, és..., a földvásárlásokkal kapcsolatban pedig … tanúvallomásából is egyértelműen kitűnően...on keresztül jutott Magyarországra az Amerikában élő sértett részéről, azt saját vagyonából ... biztosította. Nem kétséges az sem, hogy ezen megelőző időszakra vonatkozó egyes átvételi elismervények, bizonylatok, feljegyzések, kimutatások utóbb a vádlott birtokába kerültek, ezen
189. szeptemberéig történő kifizetések azonban nyilvánvalóan nem tartozhattak a
190. november
191. napját követően a vádlott devizaszámlájára került dollárösszegek mikénti felhasználásának körébe /a vádlott által …, ... megjelöléssel rendelkezésre bocsátott bizonylatok és elszámolások, egyéb pénzügyi levezetések/ Az előzőekben írt bizonyítékok tartalmából következően a ... Kft. megalakulását megelőző időszakban felmerült kiadások kapcsán megállapítható, hogy az azokhoz szükséges pénzügyi fedezetet ... saját vagyonából biztosította, és azok forrása nyilvánvalóan nem lehetett a felhasználást követő időpontokban,
192. november hó 28-tól
193. november
194. napjáig a vádlott devizaszámlájára beérkezett 683.729 USA dollár. Erre figyelemmel a megyei bíróság a vádlotti védekezésnek azon részleteit, amelyek ..., …, stb. elnevezésű kiadásokat akként igyekeztek feltüntetni, mintha azok a vádban szereplő pénzösszeg felhasználására vonatkoztak volna, annak logikai tarthatatlansága folytán mérlegeléssel elvetette. 3.2.
195. … vádlott tárgyaláson legutoljára fenntartott védekezése szerint
196. márciusában egy alkalommal 50 millió forint,
197. szeptembere és novembere között pedig további 50 millió, majd 2 x 60 millió, így mindösszesen 220 millió forint kölcsönt nyújtott ... sértett részére, mely kölcsönnek a számlájára beérkezett dollárösszegek csupán törlesztő részletei voltak. A vádlott ezen legutóbbi verzióval kapcsolatban is igen zavarosan, és többször ellentmondásosan nyilatkozott atekintetben, hogy kölcsön nyújtására készpénzben, avagy átutalás formájában került-e sor, ha utóbbi formában, akkor milyen bankszámláról hová történhettek az utalások, bármilyen okirat készült-e egyáltalán ezen ügyletről, illetve az e körben általa előadott tények többszörösen keveredtek a korábbi gyanúsítotti vallomásában szereplő váltókiállításhoz, illetve átvételi elismervény aláírásához köthető védekezésének elemeivel. Így a vádlott visszautalva korábbi nyomozás során előadott védekezésére, kitartott azon állítása mellett, hogy
198. évben rendelkezett olyan saját vagyonnal, illetve anyagi fedezettel, amely részéről ilyen nagy összegű kölcsönnyújtást lehetővé tett, ennek forrásaként
199. évben elhuny közeli jó barátját, …t jelölte meg. Az evonatkozásban előadott állításai körében a bíróságnak többszöri rákérdezés ellenére sem sikerült tisztázni azon alapvető tényt, hogy az állítólagosan ... rendelkezésére bocsátott 220 millió forint lényegében kinek a pénze volt, a vádlott saját vagyona, ...pénze, …nak rajta keresztül történő üzleti befektetése avagy egy olyan pénzügyi kapcsolat...és ... között, melyet utóbb a vádlottra „hagyományozott". E vádlotti védekezésről általánosságban elmondható, hogy ennek során a vádlott számos olyan tényre és körülményre hivatkozott, amelyek valóságtartalma lényegileg ellenőrizhetetlen volt, ugyanarra a tényre nézve számos, egymással ellentétes nyilatkozatot tett, állításai mindemellett nagy mértékben életszerűtlen gazdasági racionalitással ellentétes tényállításokat tartalmaztak, melyekhez egyetlen okirati bizonyíték sem volt fellelhető az elmúlt 5 év alatt. Ezen vádlotti védekezés tükrében a megyei bíróság a bizonyítási eljárás során kapcsolódó kérdésként vizsgálta, hogy
200. évben vádlott objektíve rendelkezett-e olyan jövedelemmel, amely részéről az állítása szerinti 220 millió forint kölcsön nyújtását lehetővé tette volna. Ennek keretében részletesen vizsgálta a megyei bíróság … vádlott vagyoni helyzetét, a …hoz fűződő kapcsolata révén ezzel összefüggésben előadott védekezését, illetve ezzel párhuzamosan azt is, hogy ... sértett üzleti tervei megvalósítása érdekében saját vagyonából beküldhetett-e Magyarországra közel 700.000 dollárt. A./ Az APEH … Megyei Igazgatósága
201. szeptember hó
202. napján kelt 1309244850 számú elsőfokú határozatában adózónál az 1999-2003-as időszakra vonatkozó bevallások utólagos adóellenőrzésének megállapításai alapján hozott marasztaló határozatot, melyben terhére 50.986.340.- forint adókülönbözetet állapított meg. Az adóhatóság vizsgálatát elsődlegesen az indokolta, hogy a ... Kft.-nél végzett megelőző célellenőrzés során ismertté vált, hogy ..., mint magánszemély
203. október hó 13-án, és
204. november
205. napján nagy összegű kölcsönt nyújtott a társaság részére. … személyi jövedelemadó bevallásai alapján a revízió 1995-
206. évekre vonatkozóan évenkénti bontásban levezette a megszerzett adóköteles jövedelmeit, és az azokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségek összegét. Ennek alapján megállapította, hogy az adott időszakban adózott jövedelme 3.427.330.- forint volt, melyből nem volt lehetősége a hivatkozott két kölcsönszerződésben megjelölt összegű kölcsön nyújtására, ezért azok forrásának vonatkozásában nyilatkozattételre kötelezte a vádlottat. E nyilatkozattétel során a vádlott a kölcsönnyújtáshoz szükséges anyagi fedezet forrásaként
207. október 5-i nyilatkozatában …t jelölte meg, mint közeli jó barátját, aki súlyos szívbetegségben
208. július
209. napján elhunyt. Előadta, hogy ... több játékgéppel, játék automatákkal, kaszinókkal foglalkozó cégnek volt tulajdonosa és vezetője. Ennek hatására a revízió megvizsgálta azon kapcsolódó kérdést is, hogy...törvényes kereseteiből és bejelentett vállalkozásaiból rendelkezhetett-e olyan mértékű adózott jövedelemmel, melyből rendelkezésére bocsáthatta volna a kölcsön nyújtáshoz szükséges fedezetet. … ugyanezen,
210. október 5-i meghallgatása során közölte, hogy a ... Kft-nek folyósított összegek a szerződési céllal egyezően túlnyomórészt készpénzben, esetenként saját bankszámlájáról kerültek kifizetésre, a beruházás és üzemeltetés igényeinek megfelelően. Mindezekre figyelemmel az adóhatóság a ... Kft. rendelkezésre álló iratanyagából a kölcsön nyújtással érintett 2000-2002-es évekre vonatkozóan fizetési módozatonként tételesen kigyűjtötte a befizetett kölcsön összegét, majd további megkereséseket intézett annak megállapítása érdekében, hogy az átutalással teljesített befizetéseket mely bankszámla terhére teljesítették. Az OTP Kereskedelmi Bank Rt.-hez intézett megkeresés eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy a ... Kft. bankszámlájára jóváírt összegek lakossági devizaszámlájának terhére valósultak meg, melyhez kapcsolódó további adatgyűjtés eredményeként ismertté vált az is, hogy a deviza folyószámlájára jóváírt 683.429 USA dollár a ... Kft. tulajdonosa, ... számú devizaszámlájának terhére teljesítették. Az adóvizsgálati eljárás ezen eredményére figyelemmel
211. május 31-én… által az adóhatóság felé tett nyilatkozatban jelenik meg először a vádlott azon állítása, mely szerint a devizaszámlájára utalt 683.429 USA dollár összeg jóváírására ... korábbi tartozási, illetve korábbi pénzügyi tranzakciók ellenértékének megfizetése kapcsán került sor. Ezt követőn felhívták a vádlottat, hogy ehhez kapcsolódó dokumentumokat az ellenőrzés részére küldje meg, erre vonatkozóan a vádlott semmilyen dokumentumot, bizonylatot felmutatni nem tudott, arra hivatkozott, hogy a kölcsönöket ... részére közös új cégek alapításának reményében adta 1997-
212. években, és ezek olyan régen történtek, hogy arról bizonylatokkal már nem rendelkezik. /Nyomozati irat I. számú melléklet 374-
213. oldalán lévő elsőfokú adóhatósági határozat megállapításai/. Erre figyelemmel az adóhatóság most már nem csupán két kölcsönszerződésben foglalt összegekhez kapcsolódóan, hanem ezen vádlotti állításra vonatkozóan is vizsgálta, hogy akár ...nak, akár …nak az adott időszakban lehetett-e olyan jövedelme, amelyből az említett ügyletek a valóságban megvalósulhattak volna. … vonatkozásában az adóhatóság az indokolás előző részében felidézettek szerint megállapította, hogy 3.427.330.- forint megszerzett jövedelméből nem volt lehetősége semmilyen nagy összegű kölcsön nyújtására. B./ ... vonatkozásában a vizsgálat feltárta, hogy 1994-1995-
214. évekre adóbevallással nem rendelkezik,
215. évben nyugdíjból származó jövedelme 197.000.- forint volt, ingatlan vagyonérték jog átruházásából 6.250.000.- forint jövedelme származott, melynek lakáscélú felhasználását igazolta;
216. évben 119.050.- forint osztalékból származó jövedelmet vallott be,
217. évben a … Kft-től munkaviszonyból származó jövedelemként 270.000.- forint bérjövedelmet mutatott ki,
218. évtől pedig bevallott jövedelme nem volt. Ezzel szemben a revízióval azt közölte, hogy ... nevezetű barátjától 1992-
219. decemberéig forintra átszámítva kb. 300 millió forint adómentes bevételhez jutott. Az adóhatóság ugyanakkor azt állapította meg, hogy ... törvényes kereseteiből, bejelentett vállalkozásaiból olyan jövedelemmel nem rendelkezett, amely részére ezen megjelölt összeg szerinti anyagi támogatás nyújtását lehetővé tette volna. Ezen tényeket összevetve az adóhatóság akként foglalt állást, hogy sem saját jövedelme, sem pedig …tól származó esetleges bevétele révén nem rendelkezett olyan anyagi forrással, amely ... részére bármikor, bármilyen összegű kölcsön nyújtásához fedezetett nyújtott volna. /nyomozati irat I. számú melléklet
220. oldal/. Az adóhatóság akként foglalt állást továbbá, hogy a ... Kft. pénztárába
221. évben befizetett pénzösszeg, valamint a
222. és
223. években utalással teljesített összegeket a Kft-nek ténylegesen nem nyújtotta, hanem azt az adózó deviza folyószámlájára utalt 683.429.- forint összegből maga a tulajdonos, ... biztosította. /nyomozati irat I. számú melléklet 383.oldal/. C./ … vádlott a tárgyaláson kitartott azon állítása mellett, hogy ... részére ... közreműködése révén kölcsönt nyújtottak az alábbiak szerint: „Elég jó üzleti körökben mozogtam, ahol megfelelően nagy mennyiségű pénz állt rendelkezésre, az iratok között is megtalálható, hogy …, akivel nekem jó kapcsolatom volt, … úrnak is ügyfele volt, én akkor az ügyvéd urat megkérdeztem, hogy ilyen nagyságrendben, ahol már 200-220 millió forintról van szó, megtehetem-e én azt, hogy megkérjem, és ilyen célra valamilyen módon finanszírozást tudjunk nyújtani. Akkor én ... ezt megbeszéltem, és tulajdonképpen, mivel különböző üzleti tervei voltak arról volt szó, hogy a későbbiekben ezt továbbfejlesztjük, amiben én is tulajdonosként fogok részt venni. Abban állapodtunk meg, hogy több részletben, de finanszírozni fogjuk a ...urat. Az volt a kikötése …nak, hogy a pénzt nem a ...nak adta, hanem nekem. Itt garanciát a … úr is vállalt a személyemért. Akkor ... azt mondta, hogy megerősítésként a ... úrtól váltót szeretne kérni, ezzel is bebiztosítani, hogy ez az összeg valamilyen módon megtérüljön. Egyébként fedezetnek és garanciának maga az intézmény és a létesítmény volt." /
224. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
225. oldal
226. bekezdéséből/. ... sértett az eljárás során végig következetesen tagadta, hogy valaha is akár ...tól, akár más személytől, így …tól nagyobb összegű kölcsönt kapott volna, vallomása szerint megfelelő anyagi háttérrel rendelkező üzletember volt, és soha nem volt szüksége arra, hogy mástól kölcsön kérjen. … vádlott vonatkozó védekezésének elétárását követően az abban foglaltakat kategórikusan cáfolta, előadását „mesének" nevezte. A vádlott az általa elmondottak alátámasztására egyetlen bizonyítékként … személyére hivatkozott, akit egyébként már az APEH eljárás során is evonatkozásban meghallgattak. Az adóhatósági eljárás irataiból kitűnően … már akkor sem tudta alátámasztani a vádlotti védekezésben foglaltakat. A bíróság a tárgyalás keretében részletesen kihallgatta … tanút. Vallomásában elmondta, hogy a 90-es évek végén került kapcsolatba...nal, az azt megelőző időszakban pedig már ügyfele volt ...is, akivel nagyon jó viszonyban volt. Kettőjük kapcsolatáról annyit tudott elmondani, hogy jó baráti, talán még közelebbi viszonyban is voltak egymással. Kihallgatása elején elsőként azt adta elő, hogy ... elmesélte, hogy egyszer ...nak szüksége volt pénzre, és akkor egy nagyobb összeggel segítette őt. Ennek összegszerűségére vonatkozóan azonban nyilatkozni nem tudott, elmondta, hogy ezzel kapcsolatban tőle ügyvédi segítséget nem kértek, ő semmilyen konkrét ügyletben nem vett részt, és erről többletinformációval sem rendelkezik. Kifejezett kérdésre előadta továbbá, hogy nincs tudomása arról, hogy ...... számára pénzbeli juttatást adott volna, vagy részt vett volna valamilyen üzleti vállalkozásában és arról sem, hogy esetleg ilyet tervezett volna. Erről magától a tanú akként nyilatkozott, hogy „A …t ismerve alig hiszem, hogy bármilyen más vállalkozásba belement volna, mint amit ő eredetileg csinált, ami neki igen jól jövedelmezett." … vádlott vallomásának elétárását követően ismételt kérdésre … előadta, hogy nem emlékszik, hogy véleményét kérte volna olyanról, hogy 200 millió forint körüli összeget kérhet-e …tól. Arról sem volt tudomása, hogy ...ilyen módon finanszírozta volna a ...urat. Ettől függetlenül vagyoni helyzetét illetően elmondta, hogy abból a tevékenységből, amit ő csinált - szerencsejáték komoly jövedelme származott, tehát befektetni való tőkével elvileg rendelkezhetett. A tanú kihallgatása későbbi részében vádlotti védekezésének egyes részletei elétárását követően korábbi előadását részben módosítva igyekezett alátámasztani a vádlotti védekezésből megismerteket. Ezt követően a bíróság azonban mind a tanú előtt, mind pedig a vádlott jelenlétében ismételten kihallgatta ... sértettet. ... megismételte korábbi kategórikus állításait avonatkozásban, hogy soha nem volt szüksége arra, hogy valakitől is pénzt kérjen, és a vádlotti mese, amit erről előadott nem felel meg a valóságnak. A vádlott és a sértett vallomásának egyetlen közös eleme … személyét illetően az volt, hogy vélhetően
227. márciusában egy alkalommal a ... alapítvány létrehozása miatti kérdések kapcsán felkeresték az ügyvédet irodájában. A sértett kategórikus előadásának ismeretében ... visszatért konkrét tényállítást nélkülöző korábbi előadásához, és már legfeljebb csak arra emlékezett, hogy az … Alapítvánnyal kapcsolatban keresték meg őt és .... /
228. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
229. oldal utolsó bekezdés./ Fenti vádlotti védekezésben előadottakat, továbbá sértett tanú, és ... tanúvallomásában előadottakat mérlegelve a bíróság csupán azt tudja megállapítani, hogy a 90-es évek végén és...ismerhették egymást, közeli baráti kapcsolatban állhattak egymással, az is elképzelhető, hogy ennek keretében ... számára pénzt kölcsönzött, ez azonban nyilvánvalóan nem lehetett a vádlott állítása szerinti nagyságrendű, és nem célozhatta ... későbbi üzleti vállalkozásának finanszírozását. Különösen helytálló ezen következtetés annak tükrében, hogy és ... a már korábban kifejtettek szerint csupán
230. január végén beszélt először egymással telefonon, majd személyen 2000.márciusában találkoztak először. Ehelyütt szükséges rámutatni a vádlotti védekezés logikai tarthatatlanságára, életszerűtlenségére és gazdasági irracionalitására is: vádlott állítása szerint ugyanis
231. márciusában, majd
232. szeptembere és novembere között úgy adott egyszer 50, majd ismét 50 és 2 x 60 millió forintot, összesen 220 millió forintot ... részére úgy, hogy az ezen kölcsön törlesztő részleteként elsőként
233. november hó
234. napján beérkezett első 20.000 dollár beküldését megelőzően korábban,
235. október hó
236. napján 70 millió forintról szóló kölcsönszerződést kötött ... sértettel, mely állítása szintén valós pénzmozgásról szólt. Ennek tükrében tehát a vádlott
237. október hó
238. napján oly módon nyújtott „visszafinanszírozásként", illetve „visszaforgatásként" további 70 millió forintot a ... Kft. számára, hogy az ennek állítólagos alapjául szolgáló korábbi kölcsön nyújtásából származó törlesztő részletek közül az első 20.000 dollár csupán másfél hónappal később érkezett meg. A megyei bíróság szerint az e körben előadott vádlotti védekezésben szereplő tények nem valósak, azok csupán a célszerű vádlotti védekezés szempontjait szolgálták. D./ … vádlott által az állítólagosan …tól származó nagyobb összegű üzleti befektetéshez kapcsolódóan a megyei bíróság további mérlegelési szempontként felhasználta a Balassagyarmati Városi Bíróság előtt … és … ellen folyamatban volt 6.B. 124/
239. szám alatti büntető ügy iratait, illetve ezen ügy befejezéseként született jogerős ítéletben foglalt ténymegállapításokat. Az APEH iratanyagából kitűnően ...t
240. szeptember
241. napján értesítették arról, hogy vele szemben vagyonosodási vizsgálatot rendeltek el. Ezt követően a vádlott két alkalommal is kitért a megjelenés elől, majd
242. október hó
243. napján jelent meg az adóhatóság előtt, és tett nyilatkozatot, mely nyilatkozatában ekkor említi meg először ... nevét, mint a nyújtott hitelek forrását. Jogi képviselője az APEH előtti eljárásban az APEH egy volt munkatársa, … volt, aki ekkor már ügyvédjelöltként dolgozott annál a …nál, aki a vádlott több ügyében is eljárt, és aki egyébként aktívan közreműködött a két kölcsönszerződés létrehozásában. A 6.B. 124/
244. számú büntető ügy irataiból megállapítható, hogy a vagyonosodási vizsgálatról szóló értesítés átvétele és vádlott első APEH-nál történt meghallgatása közötti időszakban …, és egykori kollégája, akkor még mindig az adóhivatalnál dolgozó …, az adóhivatal számítógépes rendszerébe belépve megfelelő jogosultság nélküli lekérdezéseket végzett, elsősorban - a területileg külső adózónak minősülő …ra, a ... Kft-re, - és később a tanúként meghallgatott... ügyvéd vallomására alapítottan a vagyonosodási vizsgálattal összefüggő adatokra. Az iratokból kitűnően továbbá a lekérdezéseket nyomban követő hívások adataiból megállapítható, hogy mind …, mind pedig … és a vádlott kölcsönösen hívják egymást ezen időszakban, és hosszabb és rövidebb beszélgetést folytatnak. … állítása szerint ő nem tett említést …ról, és nem kérte meg őt jogosulatlan információ szerzésére, ugyanakkor tény, hogy
245. szeptember 29-én - egy héttel a vádlott első személyes meghallgatása és tényleges megjelelése előtt - ... adataira már megtörténik a lekérdezés, majd ezt követően -… leleplezéséig - folyamatosan tájékozódnak a vagyonosodási vizsgálat egyes lépéseiről. … az eljárás során később beismerte, hogy az ő kérésére végzett lekérdezéseket …. A Balassagyarmati Városi Bíróság … és … büntetőjogi felelősségét 6.B.124/2007/
246. sz. ítéletében folytatólagosan elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétségben
247. IX. 20-án jogerősen megállapította. Mindezen tények összevetéséből a megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben
248. szeptember hó
249. napján meginduló vagyonosodási vizsgálat során volt szükség a kölcsönnyújtások megtörténtének alátámasztására egy olyan személy felidézésére, aki kezdetben a ... Kft. könyvelésében szereplő nagyobb összegű kölcsönök lehetséges forrása, majd pedig később a ... számára nyújtott megelőző kölcsön ügylet forrása lehet. Ily módon kerül elő - … és … egyébként bűncselekményt megvalósító közreműködése révén - egy olyan személy, aki időközben a vádlott által már tudottan elhalálozott, ... E./ Mindezekkel párhuzamosan a megyei bíróság vizsgálta ... sértett saját vagyoni helyzetét érintő azon előadását, mely szerint a vádlott deviza számlájára beküldött közel 700.000 dollárt saját vagyonából biztosította, ez az ő saját pénze volt. Ennek alátámasztására becsatolta a pénz útját nyomon követendő …i … Nemzeti Banktól származó átutalási megbízásokat. Ezek tételes feldolgozását az igazságügyi könyvszakértői vélemény melléklete tartalmazza. A sértett által előadottakat támasztotta alá a sértettel
250. évben már kapcsolatban álló és vele együttműködő ..., illetve … tanúk vallomása, majd pedig a vádlott ügyvezetői megbízatásának megszűnését követően a sértettel kapcsolatba került … tanúk vallomása is. E vallomások tartalmából kitűnően ... sértett olyan magyar származású, külföldön élő üzletember volt, akinek
251. évben lehetősége volt a … Életmód Központ beruházás megvalósítására, ezt megelőzően az előkészületekhez szükséges pénzeket ...on keresztül szintén saját maga biztosította, majd pedig az egészség központ kialakítására és működtetésére ... Kft. számára külföldről átutalással anyagi fedezetet nyújtott. E körben bizonyítékként értékelte a megyei bíróság a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Bf.
252. 227/2008/
253. számú,
254. november hó
255. napján jogerős ítéletében foglaltakat is. A Berettyóújfalui Városi Bíróság előtt felperes ... alperessel szemben vételár hátralék megfizetése iránt indított pert, mely kereseti követelését a
256. március
257. napján megkötött hét külterületi földre vonatkozó adásvételi szerződés alapján őt, mint eladót még megillető vételár hátralékos összegére alapította. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a korábbi elsőfokú ítéletet megváltoztatva a marasztalási összegeket a földvásárlásokhoz kapcsolódó személyi jövedelemadó összegére szállította le, és ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a külterületi földek megvásárlására felperes /nevére/ az alperes /.../ által biztosított pénzösszegből került sor, mivel alperes akkor még magyar állampolgárság hiányában külföldiként tulajdonjogot nem szerezhetett. … vádlott a bizonyítási eljárás előre haladtával egyre hevesebben követelte, hogy a bíróság ne őt számoltassa el a rábízott pénzek mikénti felhasználásáról, hanem ... sértett tényleges vagyoni helyzetét derítse fel, mivel állítása szerint amúgy is a sértett tartozik neki - legutolsó számítása szerint - még legalább 140 millió forinttal. ... sértettről pedig utolsó szó jogán írt nyilatkozatában előadta, hogy bár már 1998-ban társaságot alapított Magyarországon … névvel, de lényegében „szélhámos". Nyilatkozata további részében pedig mind a sértett személyére, mind pedig az esetleges sértetti előadást alátámasztani látszó tanúkra - így .,..ra, ...ra, …ra és nem utolsó sorban a sértetti jogi képviselőre - nézve olyan tényállításokat is tartalmazó gyalázkodó, becsmérlő jellegű kijelentéseket tett, melyek a megyei bíróság megítélése szerint már meghaladták a védekezési szabadság korlátait. /
258. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv mellékletének
259. pontja./ A megyei bíróság megítélése szerint azonban a tárgyaláson kihallgatott …, ..., … tanúk az általuk tudott tényekről objektív, elfogulatlan tanúvallomást tettek, és csak olyan konkrét tényekről és körülményekről nyilatkoztak, melyekről közvetlen tudomásul volt, vallomásuk hitelt érdemlőségét illetően kétely nem merült fel. Különösen igaz volt ez … vallomására, aki 2003-ban került kapcsolatba ... sértettel, majd pedig a vádlott személyéhez kapcsolódó ügyvezető váltást követően járt el a Kft. ügyeiben. Egyebek mellett cégbírósági, és a földvásárlásokkal kapcsolatos földhivatali ügyeket intézett, illetve megkísérelte áttekinteni a társaság pénzügyi helyzetének alakulását, valamint közreműködött a társaság egyes iratainak átvételében, mely kérdésben többször levezett is a vádlottal. A tanú vallomása szerint az ügyvezető váltás kapcsán világossá vált számára, hogy itt nem pusztán ügyvezető váltásról van szó, hanem arról, hogy a korábbi ügyvezetőben a vádlottban - ...nak megingott a bizalma, ennek okaként komoly elszámolási vitát jelölt meg. Elmondta azt is, hogy az iratok átvételére is meglehetősen hosszú idő múlva került csak sor, és ügyvédi megbízatása kiterjedt arra is, hogy a vádlott pénzügyi tevékenysége kapcsán felmérje azt, hogy esetleges büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége is felmerül-e a kialakult helyzetben. … tanú közreműködött egyes földvásárlásokhoz kapcsolódó szerződés-tervezetek elkészítésében is, az ehhez szükséges földhivatali nyilvántartási adatokat is beszerezte a …i földhivataltól. Ennek során derült fény arra, hogy egy 45 millió forintos kölcsönszerződéshez kapcsolódóan
260. februárjában jelzálogjog bejegyzésére került sor nevére, ám a tanú elmondása szerint ...úr egyértelműen arról tájékoztatta, hogy erről nem volt tudomása, a jelzálogjog bejegyzés alapjául szolgáló kölcsönszerződést nem írta alá, erről az egészről csak a földhivatali bejegyzés révén szereztek tudomást. A tanú a ... Kft. működésével kapcsolatban arról nyilatkozott, hogy az egészségközpont létrehozásának terve ... úr terve volt, az ehhez szükséges tőkét pedig magán vagyonából biztosította, mégpedig oly módon, hogy lakossági folyószámlájára utalt át nagyobb összegeket azzal a meghagyással, hogy azt az egészségközpont tevékenységére kell, hogy fordítsa. A tanú határozott vallomása szerint pedig a vádlott és sértett közti bizalomvesztés oka egyértelműen az volt, hogy ... azt észlelte, hogy ezekkel az összegekkel maradéktalanul nem tud elszámolni. A megyei bíróság az APEH vagyonosodási vizsgálatában feltárt tények, a sértett által becsatolt banki folyószámla kivonatok tartalma, a sértett vallomása, ..., és … tanúk vallomásai, a kapcsolódó tényeket illetően a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság másodfokú ítéletében foglalt ténymegállapítások tartalma alapján - a vádlott e körben előadott védekezésében szemben - mérlegeléssel azt állapította meg, hogy
261. évben ... sértettnek rendelkezésére állt olyan mértékű saját vagyona, melyből a ... Kft. működéséhez, illetve az egészségcentrum létrehozásához szükséges tőkét biztosítani tudja. 3.2.
262. A
263. október hó
264. napján kelt 70 millió forintos, valamint a
265. november hó
266. napján kelt 45 millió forintos kölcsönszerződéshez kapcsolódó bizonyítékok mérlegelése: Az előzőekben megvizsgált tényektől és körülményektől függetlenül szükséges volt a bizonyítási eljárás során részletesen vizsgálni fenti két kölcsönszerződés keletkezésének körülményeit, az abban foglaltak tartalmát, valamint a szerződésben szereplő felek valós szándékát.
267. október 13-i dátummal, … keletkezési hellyel ..., mint kölcsön nyújtó megállapodást kötött a … Kft-vel, mint kölcsön felvevővel az alábbi feltételekkel: A társaság alapító tagjai ... és ... hozzájárultak ahhoz, hogy a ... Kft a tulajdonukat képező - külterületen elhelyezkedő hrsz-ú ingatlanon meglévő - épületegyüttes felújításához, átalakításához valamint bővítéséhez szükséges pénzügyi erőforrás részéről biztosított kölcsönkeret bevonásával történjen. A kölcsön céljának megfogalmazását követően a megállapodás rögzítette, hogy a kölcsön összege 70 millió forint, melyet kölcsön felvevője ezen szerződés aláírásától kezdődően
268. december 31-ig akár saját, akár harmadik fél javára jogosult a meghatározott célra, a megadott időpontig, a kivitelezési munkák ütemezésének megfelelően igénybe venni. A kölcsön felvevő a kölcsönt jelen szerződés aláírásától számított 5 éven belül, legkésőbb
269. december
270. napjáig visszafizeti. A megállapodás utolsó bekezdése szerint a négy, egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült, melyet a felek elolvastak, közösen értelmeztek, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírtak. A megállapodáson a kölcsön felvevő részéről a ... Kft. pecsétje, ... felirat felett aláírása, majd ez alatt ... alapító tag aláírása és ...alapító tag aláírása helyett annak meghatalmazott képviselőjeként ugyancsak ...aláírása szerepelt, míg a kölcsön nyújtó helyén írta alá a megállapodást. /nyomozati irat I. kötet
271. és
272. oldal/ Ezen szerződéshez kapcsolódóan a vádlott részéről becsatolásra került egy
273. március hó
274. napján kelt ugyancsak „megállapodás" megnevezésű okirat, amely szintén mint kölcsön nyújtó, másrészről ... és... mint alapító tagok között jött létre. Ennek tartalma szerint a kölcsön nyújtó és alapítók között
275. március hó
276. napján átadás-átvételi elismervény aláírására került sor, 70 millió forintról, mely alapján kölcsön nyújtó és a ... Kft. között
277. október hó
278. napján kölcsön nyújtás tárgyában létrejött megállapodás 8./ pontjában rögzítettek szerint a kölcsön felvevő a kölcsön összegét teljes egészében a lejárat előtt megfizette. A megállapodás 2./ pontja értelmében ...jelen megállapodás aláírásával elismerte, hogy
279. március hó
280. napján és az aláírás napján sem devizában, sem forintban nem állt, illetve nem áll rendelkezésére a fent jelölt összeg. Felek ezért úgy állapodtak meg, hogy ... 15 napon belül egy összegben átutal a ... Kft. OTP Fiókjánál vezetett deviza számlájára a kölcsön visszafizetése jogcímén 70 millió forint, azaz Hetvenmillió forint összegnek megfelelő USA dollárt . A 3./ pont szerint alapítók jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg végérvényes és visszavonhatatlan beleegyezésüket adták ahhoz, hogy kölcsön nyújtó a fent jelölt összeget a társaság deviza számlájáról kölcsön visszafizetés jogcímén saját részére felvegye. A 4./ pont értelmében a kölcsön visszafizetésének biztosítása céljából felek megállapodtak abban, hogy... alapító tag jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg készfizető kezességet vállalt a kölcsön nyújtóval szemben a ... Kft és kölcsön nyújtó között
281. október
282. napján létrejött megállapodással kapcsolatos 70 millió forint összegű tartozásáért. A kezes hozzájárult ahhoz, hogy fenti tartozását a szerződésben megjelölt határidőig ha nem fizeti vissza, akkor a kölcsön nyújtó, mint jogosult ezen követelését vele szemben mint kezessel érvényesítse. Megállapodtak a felek továbbá abban is, hogy jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képező
283. március hó
284. napján készült három átadás-átvételi elismervényből mindegyik félnél egy-egy eredeti példány marad, függetlenül attól, hogy az abban foglaltaktól eltérő teljesítés nem történt. A 7./ pont szerint, ha és amennyiben a 2./ pontban rögzítetett határidőre a kölcsön teljes összeg nem kerül befizetésre a társaság deviza számlájára, úgy jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képező átadás-átvételi elismervényen rögzítettek érvényüket vesztik, és ebben az esetben a kölcsön nyújtó követelése továbbra is az eredeti,
285. október hó 13-án létrejött megállapodásban rögzített feltételekkel marad érvényben. Az okirat záró része szerint ezen megállapodás kettő, egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült. A
286. március 8-i Salgótarján keltezést követően a megállapodást..., mint kölcsön nyújtó, és …, mint alapító tag írta alá, tanúként pedig …, vádlott fia és … szerepelt rajta. /nyomozati irat II. kötet 247/
287. oldal./ Ugyancsak benyújtásra került ehhez kapcsolódóan részéről
288. március hó
289. napján kelt átadás-átvételi elismervény, melynek tartalma szerint ... és ... ezen a napon átadtak 70 millió forintot részére, aki azt átvette. Ezen átadás-átvételi elismervény alapján a ..., valamint a... Kft. között kölcsön nyújtás tárgyában létrejött megállapodás 8./ pontja szerint a kölcsön kiegyenlítésre került, és a feleknek egymással szemben semminemű követelésük a továbbiakban nincs. A okiraton átadóként … aláírása és ... neve felett pedig meghatalmazott képviselőjeként ugyancsak r ...aláírása szerepel, még átvevőként írta alá. /nyomozati irat II. kötet 247/
290. oldal./ Emellett
291. november
292. napján …ban kelt kölcsönszerződés elnevezésű okirat tartalma szerint ..., mint kölcsön nyújtó és a... Kft., mint kölcsön felvevő között a korábbi megállapodás tartalmával megegyezően a …i épületegyüttes felújításához és átalakításához, bővítéséhez szükséges pénzügyi erőforrás részéről biztosított kölcsönkeret bevonása révén való hozzájárulást tartalmaz az alapító tagok részéről. A kölcsön célja megfogalmazását követően a szerződés 4./ pontja rögzíti, hogy a kölcsön összege 45 millió forint, melyet kölcsön felvevő a szerződés aláírásától kezdődően,
293. december 31-ig jogosult igénybe venni. A kölcsön felvevő a szerződés aláírásától számított 3 éven belül, de legkésőbb
294. október hó
295. napjáig köteles a kölcsön összegét teljes egészében a kölcsön nyújtónak visszafizetni. A szerződés 8./ pontja szerint a kölcsön felvevő és a társaság alapító tagjai jelen szerződés aláírásával egyidejűleg meghatalmazzák kölcsön nyújtót,...t, hogy a … Kft. házipénztárából, az OTP i Fiókjánál, az OTP …i Fiókjánál vállalkozói folyószámláról, valamint az OTP …i Fiókjánál lévő deviza számlájáról erőteljesítés /kölcsön visszafizetés, törlesztés/ jogcímén
296. október 10-ig a kölcsön összegének teljes egészében történő visszafizetéséig saját részére, átutalási megbízásokat teljesítsen, készpénzt vegyen fel. A szerződés 9./ pontja ezt követően a kölcsön összegének visszafizetési ütemezését tartalmazta, majd a korábbi megállapodástól eltérően új elemként a szerződés 11./ és 12,/ pontja kiegészült az alábbiakkal: ... és ... jelen szerződés aláírásával egyidejűleg meghatalmazták kölcsön nyújtót, ...t, hogy a közöttük egyenlő arányú tulajdonukat képező …a külterület … hrsz-ú egy hektár, 8764 m2 alapterületű, kórház megnevezésű ingatlanra történő jelzálog, valamint elidegenítés és terhelési tilalom bejegyzésére. Az ingatlan tulajdonosai a szerződés aláírásával egyidejűleg hozzájárultak ahhoz, hogy a fent megjelölt ingatlan kölcsön nyújtó részére a jelzálogjog 45 millió forint erejéig az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, továbbá ennek biztosítására az elidegenítés és terhelési tilalmat bejegyeztesse. A 12./ pont szerint a kölcsön biztosítása céljából a felek megállapodtak abban is, hogy amennyiben a kölcsön felvevő a szerződésben vállalt kötelezettségének végső határidőig nem tesz eleget, úgy alapító tagok, mind a ... Kft. tulajdonosai e szerződés aláírásával egyidejűleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a kölcsön nyújtó jogosult legyen a ... g Kft. ingó és ingatlan vagyontárgyaiból megfizettetni a kölcsön összegét. A szerződés utolsó pontja szerint az négy, egymással szó szerint megegyező eredeti példányban készült, melyet a felek elolvastak, szerződést készítő ügyvéd tájékoztatása alapján közösen értelmeztek, és mind akaratukban mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírtak. A kölcsön nyújtó helyén aláírása szerepelt, ellenjegyző ügyvédként … ügyvéd pecsétje és aláírása, a kölcsön felvevő helyén a ... Kft. pecsétje és aláírása a ... Kft. képviseletében, valamint ... alapító tag úgy is mint... alapító tag meghatalmazott képviselőjének aláírása. /nyomozati irat I. kötet 56 és
297. oldal/ E szerződéshez külön fénymásolatban
298. november 20-i dátummal …. közjegyző hitelesítő záradéka és pecsétje került befűzésre /nyomozati irat
300. oldal./ Az előzőekben részletezett valamennyi okiratról elmondható, hogy azok csupán fénymásolatban álltak rendelkezésre az eljárás teljes egésze, továbbá az APEH vizsgálati eljárása, de nem különben a …i Földhivatal jelzálogjog bejegyzési eljárása során is. A két kölcsönszerződés közül a második, 45 milliós szerződésen szerepelt ügyvédi ellenjegyzés, és ezen utóbbi szerződésnek másolati példányai kerültek közjegyző általi hitelesítésre, melyet később a vádlott felhasznált a már hivatkozott eljárások során. Ez előzőekben ismertetett okiratok közül egyiknek sem, így különösen a vádlotti védekezés alapvető elemét képező két kölcsönszerződésnek eredeti példánya az eltelt 8 év alatt nem került elő, még úgy sem, hogy jelen büntetőeljárás megindulását követően a nyomozó hatóság több helyről megkísérelte azt felkutatni. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy az APEH előtti eljárásban a vádlott fénymásolt példányokat, illetve azok közjegyző által hitelesített másolatait használta, és a társaság iratanyagában a szerződések szintén nem voltak fellelhetők, a nyomozó hatóság külön megkeresést intézett a …i Földhivatalhoz az eredeti dokumentumok beszerzése érdekében. A megkeresésre adott válaszból kitűnően a földhivatalban anélkül került sor a sértett és felesége tulajdonát képező ingatlanra 45 millió forint jelzálogjog bejegyzésére
301. február hó 27-én, hogy a földhivatal a bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okiratot utóbb prezentálni tudta volna. A jelen büntetőeljárás megindulásához kapcsolódóan az ismertetett kölcsönszerződések a nyomozati irat I. kötet
302. és
303. oldalán, a földhivatali eljárás alapját képező fénymásolt okiratok nyomozati irat
304. oldalán lelhetők fel Kjö. 218/
305. és Kjö. 215/
306. ügyszám alatti közjegyzői hitelesítéssel, míg az APEH felé benyújtott vádlott által rendelkezésre bocsátott fénymásolt szerződések nyomozati irat 130-
307. oldalán Kjö. 782/2004., és 772/
308. számmal találhatók. A./ … vádlott mindkét, előzőekben ismertetett kölcsönszerződésről védekezése során azt adta elő, hogy azok valós szerződések, minden úgy történt, ahogy a szerződésekben le van írva, és ő lényegében a devizaszámlájára beérkezett törlesztő részleteket ismételten visszaforgatta a ... Kft. működésének finanszírozására, és a szerződések mögött valós pénzmozgás volt, a kölcsön nyújtása részéről megtörtént. Elmondta továbbá, hogy a 70 milliós kölcsön célja lényegében azonos volt a 45 millióséval, ez utóbbi esetben azonban már az üzemeltetés és fenntartás költségei is szóba kerültek. A szerződésben foglaltak teljesülésére vonatkozó bírói kérdésre előadta, hogy a kölcsön befizetésének egy része átutalással ment a ... számlájára, másik része pedig készpénz befizetésével. A szerződés szerinti feléje történő törlesztésről elmondta, hogy a két szerződésből összesen kb. 11 millió forintot kapott vissza, a pénztárból történtek a kifizetések kölcsöntörlesztés címén, illetve a 2001-ben készült szerződésnél részletesen megállapodtak abban, hogy az ingatlanra a jelzálogjogot is be kell jegyeztetni, ami jogerősen meg is történt a …i Földhivatalnál. A
309. március hó
310. napján kelt megállapodásról, mely szerint kölcsönfelvevő részére a kölcsön összegét teljes egészében a lejárat előtt megfizette - a vádlott előadta, hogy ezt lényegében a hozzátartozó átvételi elismervénnyel feltételesen írták alá, majd a bíróság azon kifejezett kérdésére, hogy hogyan lehet a szóban forgó okiratot és átvételi elismervényeket feltételesen aláírni az alábbi magyarázatot adta: „Hát?! Ha most ő is azt mondja, hogy kölcsönösen megbíztunk egymásban, mert ugye adventisták egymás között nem csinálnak ilyen problémát, nem volt okom arra, hogy ne bízzak benne. Amikor visszajött azt mondta, hogy nem érkezett meg neki a pénz, és azért született az előbb elém tárt megállapodás utána. Így érvényben maradt a szerződés, és gyakorlatilag a 70 millióból egyszer volt egy 2.800.000.- forintos és még talán egy 330.000.- forintos visszafizetés, de nem emlékszem erre pontosan. A kölcsön visszafizetése szintén benne van dokumentumként a társaság iratanyagában. … és felesége teljesen egyedül és szabadon voltak, a személyzet szabadságon volt akkoriban, ezért azt hogy hová kerültek az iratok megmondani nem tudom." /
311. sz. tárgyalási jegyzőkönyv/ Részletesen kihallgatta a bíróság ezen túlmenően a vádlottat arról, hogy ezen kölcsönszerződések a társaság könyvelésében, egyéb dokumentumaiban bármilyen formában megjelentek-e, ugyancsak nyilatkoztatta a vádlottat az okiratok keletkezésének időpontjáról és körülményeiről, az abban részt vevő felek személyéről, valamint arról, hogy a szerződések hány eredeti példányban készültek, és mi lett ezek sorsa. A vádlott a tárgyalás során állította, hogy a szerződések megkötéséről a társaság taggyűlésen döntött, erről taggyűlés határozat is született, az igaz, hogy ezeken a taggyűléseken senki más nem volt jelen csak ... úr és ő, az pedig, hogy utóbb a társaság iratai között semmilyen ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet, határozatot, dokumentumot fellelni nem lehetett, az későbbi ügyvezető, a … házaspár hanyag tevékenységével függ össze, neki ehhez lényegében hozzáférése nem volt. A szerződések keletkezésének körülményeiről a tárgyaláson előadta, hogy az első 70 millió forintról szóló szerződést … készítették, és ott csak a sértett és ő volt jelen, ez ügyvéd nélkül készült, a sértett pedig személyesen írta alá. A másik szerződés 2001- ben készült, amikor ... Magyarországra jött, és mielőtt szeptemberben hazautazott volna, ekkor állapodtak meg abban, hogy szükség lesz további pénzre, ez lett a 45 millió forint. Úgy egyeztek meg, akkor már … ügyvéd közreműködésével, hogy az ügyvéd előkészíti a szerződést, ezt elfaxolja ...nak, ezt a vádlott leszignálta, majd a sértett is, és amikor következő alkalommal itt volt Magyarországon év elején, akkor lett aláírva eredetileg is. Ismételt kérdésre előadta, hogy … ügyvéd magát a szerződés szövegét a vádlott aláírásával faxolta el, majd miután ...úr Amerikában aláírta, ő is visszafaxolta, és ez így rendben volt. Ezt követően, amikor Magyarországra jött -
312. márciusában akkor írták alá ténylegesen, de már maga a szerződés érvénybe lépett
313. november
314. napján. A
315. márciusi aláírás körülményeiről elmondta, hogy ez …ban az ügyvéd OTPben lévő irodájában történt, ahol személyesen jelen volt és aláírta a szerződést, ily módon keletkezett aláírással ellátott szerződés, négy egymással megegyező példányban. A vádlott arra a kérdésre, hogy a faxolt szerződésekkel mi történt, előadta, hogy azokat megsemmisítették akkor, amikor az eredeti már megvolt. Vizsgálta a megyei bíróság a vádlott kihallgatása révén azt is, hogy több különböző időpontban miért volt szükség a 45 millió forintról szóló kölcsönszerződés közjegyzői záradékkal ellátott másolati példányának előállítására. A vádlott erre egyfelől azt a magyarázatot adta, hogy azért, mert amikor az iratanyagokat átadta a ... Kft-nek, akkor a szerződést is átküldte, és közjegyzői másolatban küldte el. Ismételt kérdésre a másolat szükségességéről az alábbiakat adta elő: „Lemásoltattam, de nem az eredeti példányt, mert azzal ...úr rendelkezett, és a céghez is kellett hogy legyen. Azért, hogy az iratátadásnál ne legyen probléma ezt is elküldtem. A nálam lévő eredeti példány lett a közjegyzőnél hitelesítve
316. februárjában. Másodszor
317. év októberében is voltam közjegyzőnél, akkor is kellettek az adóhivatalhoz. Ezt most vitattam is az adóhivatalnál,
318. évben kezdődött a vizsgálat,
319. május 31-én a …, aki a jogi képviselő volt az eredeti példányokat elkérte, hogy lemásolja és az iratokkal nem kaptam ezt vissza. Ez az adóhivatalban történt. Amikor bent voltam akkor az eredeti példányokat odaadtam, és amikor a iratokat visszakaptam csak a közjegyzői másolatokat kaptam vissza." /
320. sz. tárgyalási jegyzőkönyv/ A bíróság ezt követően a vádlott elé tárta a nyomozati iratok közül az adóhivatali eljárásban, illetve a földhivatali eljárásban szereplő okiratokat, melyek szintén fénymásolatok, illetve közjegyzői hitelesítői záradékkal ellátott másolatok. Ezt követően a vádlott az alábbi nyilatkozatokat tette tárgyalás keretében: „Kérem válaszoljon arra, hogy hol vannak az eredeti okiratok a 45 milliót forintos szerződésből? A tanács elnökének kérdésére a vádlott: Egy példány van nálam, egy példánynak kell lenni a társasági iratok között és egy példánynak a ...nál illetve a …nál. A tanács elnöke a vádlott elé tárja a nyomozás során tett vallomásának idevonatkozó részét a 126./
321. oldal utolsó előtti, a 247./
322. oldal, valamint a
323. /
324. oldal
325. bekezdéséből az alábbiak szerint: „Elmondom, hogy a mai lefoglalásra nem tudtam rendelkezésre bocsátani az eredeti dokumentumok közül a ... Kft-vel kötött 70 és 45 millió Ft-os kölcsönökre vonatkozó szerződések eredeti példányait, tekintettel arra hogy az elmúlt 3,5 év során … és a … Kft feljelentései alapján több hatóság nyomozott illetve folytatott eljárás és ezek során az eredeti példányt vagy az adóhatóságnál vagy más nyomozó szervnél le kellett adnom és ezért készíttettem közjegyzővel hitelesített másolatokat." „Ezzel egyidőben átadásra került a 70 milliós és 45 milliós kölcsönre vonatkozó szerződés 1-1 eredeti példánya is, amely a társaság iratainak része volt. Ezt azért kérte ...úr, hogy az új tulajdonos társakkal áttanulmányozza. Ezek után nem volt tudomásom arról, hogy a … házaspárnak bemutatta-e ezeket a szerződéseket. ...úr tehát rendelkezik több eredeti példánnyal is a szerződésekből." Elétárást követően a vádlott: Azt nyilatkoztam, hogy azért adtam közjegyzővel hitelesített másolatot, mert a ...úrtól nem állt rendelkezésemre eredeti. Ez pont azért volt, amikor én a taggyűlési határozatok könyvét átadtam, a társasági iratanyagban ez a szerződés mellékletként ott volt. Tehát arról a példány a ... Kft-é volt. Azon kívül még kettőnek az alapítóknál is kellett lennie. Én nem azt mondtam, hogy nekem nincs, de ezért adtam másolatot, amikor a februárit csináltam és utána az adóhivatal pedig az októberre kapott másolatot, és
326. májusában pedig a …ban adtam be az eredetit. Most néztem utána az egésznek és megnéztem tüzetesebben, hogy hol volt leadva. Vallomásomat akként módosítom, hogy
327. év februárjában, illetve októberében én még rendelkeztem egy eredeti példánnyal a szerződésből." B./ ... sértett a
328. október
329. napján kelt 70 millió forintos szerződésről előadta, hogy ennek keletkezéséről tudomása van, ez a szerződés azonban tényleges gazdasági esemény, és valós pénzmozgás nélkül jött létre. Állítása szerint a szerződés vádlott kérésére csak azért készült, mert a vádlott az APEH előtti esetleges felhasználás szükségességére hivatkozott azzal kapcsolatban, hogy hogyan került a pénz a devizaszámlájáról a ... Kft-hez. A sértett elmondása szerint erre a vádlott azon hivatkozása nyújtott alapot, mely szerint „magyar adózási kérdések miatt volt erre szükség." ... sértett elmondta, hogy mivel a 70 millió forint átvétele részéről semmilyen formában nem történt meg, maga ragaszkodott ahhoz, hogy ezen szerződés aláírásával egyidejűleg egy átvételi elismervény is készüljön arról, hogy ő ténylegesen nem tartozik a vádlott részére semmivel. Ezen ügylet valós dátumaként a
330. március 6-i időpontot jelölte meg. A bíróság ezt követően a sértett elé tárta az iratok között fellelhető
331. március 8-i dátummal készült újabb megállapodást, amelyben... aláírásával elismeri, hogy a
332. március
333. napján és a mai napon a 70 millió forint sem devizában, sem forintban nem állt rendelkezésére, és amelyben további 15 napos fizetési határidőt vállal a kölcsön visszafizetésére, ennek meg nem történte esetén pedig kezesi felelősséggel tartozik, és elismerte továbbá, hogy a korábbi átadás-átvételi elismervényben rögzítettek érvényüket vesztették. A sértett ezen megállapodásról határozottan és egyértelműen kijelentette, hogy azt a bíróságon ismerte meg és látta először, ennek az okiratnak a keletkezéséről csak most a tárgyalás keretében szerzett tudomást. A
334. november 5-i dátummal ellátott további 45 millió forint kölcsön általa történő felvételéről készített szerződésről a sértett elmondta, hogy ezt a szerződést nem írta alá, ennek készítéséről nem volt tudomása, a szerződés egy hamisítvány, és mind a nyomozás, mind a bírósági tárgyalás keretében következetesen állította, hogy sem a szerződésben feltüntetett dátum napján, sem a későbbiek során saját kezűleg, saját akaratából ilyen szerződést nem írt alá, és ez nem is állt szándékában. Előadta, hogy a szerződés létezéséről az e szerződés tényére alapított jelzálogjog bejegyzése kapcsán szerzett tudomást akkor, amikor a …i ingatlanra vonatkozóan a …i Földhivatal a jelzálogjog bejegyzésének tényét akkori jogi képviselője, … tudomására hozta. A szerződés lehetséges keletkezésére a sértett magyarázatul előadta, hogy korábban részére a közöttük lévő bizalmi kapcsolatból fakadóan aláírt több üres A/4-es méretű papírlapot, melyre azért volt szükség, hogy huzamosabb külföldi tartózkodása alatt is itthon a különböző ügyek elintézését megkönnyítse. Állítását azzal is megerősítette, hogy a szerződésben szereplő dátum idején nem tartózkodott Magyarországon, mert a
335. szeptemberi események utáni helyzetben nem tudott az Egyesült Államokból elutazni. Érvelt továbbá azzal is, hogy a szerződésnek nincs eredeti példánya, amelyből az irat hitelessége nyilvánvalóan megállapítható lenne, és nem véletlen, hogy az elmúlt évek alatt eredeti aláírással ellátott szerződéspéldány nem került elő. A sértett által előadott tényekre vonatkozóan, valamint a vádlott ügyvezetői tevékenységének megszűnését követő időszakra nézve a bíróság tanúként hallgatta ki …t, aki ...t váltotta az ügyvezetésben. … tanúvallomásában előadta, hogy
336. december hó első napjaiban ... meghívására ismerkedett meg a …i körülményekkel, majd 2003-ban működött közre a társaság ügyei vitelének átvételében. Az iratanyagok részére történő átadása elmondása szerint mintegy 8 hónapon keresztül történt, és a bizonylatok áttekintése alapján számos hiányosságot tapasztalt. Elmondta, hogy számos iratot cégbíróságtól, más helyről, banki átutalások kapcsán bankoktól kellett beszerezni, mivel ezek nem álltak a könyvelés rendelkezésére. Vallomásában előadta azt is, hogy véleménye szerint a kölcsönökkel kapcsolatban azok bevételezése és egyes kifizetések nem feleltek meg a számviteli törvény előírásainak, szabálytalanságot tapasztalt a vádlott munkaszerződése kapcsán is. Megerősítette azt is, hogy a társaság iratanyagának hiányosságait csak részben sikerült pótolni, ezért azok a végelszámoló, majd pedig a felszámoló részére úgy kerültek átadásra, hogy például taggyűlési jegyzőkönyvek, határozatok hiányoztak, mert ezeket ügyvédi felszólítások ellenére sem sikerült a vádlottól megszerezni. A kölcsönszerződésekkel kapcsoltban … vallomásában előadta, hogy semmi szükség nem volt arra, hogy kölcsön adjon...nak, a külföldről beérkezett pénzt ... biztosította, és egyébként is amikor Magyarországon járt terembérleteket, szállásokat maga fizetett, megfelelő vagyonnal rendelkezett. … védekezésében arra hivatkozott, hogy közte és … között haragos viszony áll fenn, ezért a tanú vallomása elfogult vele szemben. A vádlotti előadás kifogásolta továbbá a tanú társaságnál folytatott további tevékenységének számos elemét 2003-2004-es években, így a könyvelés továbbfolytatására, a mérlegbeszámoló adataiban történő egyes változtatásokra vonatkozó e állításait - ezen belül a számviteli szabályok be nem tartását - a tanú tevékenységéhez kötötte. … vádlott és ... közötti haragos viszonyra tekintettel a megyei bíróság ... tanúvallomásából lényeges elemként azon részleteket fogadja el, amelyeket egyébként más tanúvallomások is alátámasztottak, így az iratanyagok átadásával és a könyvelés helyzetére vonatkozó részével kapcsolatban ... tanú vallomása is. C./ … vádlott a két szóban forgó szerződést érintő védekezésének alátámasztása érdekében hivatkozott arra, hogy a kölcsön nyújtásának ténye a Kft. könyvelésében megjelent, és a nyújtott kölcsön összegéből a pénztárbizonylatok tanúsága szerint részére visszafizetés is történt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a ... Kft.
337. évi mérlegbeszámolójából megállapítható, hogy a társaság új ügyvezetése az általa nyújtott kölcsönök összegét a társaság könyveiből kivezette oly módon, hogy a teljes összeget ... nevére tagi kölcsönként írta jóvá, ezt követően a tagi kölcsön nyújtója a követelést a társaság felé elengedte. A társaság a kölcsön teljes összegét az előző évek elengedett kötelezettségei között szerepeltette, ezáltal megváltoztatta a mérlegbeszámolók tényleges adatait. Előadta azt is, hogy a társasággal szemben neki elengedett követelése nem volt, és mindezen tényeket jelezte a végelszámoló szerv felé is, de semmilyen intézkedés nem történt erre. … vádlott hivatkozott továbbá arra is, hogy a társasággal szemben a folyó végelszámolási eljárásban a 45 millió forintos kölcsönösszeg erejéig hitelezői igényt is bejelentett. Erre figyelemmel a megyei bíróság tanúként hallgatta meg…t, korábbi végelszámolót, jelenleg kijelölt felszámolót és beszerezte a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt folyamatban lévő
338. Fpk. 09-08-00298/
339. számú iratokat. Ezek tartalmából az alábbiakat állapítható meg: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint cégbíróság
340. április hó 22-én kelt Cgt. 09-03/000920/
341. számú,
342. június hó
343. napján jogerőre emelkedett végzésével ... Kft. társaságot megszűntnek nyilvánította, és végelszámolóul … Rt-t jelölte ki. A végelszámolási eljárás során a kijelölt végelszámoló
344. április hó
345. napján kelt indítványában felszámolási eljárást kezdeményezett a Kft-vel szemben, melyben öt bejelentett hitelezői igényt közölt a bíróság felé.
346. január
347. napján kelt beadványában vádlott hitelezői igényt jelentett be a ... Kft-vel szemben 36.295.000.- forint, és ennek kamatai tekintetében, melyet kiegészített 4.800.000.- forint munkabér jellegű követeléssel, majd további 67.200.000.- forint hitelezői igény bejelentésével.
348. június hó
349. napján kelt tájékoztatásában a felszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságot arról tájékoztatta, hogy 108.295.000.- forint összegű hitelezői igényt jelentett be összesen a felszámolási eljárásban, a felszámoló már a végelszámolási eljárás során sem tartotta megalapozottnak az igénybejelentést, mivel a társaság tulajdonosa arról tájékoztatta, hogy ezt az összeget valójában ő bocsátotta a társaság rendelkezésére közreműködésével. A felszámoló hivatkozott arra, hogy a kölcsönügylet körülményeit a mai napig nem sikerült tisztázni, ezzel összefüggésben büntetőeljárás van folyamatban, melynek jogerős befejezéséig hitelezői igényének besorolását függőben tartja. … felszámolóbiztos tanúvallomásában az iratokból is kitűnő tényeket megerősítette. Annak eldöntése során, hogy a két kölcsönszerződésben szereplő események a felek valós szándéka szerint a valóságban megtörténtek-e a megyei bíróság a vádlotti előadás és a sértetti állítás mérlegelése során az alábbi további bizonyítékok tartalmát értékelte. D./ Az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága előtt folyamatban volt vagyonosodási vizsgálat eredményeként született határozat indokolásából kitűnően az adóhatóság a két kölcsönszerződéssel kapcsolatban akként foglalt állást, hogy a 70 millió forint kölcsön nyújtásáról szóló szerződésre való vádlotti nyilatkozatokat elvetve a vádlott számlájára beérkezett devizaösszegek fedezetéről úgy ítélte meg, hogy azt a ... Kft. tulajdonosa, maga ... biztosította, míg a 45 millió forint lehetséges fedezeteként ismeretlen forrást jelölt meg abból a tényből kiindulva, hogy e szerződés kapcsán a jelzálogjog bejegyzése a …i Földhivatalnál érvényesen megtörtént. Ezen lényegében egyetlen utóbbi indoknál fogva értékelte az APEH eltérő szempontok szerint a két szerződést. Az APEH vizsgálati anyagából kitűnően az adóhatósági eljárás során a hatóság más módszerrel és sokkal szűkebb körű bizonyítási lehetőséggel, lényegesen kevesebb tény birtokában ítélte meg különböző módon a két szerződést. Ezzel szemben a megyei bíróságnak a vádlotti és sértetti előadáson túlmenően lehetősége volt a nyomozás során bevont írásszakértői vélemény mérlegelésére, a társaság könyvelési anyagának teljes körű igazságügyi könyvszakértői vizsgálatára, ...ügyvéd tanúkénti meghallgatására, az okirat keletkezésének körülményeit tisztázandó az illetékes közjegyző megkeresésére is. ... tanú vallomásában előadta, hogy ... sértettet olyan személyként ismerte meg, aki a vele kapcsolatba kerülő személyekben alapvetően megbízott, így 2004-ben ... az ő számára is felvetette lehetőségként, hogy ha szükséges üres A/4-es méretű papírlapokat ír alá az ügyek minél gördülékenyebb elintézése érdekében. A tanú ügyvéd foglalkozásánál fogva ezt a lehetőséget visszautasította, vallomásából kitűnően azonban a sértett ezt a módszert lehetséges magyarországi gyakorlatnak tartotta, és ennél fogva alappal feltehető, hogy azt korábban már kérésére - a vádlottban maximálisan megbízva - már megtette. A két szerződés keletkezéséről a bíróság részletesen kihallgatta …t tanút, aki vallomásában elmondta, hogy a vádlottat több mint 30 éve ismerte, közöttük a kapcsolat ily módon, és a sport révén is sokkal régebbi volt.
350. évben a ... Kft. társasági szerződését ő készítette el, a cégbírósági bejegyzésben is közreműködött, és emlékezete szerint vagy a 45 milliós vagy a 70 milliós szerződés elkészítésénél is tevékenykedett. Az egyik szerződést ő készítette, ellenjegyezte, vallomása szerint a felek előtte aláírták. Ezt követően vallomását akként pontosította, hogy az általa készített szerződés 2001re lett visszadatálva a
351. szeptemberi események miatt, mert ...úr ígérete ellenére nem tudott eljönni Magyarországra, ekkor telefonon, illetve faxon tartotta vele a kapcsolatot. Állítása szerint a szerződés másolata ki lett faxolva ... részére, ő ezt aláírta, ez alapján a tanú elkészítette a szerződést, és amikor a sértett 2002-ben Magyarországon tartózkodott, akkor írta alá ő és ...t azt. Kifejezett kérdésre a kölcsönszerződésekről elmondta, hogy …ban készültek minden alkalommal, arra már nem emlékezett, hogy 100 %-osan itt is kerültek-e aláírásra, úgy vélte, hogy …en, de az biztos, hogy a szerződések célja az volt, hogy a …i beruházást finanszírozzák. A bíróság a tanú elé tárta az iratok között fellelhető két szerződés másolatát. Ezt követően a 70 millió forintos szerződésre a tanú azt adta elő, hogy az Salgótarjánban lakásán készült, megkapta a hozzá szükséges alapdolgokat, illetve okiratokat, ezután a szerződést elkészítette, majd lakására visszamenve egyeztetett vele, még kiegészítette a szerződést és ezt követően került mindkét fél részéről aláírásra. /
352. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 16-
353. oldal/ A 45 millió forintos szerződésről a tanú azt vallotta a tárgyalás későbbi részében, hogy egyeztetve ...nal készítette el a szerződést, részéről a kész szerződés ment ki az Egyesült Államokba faxon azzal, hogy ha ez megfelel a sértettnek, és Magyarországra érkezik szeptemberben, akkor november 5-én írta volna alá. Végül is az aláírásra 2002-ben került sor, oly módon, hogy az egyik példányt által aláírva kifaxolta az Egyesült Államokba és ott írta alá..., majd ez a szerződés visszaérkezett. Részéről ez akkor lett legális, és ő, mint okiratszerkesztő ügyvéd egy ilyen példánnyal rendelkezett belőle. A szerződés ő 2002-ben készítette
354. novemberi dátummal, majd utóbb ...úr részéről is aláírásra került előtte. /
355. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
356. oldal/ ... tanú nyomozás során tett vallomásában ugyanerről azt adta elő, hogy
357. szeptemberében találkozott ...ékkal …en, ahol szó volt arról, hogy a …i beruházást tovább kell finanszírozni, és mivel az első szerződés visszafizetése nem a szerződésben megfogalmazottak szerint alakult, szükséges egy másik szerződés megkötése is, amelyben a …i ingatlanra vonatkozó fedezet is bevonásra került. Ekkor szóban rögzítésre kerültek az új szerződés feltételei, összegszerűsége, fedezetkijelölése, pénzügyi teljesítés ütemezés, és ekkor „… bácsi" azt mondta, hogy egy-két hónapon belül ismét Magyarországra jönnek. /nyomozati irat II. kötet
358. oldal
359. bekezdés/ Ezt követően nyomozati vallomását akként folytatta, hogy a
360. szeptember 11-i események következtében azonban nem jöttek, majd november elején a sértett felhívta telefonon, hogy a szóban elhangzottak alapján készítse el a szerződéstervezetet, és egyeztesse a vádlottal. Ekkor elkészítette,
361. november 5-i dátummal a megállapodást, majd faxon elküldte a sértett által megadott fax számra és egy pár nap elteltével azt a sértett által aláírva faxon visszakapta. Ezt követően, 2002-ben ismét, amikor Magyarországra jöttek …k, akkor …ban emlékezete szerint vagy a vádlott lakásán, vagy pedig az OTP-ben lévő irodájában összeolvasásra került a faxon megküldött és az általa kinyomtatott szerződés, és akkor előtte aláírták azt a vádlott és a sértett, melyet ő ellenjegyzett. Ennek elétárását követően e vallomásban foglaltakat a tanú fenntartotta. A bíróság a tárgyalás során ... tanút - miután a szerződés aláírásának helye, körülményei, szerződés tartalmára vonatkozó megállapodás mikéntjét illetően, alapvető ellentmondások mutatkoztak a tanú tárgyalási vallomása, a nyomozás során elmondottak, majd pedig a tárgyalás keretében által előadottak között - a hamis tanúzásra és relatív mentességi jogára ismételten figyelmeztette, ezután a tanú a nyomozati vallomását tartotta fenn. Ez utóbbi vallomása azonban nem csupán a sértett következetes állításával áll szemben - mely szerint a szerződés elkészültéről neki tudomása nem volt -, hanem vádlott azon tárgyalási vallomásával is, mely szerint... ügyvéd magát a szerződés szövegét ő általa aláírva faxolta volna ... részére Amerikába, majd miután ...úr is aláírta, visszafaxolta, és annak ellenére, hogy a tényleges aláírásra
362. márciusában került sor - ...szerint vagy …en, vagy …ban szerint …ban az ügyvéd OTP irodájában - maga a szerződés már érvénybe lépett
363. november 5-én. Alapvető ellentmondás volt a vádlott és ...tanúvallomása között atekintetben is, hogy mi történt a szerződés eredeti példányaival, mert...szerint a végleges szerződés megkötésekor vagy megsemmisítette, vagy elkallódott, míg szerint a faxolt szerződéseket akkor semmisítették meg, amikor az eredeti már megvolt. A nyomozó hatóság a nyomozás során megkísérelte felderíteni...ügyvédi irodájához, illetve az OTP …i Fiókhoz kapcsolódó fax számokra irányuló megkeresés alapján azt, hogy akár a vádlott, akár ...tanú által hivatkozott időpontban Amerikába bármilyen okirat faxolása megtörtént-e. Ezen vádlotti állítás azonban nem nyert igazolást, és a megkeresések eredményeként legfeljebb annyi állapítható meg, hogy …nak az OTPben lényegében bárhonnan lehetősége volt fax továbbítására, nem csupán az általa használt telefonszámról. A nyomozás során igazságügyi írásszakértői vélemény beszerzésére került sor a
364. november 5-i keltezésű kölcsönszerződéssel kapcsolatban, mivel azonban a szerződés eredeti aláírással ellátott példánya sehonnan nem került elő, ezért az írásszakértőnek csupán a fellelt kölcsönszerződés másolati példánya állt rendelkezésre a vélemény elkészítéséhez. A szakértői vizsgálat e szerződéssel kapcsolatban annak feltárását célozta, hogy a kölcsönszerződés
365. oldalán az „… ...alapító tag, úgyis, mint ... alapító tag meghatalmazott képviselője" megjelölésű helyen található aláírás a név viselőjétől származik-e, illetve készülhetett-e technikai hamisítás útján. A szakértő szakvéleményében megállapította, hogy e helyen található aláírás vonalminősége eltér a többi aláírástól. Vonalainak rajzolata, szögletessége fax másolatra utal. A vitatott aláírás alatti nyomtatott szövegrész, és az e fölött talál