A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.26/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten,
- évi május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : Az ittas járművezetés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pápai Városi Bíróság 2.Bk.211/2010/
- számú végzését megváltoztatja, a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzi, és a közúti járművezetéstől eltiltást főbüntetés helyett önálló büntetésként tekinti kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú végzést hatályában fenntartja. A terhelt által esetlegesen megfizetett pénzbüntetést annak törvényes kamataival visszafizetni rendeli. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A terhelttel szemben a Pápai Városi Bíróság a
- június
- napján kelt és
- június
- napján jogerőre emelkedett 2.Bk.211/2010/
- számú végzésével - tárgyalás mellőzésével - ittas járművezetés vétsége miatt 200 napi tétel pénzbüntetést szabott ki azzal, hogy egy napi tétel összege 300 forint, emellett mellékbüntetésül egy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Megállapította, hogy a kiszabott 60.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 300 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A járművezetéstől eltiltás tartamába a
- január
- napja óta eltelt időt beszámította, s kötelezte a terheltet a felmerült 55.038 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A megállapított tényállás szerint a terhelt betanított munkás, havi jövedelme 70.000 Ft, nőtlen, gyermektelen, vagyontalan, 17.000 Ft bankhitel tartozása van. Őt a Pápai Városi Bíróság a
- november 23-án jogerős B.306/2007/
- számú határozatával rongálás vétsége miatt 60.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A terhelt
- január 29-én 22 óra körüli időben szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette személygépkocsiját, amikor vele szemben rendőri intézkedésre került sor. Vérében a járművezetés során 0,87 ezrelék alkoholtartalom volt, ami enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A jogerős határozat ellen a Veszprém Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be, annak jogalapját a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjában jelölve meg. Az indítvány szerint a bíróság a terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabott ki, miután a pénzbüntetés egy napi tételének összegét a Btk. 51. §
(3)bekezdésében írt rendelkezés sérelmével állapította meg; eszerint ugyanis a pénzbüntetés egy napi tételének összegét legalább 2500, és legfeljebb 200.000 forintban kell meghatározni. Ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot változtassa meg és a pénzbüntetés egy napi tételének összegét határozza meg legalább 2500 forintban. A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt a nyilvános ülésen is fenntartotta és az abban kifejtett indokokra figyelemmel indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a jogerős végzést és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot (Bf.77/2011). A védő a terhelt jövedelmi viszonyaira figyelemmel a napi tételek számának csökkentését és részletfizetés engedélyezését kérte. A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésére figyelemmel, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és az indítványban megjelölt okból, valamint a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértések kapcsán felülvizsgálta. Ennek során az ügyben nem észlelt a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabályszegést. A felülvizsgálati indítványt azonban megalapozottnak találta. A bíróság ügydöntő határozata ellen akkor, ha a büntetőjogi szabály megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, a Be. 416. §
(1)b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-ának
(1)bekezdése értelmében kötelezően irányadó tényállás szerint a terhelt a terhére megállapított ittas járművezetés vétségét
- január
- napján követte el. A Btk.
- §-ának
- január
- napján hatályba lépett
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel; az egy napi tétel legkisebb összegét pedig legalább kettőezer-ötszáz, legfeljebb kettőszázezer forintban kell meghatározni. Miután a Btk.
- §-a értelmében a bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, a terhelttel szemben kiszabott napi tételek száma ugyan megfelel az anyagi jogi szabályoknak, azonban nyilvánvalóan törvénysértően határozta meg az eljárt bíróság az egy napi tétel összegét háromszáz forintban, azaz anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő. Emellett - bár a felülvizsgálati indítvány erre nem utal törvénysértő az átváltoztatásra vonatkozó rendelkezés is. A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést ugyanis a Btk.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Így nyilvánvalóan nem változtatható át a 200 napi tétel pénzbüntetés 300 napi szabadságvesztésre. Másfelől még ekként is csak a pénzbüntetés meg nem fizetett részét lehet átváltoztatni a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén. A terhelt terhére bejelentett indítvány esetén a Be. 423. §
(4)bekezdése alapján a megtámadott határozat a terhelt javára is megváltoztatható, s a Legfelsőbb Bíróság erre a lehetőségre is figyelemmel volt a felülvizsgálat során, minthogy az egy napi tétel összegének a törvényi minimumban történő meghatározása összességében 500.000 forint pénzbüntetés kiszabását eredményezné. Ugyanekkor az alapul szolgáló tények szerint a terhelt mindössze havi 70.000 forint jövedelemmel rendelkezik, s azt is tartozás terheli, vagyona pedig nincs. A cselekmény elkövetését beismerte; enyhe fokú alkoholos befolyásoltsága az alsó határt alig haladta túl. Az elkövetés ilyen körülményei mellett a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a közúti járművezetéstől eltiltás mellett a nagy összegű pénzbüntetés alkalmazása ellentétben áll a Btk. 83. §
(1)bekezdésében meghatározott büntetéskiszabási elvekkel, az már a büntetés célján messze túlmenő hátrányt jelent. Ezért a Be. 427. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a megtámadott határozatot akként változtatta meg, hogy a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzte; a közúti járművezetést pedig a Btk. - az elkövetés idején hatályos - 38. §
(3)bekezdését alkalmazva főbüntetés helyett önálló büntetésként tekintette kiszabottnak. A terhelt által időközben esetleg a pénzbüntetés címén befizetett összeg visszatérítéséről a Be. 585. §-ának
(1)bekezdése szerint rendelkezett. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. §
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatának lehetőségét a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmáról a Be. 418. §-ának
(3)és 421. §-ának
(3)bekezdése rendelkezik. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Ibolya s. k. előadó bíró, Dr. Belegi József s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné