Kbf.10/2011/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)-

(2)bek.) minősíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a

1. január
2. napán kihirdetett KB.I.50/2010/
3. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 348.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében, és a Btk. 349. §

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás vétségében, ezért - halmazati büntetésül - 30 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 75.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa KB.I.122/2008/

1. számú ítéletével elrendelt próbára bocsátást hatályon kívül helyezte. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 2.975 forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője három napot tartott fenn, majd törvényes határidőn belül felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.8/
2. számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hagyja helyben. A vádlott és védője a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben az első fokú ítélet megalapozatlanságára hivatkoztak. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, illetve azt hiányosan állapította meg, valamint a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. Elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását kérték, és a vádlott felmentésére tettek indítványt. A fellebbviteli bíróság a nyilvános ülésen felhívta az érdekeltek figyelmét, hogy a Be.
3. §

(4)bekezdése, valamint a Be. 366. §

(6)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletében történt megállapítástól eltérően a vádlottnak az első fokú ítélet rendelkező rész 1. pontjában értékelt cselekménye a Btk. 348. §

(1)bekezdése ütköző, és

(2)bekezdése szerinti minősülő folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettének is minősülhet. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését és annak írásbeli indokolását változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint az első fokú katonai tanács nem vette figyelembe, hogy a Határrendészeti Szabályzat önmagával és a Schengeni Kódex rendelkezéseivel is ellentmondásban áll. A Határrendészeti Szabályzat csak alapos ellenőrzés esetére írja elő a csomagtér ellenőrzését és a gépjármű körbejárását, csakúgy, mint a Schengeni Kódex. Ezért véleménye szerint az elsőfokú bíróság álláspontja vitatható. Kifejtette, hogy amennyiben a kötelességszegés megállapítható volna, az akkor sem súlyos fokú, a jelentős hátrány veszélye pedig az eset körülményeire figyelemmel nem alakult ki. Indítványozta védence felmentését az ellene emelt vád alól. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat az eltérő minősítés lehetőségére figyelemmel módosította. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, helyesen állapította meg a történeti tényállást, az ítélet felülbírálatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, azonban cselekménye minősítésekor tévedett. Indítványozta, hogy a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlottat a Btk. 348. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettében mondja ki bűnösnek. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan a Btk. 87. §

(1)bekezdés e/ pontjára figyelemmel szabott ki büntetést, amely a megváltozott jogi minősítésre figyelemmel is alkalmazható. A megállapított pénzbüntetés napi tételszáma méltányos, az egy napi tételnek megfelelő összeg pedig arányban áll a vádlott jövedelmi, vagyoni viszonyaival. Indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatását, a vádlott cselekményének eltérő minősítését, egyebekben az ítélet helybenhagyását. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A tényállást mérlegelési jogkörében eljárva állapította meg, ezért a hatályon kívül helyezésre irányuló indítványok eredményre nem vezethetnek. Megállapítható, hogy a vádlott a büntetőjogi felelősségét elismerte, bűnösségére is kiterjedő feltáró, beismerő vallomást tett. A vádlott vallomását az ügy egyéb okirati bizonyítékai aggálytalanul alátámasztották. A nyomozati eljárásban kirendelt kiemelt szakreferens eseti szakértő jogkérdésben nyilatkozott, azonban véleménye minden vonatkozásban megegyezik az okiratok tartalmával. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. A katonai tanács által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Csongrád Megyei Bíróság KB.I.122/2008/5. számú büntető ügyét a Be. 568. §

(1)bekezdésében írt rendelkezés alapján az előtte folyamatban lévő büntető ügyhöz egyesítette, és rendelkezett a KB.I.122/2008/

1. számú ítélettel elrendelt próbára bocsátás hatályon kívül helyezéséről, mivel a vádlott az ott alkalmazott próbára bocsátás hatálya alatt,
2. február
3. napján valósította meg a vád tárgyává tett cselekményt. A felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú katonai tanács okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, de tévedett, amikor a vádlottnak az első fokú ítélet rendelkező rész
4. pontjában értékelt cselekményét a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségének minősítette. A Btk. 348. §

(1)bekezdésében írt katonai bűncselekményt az követi el, aki őrügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, a rendeltetési helyét elhagyja vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon, súlyosan megszegi. E jogszabályhely

(2)bekezdése szerint 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett valósul meg, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlott cselekményét vétségben állapította meg. A tényállás szerint a vádlott a közúti autópálya határátkelőhelyen az

1. számú kilépő forgalmi sávban, azaz államhatáron teljesítettek szolgálatot. Azzal, hogy a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról szóló 8/
2. ORFK. utasítás
3. pontjában írt kötelességét megszegte, a járműveket nem a kezelőfülkén kívül fogadta, elmulasztotta a járművek megszemlélését, valamint a csomagtér vizuális ellenőrzését, a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegte. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a Magyar Köztársaság államhatára kiemelt fontosságú terület. Figyelemmel tehát a vádlott szolgálati helyére és az őrizet tárgyára a súlyos kötelességszegés szükségszerűen maga után vonta a jelentős hátrány bekövetkezésének veszélyét is. A szolgálat ellátására vonatkozó szabályzat által előírt kötelesség elmulasztásával a vádlott szolgálata alatt a nem megfelelően ellenőrzött járművekben embert, fegyvert, vagy kábítószert csempészhettek volna át a határon, tehát a jelentős hátrány veszélye kétséget kizáróan megállapítható. Az előzőekre figyelemmel a vádlottnak az első fokú ítélet rendelkező rész
4. pontjában értékelt cselekménye a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettének minősül, ezért a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlott e cselekményét ekként minősítette. Az elsőfokú katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a joghátrány meghatározása során figyelembe vehető körülményeket, és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a Btk. 87. §

(2)bekezdés e/ pontjának alkalmazásával szabott ki pénzbüntetést. A fellebbviteli bíróság úgy ítélete meg, hogy a vádlottnak az első fokú ítélet rendelkező rész

1. tényállási pontjában írt cselekményének súlyosabb minősítése ellenére, az elkövetés körülményeire figyelemmel, a vádlott pozitív parancsnoki jellemzésére, továbbá az elsőfokú bíróság által feltárt enyhítő körülmények túlsúlya alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezmény a vádlott cselekményével arányos és az megfelelően szolgálja a büntetési célokat. A súlyosabb minősítésre tekintettel a fellebbviteli bíróság a kiszabott büntetés enyhítésére nem látott lehetőséget. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokaira figyelemmel - helybenhagyta, mivel az ítélet további rendelkezései törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
2. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. május
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. május
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő