Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.088/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a felperesnek Dr. Szabó Gabriella ügyvéd által képviselt alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- december
- napján kelt 28.G.40.423/2010/
- számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részeit nem érinti, fellebbezéssel támadott, az alperest az állam javára illeték megfizetésére kötelező rendelkezését megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperes teljes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 27.000,- (Huszonhétezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli. A le nem rótt 27.000,- (Huszonhétezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a N Kft.-t a
- január
- napján kelt Cg.0109-932095/
- számú végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe, a
- rovatban feltüntetve közhasznú jellegét. A felperes
- március
- napján előterjesztett keresetében a Cg.01-09-932095/
- számú, az alperes cégjegyzékbe bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését kérte, annak jogszabálysértő jellegére hivatkozással. Indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság hívja fel a céget a keresetben hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módosításokra, kiegészítésekre; kérte, hogy a felhívás teljesítése esetén a Fővárosi Bíróság a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(2)bekezdése, míg nem teljesítése esetén a Ctv. 66. §
(3)bekezdése szerint járjon el. Az alperes a keresetet érdemben nem vitatta,
- június
- napján alapító okiratát annak megfelelően módosította, és változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a
- augusztus
- napján kelt Cg.01-09932095/
- számú végzésével a kért változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. A Fővárosi Bíróság
- december
- napján kelt 28.G.40.423/2010/
- számú ítéletével a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09-932095/
- számú végzését - az érvénytelenség megállapítása mellett - hatályában fenntartotta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak 27.000,- Ft kereseti illetéket. Felhívta a Cégbíróságot, hogy a törvényes állapot megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határozata indokolásában megállapította, hogy a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértések közül az alperes többet megszüntetett, a változatlanul fennálló hiányosság tekintetében pedig felhívta a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére. Az alperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a le nem rótt kereseti illeték megfizetésére az állam javára, az adóhatóság külön felhívása alapján. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag a perköltség vonatkozásában nyújtott be az alperes fellebbezést, amelyben a 27.000,- Ft kereseti illeték törlését vagy annak mérséklését kérte. Előadta, hogy a perben kifogás tárgyává tett hiányosságokat még az ítélet meghozatala előtt pótolta. A társaság az eltúlzott eljárások miatt nem tudta megkezdeni működését. A felperes - a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által fenntartott - fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés b) pontja alapján első fokon indult peres eljárásban az illeték számításának alapja 450.000,- Ft. Az Itv. 42. §
(1)bekezdés a) pont értelmében az illeték mértéke peres eljárásban 6 %, vagyis jelen esetben 27.000,- Ft. Kifejtette, hogy az Itv. 58. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltétel hiányában nincs alap sem az eljárási illeték törlésére, sem annak mérséklésére, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján. Az alperes a fellebbezésében kizárólag a perköltség vonatkozásában támadta az elsőfokú bíróság ítéletét, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítéletet a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos. A Pp. 75. §
(1)bekezdése szerint perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, amely a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.). Az Itv. 4. §
(1)bekezdés szerint az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Az 5. §
(1)bekezdés m) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság. A
(2)bekezdés kimondja, hogy az
(1)bekezdés m) pontjában említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A fenti feltétel abban az esetben teljesülhet, amennyiben már létező, cégnyilvántartásba bejegyzett társaságról van szó, amelynek az eljárás megindítását megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenysége után nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettsége. Jelen ügyben a közhasznú nonprofit kft. esetében a kérelem benyújtását megelőzően esedékes társasági adófizetési kötelezettség fel sem merülhet, mivel a 2010. január 28. napján bejegyzett céggel szemben 2010. március 4. napján indult meg az elsőfokú eljárás. A kialakult egységes bírói gyakorlat a jogszabály erejénél fogva teljes személyes illetékmentességben részesítettnek tekinti az Itv. 5. §
(1)bekezdés m) pontjában említett, bejegyzést kérő szervezeteket is, ezért az elsőfokú bíróság tévesen kötelezte a teljes személyes illetékmentes alperest az eljárási illeték megfizetésére (Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgf.43.802/2010/2.; 16.Cgf.43.585/2010/2.; Debreceni Ítélőtábla Cgt.III.30.641/2009/2.). Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett, perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperesnek az állam javára történő illeték megfizetésére vonatkozó kötelezése mellőzésével megállapította, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az Itv. 4. §
(1)bekezdése alapján az állam viseli, mivel arra a szintén teljes személyes illetékmentességet élvező pervesztes alperes nem kötelezhető. A fellebbezés érdemben eredményes volt. A felperes személyes illetékmentességére tekintettel az alperes által le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az Itv. 4. §
(1)bekezdése alapján szintén az állam viseli. Budapest,
- év május hó
- napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró