← Magyarország

Mfv.10467/2010/8 – Kúria

Mfv.II.10.467/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szunyogh Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen további végkielégítés és jubileumi jutalom kifizetése iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróság 1.M.812/

  1. szám alatt megindított és a Baranya Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 1.Pf.21.451/2009/
  2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a
  3. március
  4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Pf.21.451/2009/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzésére és igénybevételének szándékára tekintettel az alperestől a határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszonyának felmentéssel való megszüntetését kérte. Az alperes a kérelemnek helyt adott, és nyolc hónap felmentési idő figyelembevételével amelyen belül a felperest négy hónapra a munkavégzés alól felmentette - a közszolgálati jogviszonyt
  6. december 30-ával megszüntette hat havi végkielégítés kifizetése mellett. A felperes keresetében a már megfizetett végkielégítésen túlmenően további négy havi illetményének megfelelő összegű végkielégítés, valamint öt havi illetményének megfelelő összegű 40 éves kedvezményes jubileumi jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítására irányuló ellenkérelmében mindkét igény tekintetében a jogalap hiányára hivatkozott. A Pécsi Munkaügyi Bíróság az 1.M.812/2009/
  7. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 2.593.905 forint jubileumi jutalmat, valamint késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A munkaügyi bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes a köztisztviselők jogállásáról szóló
  8. évi XXIII. törvénynek (Ktv.) perbeli időben hatályos
  9. §

(2)bekezdésében foglalt feltételeivel nem rendelkezik, mivel a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságot még nem szerezte meg, ezért további végkielégítésre nem jogosult. A kedvezményes jubileumi jutalomra vonatkozó igénnyel összefüggésben a Ktv. 49/E. §
(5)bekezdés b) pontját akként értelmezte, hogy a 40 éves jubileumi jutalom kedvezményes igénybevételéhez a törvény nem követeli meg a közszolgálati jogviszony megszűnése időpontjában a nyugdíjasnak minősülést (Ktv. 19/A. §), hanem csupán azt írja elő, hogy a köztisztviselő a 40 éves közszolgálati jogviszonyhoz képest 36 év vagy azt meghaladó közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezzen. A felperes e feltételeknek megfelelt, ezen igénye alapos volt. A felperes és az alperes részéről egyaránt előterjesztett fellebbezés folytán eljáró Baranya Megyei Bíróság az 1.Pf.21.451/2009/
  1. számú ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 1.927.200 forint végkielégítést, valamint késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság a felperesnek a további végkielégítés megítélésére irányuló fellebbezése elbírálása során annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes a közszolgálati jogviszonyának megszűnésétől számított öt éven belül a
  2. életévét betölti, és a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ... számú határozatában foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ezért a Ktv.
  3. §
(2)bekezdésében foglaltak helyes értelmezése szerint a további négy havi illetmény összegével megegyező végkielégítésre jogosult. A másodfokú bíróság a 40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében utalva a Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.613/2006/
  1. számú eseti döntésében adott iránymutatásra is, az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával egyetértett. Felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a felperes keresetének teljes egészében való elutasítását, valamint költségei megfizetésére kötelezését kérte. Érvelése szerint a törvény a jubileumi jutalom kifizetésének feltételeként a nyugdíjasnak minősülést írja elő, ahogyan azt az EBH.2004.
  2. szám alatt közzétett elvi határozat is tartalmazza. A végkielégítés rendeltetése, hogy azokat kárpótolja, akik a garantált előmenetel és foglalkoztatás tudatában létesítettek közszolgálati jogviszonyt, és ezt a biztonságot önhibájukon kívül veszítették el. Ezzel szemben a felperes az előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását és arra tekintettel, a közszolgálati jogviszonyának megszüntetését maga kezdeményezte, azt nem önhibáján kívül veszítette el. De ezen túlmenően is a törvény az adott juttatásra jogosító feltételek között az előrehozott öregségi nyugdíjat nem említi, ezért a felperes részére a további négyhavi végkielégítés nem jár. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ktv. 49/E. §
(5)bekezdés d) pontja szerint a közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselőnek „nyugdíjazásakor" ki kell fizetni a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra (40 éves kedvezményes jubileumi jutalom). A törvény e rendelkezése a kedvezményes jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeként nem azt követeli meg, hogy a köztisztviselő a jogviszonya megszűnésekor nyugdíjasnak minősüljön, hanem azt, hogy a közszolgálati jogviszonyának megszűnése és a nyugdíjazása összefüggjön. Ez nem értelmezhető úgy, hogy a közszolgálati jogviszonynak a nyugdíjazásra tekintettel ezen a jogcímen kell megszűnnie. A perben nem volt vitás, hogy a felperes a közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjában több mint 30 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezett, és a következő naptól, vagyis 2008. december 31-étől öregségi teljes nyugdíjban részesült. E tények alapján megállapítható, hogy a 40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra való jogosultságának feltételei fennálltak, mivel a közszolgálati jogviszonyának megszűnése és „nyugdíjazása" (nyugdíjban részesülése) összefüggő folyamat volt. Az alperes által hivatkozott elvi határozat a tényállás eltérősége miatt a perbeli jogvita eldöntésénél nem volt alkalmazható. A Ktv. 19. §-ának
(2)bekezdése szerint a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra (12/A. §
(1)bekezdés a) pont), vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróságnak azzal a jogértelmezésével, hogy a többlet végkielégítés tekintetében fennálló jogosultság törvényi feltételeit illetően az volt az eldöntendő jogkérdés, hogy a felperes a szolgálati jogviszonya megszűnésének időpontjától számított öt éven belül jogosult lett volna vagy sem az öregségi nyugdíjra. Ennek a perbeli időben meghatározott feltétele a
  1. élet betöltése és legalább 20 év szolgálati viszony volt. Peradat, hogy a felperes
  2. december 28-án a
  3. életévét betöltötte, a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatából pedig az alperes által sem vitatottan megállapítható, hogy a felperes az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel rendelkezett [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  4. évi LXXXI. törvény (Tny.) perbeli időben hatályos
  5. §
(1)bekezdés]. A Ktv. 19. §
(2)bekezdésében foglalt törvényi feltételek megvalósulására tekintettel közömbös, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntetését a felperes maga kezdeményezte. A fenti indokolásra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási költség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. A felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az alperest megillető teljes személyi illetékmentességre figyelemmel az állam viseli. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.