Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.627/2010/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bátki Zsolt Attila ügyvéd (.............) által képviselt ................ (.............) felperesnek a Felkai Péterné dr. Klinghammer Júlia ügyvéd (................) által képviselt ............ (............) alperes elleni változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Fővárosi Bíróság
- október 15-én kelt 28.G.41.216/2010/
- számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Alperes ügyvezető elnöke
- március 30-án felperes volt. Az ezen időpontban működő öttagú felügyelőbizottságot a közgyűlés
- február 22-én választotta meg, a felügyelőbizottsági tagok (elnök) cégjegyzékbe bejegyzésére
- április 12-én került sor. A felügyelőbizottság elnöke ................. volt. Alperes alapszabályának II.8.
- pontja szerint a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az ügyvezető elnök hívja össze. E pont azt is kimondja, kötelező az ügyvezető elnöknek a közgyűlést összehívnia, ha azt a tagok legalább 10 %-a vagy a felügyelőbizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, illetve az más okból elengedhetetlen. A II.8.
- pont úgy rendelkezik, a közgyűlést a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően, a tagoknak, illetve a nem tag tulajdonosoknak kézbesített meghívóval, írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell tüntetni a megismételt közgyűlés időpontját az arra vonatkozó eltérő határozatképességi szabályt. A II.8.7.-8.
- pont értelmében a közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, a tisztségviselők megválasztásáról, illetve felmentéséről titkos szavazással dönt. A II.8.
- pont szerint a lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen olyan írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni, amit a meghatalmazó és két tanú saját kezűleg aláírt, vagy ügyvéd, illetőleg közjegyző ellenjegyzett. A „Felügyelő Bizottság"
- március 30-án kelt FB.-
- számú levelével az alapszabály II.8.
- pontja alapján felperesnél rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte
- április 15-én 17.
- órára
- napirendi pontként a felperes beszámolóját megjelölve az általa a ................... kötött megbízási szerződés létrejöttének körülményeire, a ............ képviselőjével történő egyeztetés elmaradásának okaira nézve.
- napirendi pontként az
- napirendi ponttal összefüggő beszámoló alapján felperes ügyvezető elnöki megbízatásának és
- február 1-jén a ................-vel létrejött megbízási szerződésnek a felülvizsgálata,
- napirendi pontként a
- napirendi pontot érintő közgyűlési határozattól függően új ügyvezető elnök megválasztása szerepelt. A levél tartalmazta azt is, amennyiben felperes ügyvezető elnökként
- április 1jéig nem intézkedik a közgyűlés haladéktalan összehívásáról, akkor a felügyelő bizottság („FB") hívja össze a közgyűlést az alapszabály rendelkezése alapján. Felperes
- március 30-án kelt válaszlevelével arra hivatkozott, a felvetett kérdések nem rendkívüli, hanem napi és folyamatos témákra vonatkoznak. Sérelmezte a közgyűlés összehívására írt egynapos határidőt, s a felügyelőbizottság elnökét egyeztetést követő, 30 napos határidőn belül teljesíthető javaslat tértivevényes levélben megküldésére kérte. Közölte, a teljes mértékben szabálytalan levél alapján nem hív össze közgyűlést az ügyek tisztázásáig, rendkívüli közgyűlést a felügyelőbizottság elnöke se kezdeményezzen, „mert annak nincsenek meg a feltételei". Alperes felügyelőbizottsága
- április 14-én kelt meghívóval
- április 29-én 17 óra 30 percre egyebek mellett az ügyvezető elnök megbízatásának felülvizsgálata, valamint ezen napirendi pontot érintő közgyűlési határozattól függően új tisztségviselő megválasztása napirendi ponttal összehívta a közgyűlést, a közgyűlés határozatképtelensége esetére ugyanezen nap 17 óra 45 percére a megismételt közgyűlést azzal a tájékoztatással, ez utóbbi a megjelent és képviselt tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívó mellékletét képezte a meghatalmazás formanyomtatvány, mely szerint a meghatalmazó tulajdonos a meghatalmazottat a „
- április 29-én tartott" lakásszövetkezeti közgyűlésen leadott meghatalmazásával a közgyűlés határozatképességének biztosítására, ott teljes jogkörrel képviseletére, valamint a nevében történő szavazásra hatalmazta meg. A nyomtatványon meghatalmazó, meghatalmazott és két tanú aláírásának helye szerepelt. Alperes
- április 29-én a közgyűlés határozatképtelensége folytán megismételt közgyűlést tartott és azon több határozatot hozott. A felperes ügyvezető elnöki tisztségére vonatkozó határozat meghozatalát megelőzően a közgyűlés szavazatszámláló bizottságot választott, majd titkos szavazással 3/2010 (04.29.) számú határozatával, 27 „igen", 22 „nem" szavazattal, 2 tartózkodás mellett, felperest visszahívta ügyvezető elnökii tisztségéből. 4/2010.(04.29.) számú határozattal döntött felperes aláírási jogosultságának ezen a napon történő megszűnéséről, a ................-vel
- február 1-jén megkötött megbízási szerződés, és .................-vel kötött könyvelői szerződés azonnali hatályú megszüntetéséről. A közgyűlés 5/2010.(04.29). számú határozatával ügyvezető elnökké választotta a felügyelőbizottsági tagi és elnöki tisztségéről lemondott .................et. A közgyűlésről és a megismételt közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet az erre megválasztott levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő írta alá. A jegyzőkönyv szerint a napirendi pontok tárgyalása megkezdésekor a jelenléti ív szerint 21 tag volt jelen, 34 fő meghatalmazottal képviseltette magát. Alperes a megismételt közgyűlés határozatai alapján
- május 10-én a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő felperes ügyvezető elnökkénti és ................. felügyelőbizottsági tagkénti törlése, valamint ................. ügyvezető elnökkénti bejegyzése iránt,
- április 29-i hatállyal. A kérelem mellékletét képezte egyebek mellett a közgyűlési meghívó, a jegyzőkönyv, valamint a tulajdonosok felsorolását és a jelenlévők aláírását tartalmazó jelenléti ív. A cégbíróság
- május 12-én kelt és a Cégközlönyben
- június 3-án közzétett ........... számú végzésével 13/
- rovat alatt
- április 29-i hatállyal a cégjegyzékből törölte felperest, mint képviseletre jogosultat, 13/009 rovat alatt ugyanezen hatállyal vezető tisztségviselőként bejegyezte .................et, míg 15/009 rovat alatt .................et, mint felügyelő bizottsági tagot törölte a cégjegyzékből. Felperes
- június 15-én előterjesztett, utóbb módosított keresetében a
- sorszámú bejegyző végzés őt érintő 13/
- rovat alatt bejegyzett adatának, képviseletre jogosultkénti törlésének hatályon kívül helyezését kérte annak jogsértő voltára hivatkozással, valamint alperes perköltségben marasztalását. Egyebek mellett előadta, az öttagú felügyelőbizottság a közgyűlés összehívását nem kezdeményezhette volna, mivel cégjegyzékbe bejegyzése csak
- április 12-én történt meg. A felügyelőbizottság a közgyűlést az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében írt eljárási rend megsértésével hívta össze. Az ügyvezető elnöknek a közgyűlés összehívására 30 nap áll rendelkezésére, szemben a ................. által küldött
- március 30-i levélben megjelölt 2 nap határidővel. A felügyelőbizottság közgyűlés összehívási joga csak az ügyvezető elnöknek biztosított 30 nap elteltét követően nyílik meg, s válik jogosulttá a közgyűlés 15 napon belüli összehívására. A
- március 30-án kelt levél jogszerűnek elfogadása esetén is a felügyelőbizottság összehívási joga
- április 30-án nyílt volna meg, tehát április 29-ére nem hívhatott volna közgyűlést össze. Állította továbbá, a meghatalmazások a határozatokat hozó megismételt közgyűlésre nem terjedtek ki. Kifogásolta a jegyzőkönyv tartalmát is azzal, a tagok és nem tag tulajdonosok nem voltak külön feltüntetve, az eltávozott tagok számát nem vezették, a szavazatszámláló bizottság megválasztását kilenc szavazás előzte meg. Hangsúlyozta, szavazásra csak a tagok jogosultak, a jegyzőkönyv, illetőleg a jelenléti ív nem alkalmas a határozatképesség megállapítására. A
- számú határozat tekintetében sérelmezte, az úgy került a jegyzőkönyvben rögzítésre, arról szavazás történt volna, valamint a meghívóban szereltetett egyes napirendi pontok nem kerültek tárgyalásra. A cégbíróságnak a változás bejegyzése alapjául szolgáló okiratok jogszabálysértő voltát észlelnie kellett volna, s erre tekintettel a változásbejegyzési kérelmet el kellett volna utasítania, a
- számú határozatról történt szavazás hiányát mindenképp észlelni lett volna szükséges. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta, hogy felperes megalapozottan hivatkozott volna a cégbíróság által észlelendő jogszabálysértésre. A cégbíróság a közgyűlés határozatait jogszerűnek és alapszabályszerűnek tekintve rendelkezett a bejegyzésről. Állította, a közgyűlés összehívását
- március 30-án kezdeményező felügyelőbizottságot
- február 22-én választották meg. E változást a cégbíróság bejegyezte, a cégjegyzék tartalmazza a változás ezen időpontját is, tehát a felügyelő bizottság jogosult volt eljárni. A változásbejegyzés csak deklaratív hatályú. Hangsúlyozta, a felügyelő bizottság
- március 30-i kezdeményezésére felperes köteles lett volna közgyűlést összehívni, ennek ellenére az összehívást
- március 30-án kelt válaszlevelében elutasította. Ezt követően a felügyelő bizottság 15 napon belül,
- április 14-én az Lsztv. 16.§
(2)bekezdése alapján jogszerűen hívta össze a közgyűlést április 29-ére. A meghatalmazásokra nézve előadta, azok alakilag és tartalmilag is megfelelnek az alapszabály II.8.5. pontjában, az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésében és a Ptk. 222-223.§-ában írtaknak, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltak, a kialakult gyakorlat és a jogi szabályozás szerint is érvényesnek tekintendők a megismételt közgyűlésre is. Vitatta a közgyűlési jegyzőkönyv, jelenléti ív szabálytalanságát, utalva arra, a jegyzőkönyv tartalmilag is megfelelt az alapszabály II/8.13. pontjában és az Lsztv. 18.§
(5)bekezdésében foglaltaknak. Az eltávozott tagok száma vezetésre került, a szavazatszámláló bizottság megválasztása is alapszabályszerűen történt. A
- számú határozatra nézve egyebek mellett előadta, felperes pénzintézeti számlák feletti rendelkezési joga a felmentésével egyidejűleg külön határozathozatal nélkül is megszűnt volna. Mellékelte a felperes
- március 30-án kelt, a közgyűlés össze nem hívását közlő levelét (A/3.). Az elsőfokú bíróság
- október 15-én kelt 28.G.41.216/2010/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felperest 20.000 forint + áfa összegű perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a Ctv. 65.§
(1)és
(3)bekezdése értelmében a perben az volt vizsgálandó, a felperesre vonatkozó cégjegyzéki adattal összefüggésben a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt iratoknak volt-e a cégbíróság által észlelhető, a változásbejegyzés akadályát képező hiányossága, jogszabály-ellenessége. Rámutatott, .................
- február 22-i megválasztása alapján volt a felügyelőbizottság elnöke, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonya a
- április 12-i bejegyzéssel, de a bejegyző végzésben megjelölt
- február 22-i időponttól állt fenn. A közgyűlés összehívását kezdeményező felügyelő bizottsági döntés érvényessége nem vitatható. Kifejtette, a kezdeményezésre írt
- március 30-i felperesi válaszlevélből kétségkívül megállapítható, felperes a közgyűlés összehívása elől elzárkózott, így az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében foglalt vagylagos feltételek közül az egyik - az indítvány elutasítása - megvalósult. Így ezen időponttól számított tizenöt napon belül volt jogosult a felügyelőbizottság a közgyűlés összehívására, mely jogával a 2010. április 14-én kelt meghívóval élt is. Utalt arra, az alperes a felperesi válaszlevelet érdemi ellenkérelméhez mellékelte. Az Lsztv. 17.§
(1)-
(2)bekezdése, 18.§
(5)bekezdése, valamint ez utóbbival azonos tartalmú alapszabályi rendelkezés (II.8.13.) alapján megállapította, a felperes jegyzőkönyvvel kapcsolatos kifogásai megalapozatlanok, abban az alapszabályban írt tartalmi kellékek fellelhetők. Rámutatott arra is, a közgyűlés napirendjére figyelemmel a jegyzőkönyv csak a tagok számát rögzítette, míg a megismételt közgyűlés az Lsztv. 17.§
(2)bekezdése szerint a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes volt, ezáltal érvényes határozatokat hozhatott. A jegyzőkönyvből egyébiránt a létszámváltozás is kitűnik, azonban a felperest érintő 3. számú határozat meghozatalakor még annyi tag, illetőleg képviselt tag volt jelen, amennyit a megismételt közgyűlés megnyitásakor számbavettek. A meghatalmazás pedig annak szövegezéséből kitűnően egy adott naptári napon tartandó közgyűlésen való képviseletre vonatkozott, ezért értelemszerűen az ugyanazon a napon, de egy későbbi időpontban megtartott közgyűlésre is kiterjedt. Mindezekre figyelemmel a változásbejegyzési kérelemhez csatolt közgyűlési iratok szerint nem volt olyan hiányosság vagy jogszabálysértés, amely a felperes személyét érintő cégjegyzéki adatváltozás elutasítását eredményezte volna, a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, alperes első- és másodfokú együttes perköltségben marasztalását, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Az elsőfokú eljárásban előadottakat fenntartva, és részben megismételve változatlanul hangsúlyozta, a közgyűlési határozatokkal szembeni alapvető kifogása a közgyűlés összehívásának Lsztv. 16.§
(2)bekezdésébe ütköző volta, jogszabály-ellenessége. Tekintve, a felügyelőbizottság közgyűlés összehívási joga csak a kezdeményezésétől számított 30 nap elteltével nyílt volna meg, e határidő be nem tartása teszi az összehívást jogsértővé. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság a
- március 30-i válaszlevele alapján tényként állapította meg a közgyűlés összehívásától elzárkózását, annak ellenére, a válaszlevél nem került becsatolásra, arra alperes csak hivatkozott, másrészt mivel a válaszlevél valójában
- március 31-én kelt, és nem az alperesi beadványban idézett szöveget tartalmazza. E levél kifejezetten azt rögzíti, akkor lesz hajlandó a közgyűlés összehívására, ha az szabályosan lesz kezdeményezve: „ügyvezető elnökként úgy határoztam, hogy felszólítom, hogy illegális felügyelőbizottság elnökként közvetlenül ne hívja össze a közgyűlést. Erre is csak akkor lesz lehetősége, ha előzetes egyeztetés (a szükséges jogi képviselő bevonásával) után megtagadom a közgyűlés összehívását. Erről jelenleg nincs szó." Az elsőfokú bíróság úgy hozta meg határozatát, hogy a tényállás ezen fontos részét alaposan megvizsgálta volna. Vizsgálata esetén nem juthatott volna arra következtetésre, az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében foglaltak közül az egyik fordulat megvalósult. Továbbra is hivatkozott a jelenléti ív és a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv, valamint a napirendi pontok szabálytalanságára, a határozatokat jogszerűtlenné tévő szavazatszámláló bizottság kilenc szavazást követő megválasztására, a 4.számú határozatnál a szavazatok hiányára, utalva arra, ezen határozatot a Fővárosi Bíróság 28.G.41.219/2010/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte. Ez a körülmény is jól mutatja, a közgyűlés lefolytatása során az alapvető eljárási normákat sem tartották be. Fellebbezéséhez mellékelte a hivatkozott levelet. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Kiemelte, nem felel meg a valóságnak felperes azon állítása, miszerint a
- március 30-i válaszlevele nem került becsatolásra, ugyanis annak fénymásolt példánya képezte a
- szeptember 17-i ellenkérelme A/
- számú mellékletét. A fellebbezéshez benyújtott
- március 31-én kelt válaszlevél, tartalmát tekintve, egy megismételt elutasító nyilatkozat, amely irattárában is fellelhető. Felperes azonban már az előző napon is ismertette álláspontját, ez utóbbi levelének már nem volt relevanciája, a fellebbezés elbírálása szempontjából sincs jelentősége. Bejelentette,
- november 26-tól ügyvezető elnök helyett három tagú igazgatóság működik. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A lakásszövetkezetek szervezetét, működését a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (Lsztv.) szabályozza. A 16.§ tartalmaz rendelkezést a közgyűlés összehívására nézve. A
(2)bekezdés értelmében kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a felügyelő bizottság az ok megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetőleg legkésőbb harminc napon belül a közgyűlést nem hívja össze, a felügyelőbizottság ezt követő tizenöt napon belül jogosult a közgyűlés összehívására. A 17.§
(2)bekezdése szerint a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A 18.§
(5)bekezdés sorolja fel a közgyűlési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, így a közgyűlési jegyzőkönyvnek a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet (
- b)pont), a közgyűlés határozatképességének megállapítását (
- c)pont), valamint a közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat (
- e)pont) is tartalmaznia kell. A 29.§
(1)bekezdése és a 33.§
(1)bekezdés d) pontja értelmében az ügyvezető elnök tisztsége a közgyűlés általi felmentésével is megszűnik. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, a bejegyző végzéssel szembeni jogorvoslatra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést. A 24.§
(1)bekezdése értelmében valamennyi cég esetében bejegyzendő cégjegyzéki adat a cég képviseletére jogosult személy neve, tisztsége is. Az 50.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46.§
(1)bekezdés értelmében változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, a bejegyzendő cégjegyzéki adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv.1. számú mellékletének
- c)pontja szerint valamennyi cég változásbejegyzéséhez csatolandó okirat a legfőbb szervnek vagy a helyette eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, míg a II.3. pont szerint szövetkezet esetén a közgyűlés jegyzőkönyve (kivonat), a jelenléti ív és a közgyűlési meghívó is. Az 1. számú melléklet a képviseletre jogosult cégjegyzékből törléséhez további okiratok benyújtását nem írja elő és a 2. számú melléklet sem tartalmaz ilyen esetre további okirat-csatolási kötelezettséget. A változásbejegyzési eljárás a változás(
- ok)bejegyzésével vagy a kérelem elutasításával zárul. A 65.§
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. E jogszabály hely azt is kimondja, a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A
(2)bekezdés a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőt biztosít. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a bejegyzési (cégbejegyzési, változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A Ctv. idézett
- §-a tehát változásbejegyző végzés elleni perindítás tekintetében több perkorlátozó rendelkezést is tartalmaz, a per megindítását, lefolytatását szigorú eljárási rendhez köti. A per tárgyát a cégbíróság végzése, illetőleg a nem ügyész által indított perben kizárólag a végzés felperest érintő rendelkezése, valamint az annak meghozatala alapjául szolgáló okiratok képezik. A vizsgálódás kereteit pedig a cégeljárás szabályai határozzák meg. Tekintve, változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság csakis a kérelmet, valamint a kérelem tartalmától függően az annak alapjául szolgáló kötelezően, illetve szükség szerint becsatolandó, Ctv-ben meghatározott okiratokat vizsgálhatja, más okirat vizsgálata tárgyát nem képezheti, a peres bíróság vizsgálata is csak arra terjedhet ki, a cégbíróság rendelkezésére álló, Ctv-ben előírt okiratok alapján helye volt-e a cégjegyzéki adat bejegyzésének, illetve törlésének. Az adott ügy tárgyát a cégbíróság
- május 12-én kelt ............. számú végzésének felperest, mint képviseletre jogosultat cégjegyzékből törlő rendelkezése, adata képezi. A per iratanyagává tett cégiratokból megállapíthatóan a cégbíróság ezen rendelkezést a változásbejegyzési kérelemhez csatolt
- április 14-én kelt közgyűlési meghívó, a
- április 29-i határozatképtelen közgyűlésről és megismételt közgyűlésről felvett jegyzőkönyv, valamint az annak mellékletét képező jelenléti ív alapján hozta meg. A kérelemnek nem képezte mellékletét - és a fentiek szerint nem is képezhette volna - a közgyűlés összehívását megelőző iratanyag, ideértve a felügyelőbizottság felperesnél közgyűlés összehívását indítványozó levelét és a felperes arra adott válaszlevelét is. A fent kifejtettekből következően ezért a cégbíróság vizsgálata nem kiterjedhetett ki arra, a felügyelőbizottság az Lsztv. 16.§
(2)bekezdésében írt eljárási rendet betartva hívta-e össze a közgyűlést. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a közgyűlés összehívását kezdeményező felügyelő bizottsági döntés érvényességének, jogszerűségének vizsgálatába bocsátkozott, ezen vizsgálata meghaladta a cégeljárás kereteit. A fellebbezés elbírálása szempontjából ezért nem volt jelentősége annak sem, az elsőfokú bíróság e körben a tényállást miként állapította meg. Az elsőfokú bíróság fenti tévedése azonban a per érdemére nem hatott ki, a továbbiakban ugyanis helytállóan ítélte meg, a felperes cégjegyzékből törlése alapjául szolgáló okiratoknak kérelem elutasítását megalapozó tartalmi, alaki hibája, hiányossága nem volt. A felperes cégjegyzékből törlését a felperes ügyvezető elnöki tisztségét megszüntető, felperest ügyvezető elnöki tisztségéből visszahívó (felmentő) 3/
- (04.29.) számú közgyűlési határozat alapozta meg. Nem képezhette ezért az eljárás tárgyát az aláírási jogosultságának megszüntetéséről rendelkező 4/2010.(04.29.) számú határozat sem. A felperes cégjegyzékből törlése jogszerűségének megítélése szempontjából továbbá nem volt jelentősége, hogy a 3/
- számú határozatot megelőző határozatoknál volt-e szavazatszámláló bizottság megválasztva, illetőleg a felperes visszahívására, ügyvezető elnöki megbízatása felülvizsgálatára vonatkozó napirenden túli napirendi pontok tárgyalására miként került sor, sor került-e. Felperes a határozathozatalhoz szükséges szavazatok megléte tekintetében is megalapozatlanul hivatkozott a jegyzőkönyv és a jelenléti ív szabálytalanságára, valamint a meghatalmazások megismételt közgyűlésen elfogadhatatlanságára is. Kétségtelen, a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt jelenléti íven a megjelentek mint „tulajdonosok" kerültek megjelölésre, a megismételt közgyűlés jegyzőkönyve azonban egyértelműen azt rögzíti, a „jelenléti ív szerint jelen van 21 fő lakásszövetkezeti tag, illetve meghatalmazással képviselteti magát 34 fő lakásszövetkezeti tag". Nem lehet tehát kérdéses, a megismételt közgyűlésen felperes visszahívásáról az arra jogosult tagok határoztak. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, s mivel az Lsztv. és az alapszabály az ügyvezető elnököt tisztségéből felmentő (visszahívó) határozathoz minősített szótöbbséget nem ír elő, felperes tisztsége a 27 „igen" szavazattal meghozott határozattal a 22 „nem" szavazat ellenében és 2 fő tartózkodása mellett megszűntnek tekintendő. Nem vitásan a
- április 14-én kelt közgyűlési meghívó második oldala tartalmazta a meghatalmazás formanyomtatványt is. A kitöltött, megismételt közgyűlésen leadott meghatalmazások azonban úgyszintén nem képezték a változásbejegyzési kérelem mellékletét, így azokat a cégbíróság nem vizsgálta, nem vizsgálhatta, így a jelen perben sem voltak vizsgálhatók. Minderre figyelemmel azt kellett megállapítani, a cégbíróság vizsgálati körébe tartozó okiratok felperes cégjegyzékből törlését megalapozták, a változásbejegyző végzés felperest cégjegyzékből törlő adata nem jogsértő, az elsőfokú bíróság tehát érdemben helytállóan utasította el a keresetet. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján, részben a fenti eltérő indokolással, helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- május
- Dr. Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró