Kfv.37529/2006/5 – Kúria

Kfv.III.37.529/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felperesnek Fejér Megyei Földhivatal székesfehérvári (Várkörút u. 22-24.) székhelyű alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fejér Megyei Bíróság előtt folyt perében - amely perbe dr.Wilhelm Viktor székhelyű ügyvéd által képviselt érdekelt az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a

1. augusztus
2. napján meghozott K.20.134/2006/
3. számú ítélet ellen az alperes részéről
4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság K.20.134/2006/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 15 napon belül 30.000-30.000 (harmincezerharmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperesi beavatkozó kérelmére indult eljárásban az elsőfokú földhivatal a perbeli ingatlanról a felperes kezelői jogát törölte és egyidejűleg bejegyezte, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter, mely e jogát az alperesi beavatkozó útján látja el. Az ingatlan művelés alól kivett mocsárként van nyilvántartva. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
6. december
7. napján hozott 31.527/
8. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában arra hivatkozott, hogy az alperesi beavatkozó kérelmének megfelelően járt el az elsőfokú közigazgatási szerv. A földhivatalnak nincs határköre annak eldöntésére, hogy valamely terület mezőgazdasági termelést szolgál, vagy ahhoz szükséges, s így az a Nemzeti Földalapba tartozik-e vagy sem. A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával vagyonkezelő joga visszajegyzését kérte. Álláspontja szerint a mocsárként nyilvántartott ingatlan nem minősül sem termőföldnek, sem művelés alól kivett olyan területnek, mely mezőgazdasági termelést szolgál vagy ahhoz szükséges, tehát nem tartozik a beavatkozó vagyoni körébe. A megyei bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására utasította. Indokolása szerint a beavatkozó az eljárás során nem valószínűsítette, hogy a mocsárként nyilvántartott ingatlan a beavatkozó vagyoni körébe tartozna. Valószínűsítenie kell tehát, hogy a per tárgyát képező ingatlan termőföld, vagy mezőgazdasági termelést szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület-e. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, illetőleg helyette a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte. Jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló
9. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
10. §-a /5/ bekezdésére, valamint
11. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozott. Álláspontja szerint tévedett a megyei bíróság, abban a vonatkozásban, hogy a beavatkozónak a földhivatalhoz intézett beadványában foglaltakat valószínűsítenie kellene, mert ingatlan-nyilvántartási eljárásban csak olyan okirat csatolása követelhető meg, amelyet külön jogszabály előír. Ilyen jogszabályra sem a felperes, sem a megyei bíróság nem hivatkozott. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a mocsár megnevezés csak a vízgazdálkodással kapcsolatos kivett területek között lelhető fel, ezért a terület nem tartozhat a beavatkozó vagyoni körébe. A beavatkozó észrevételében az alperessel egyező álláspontot foglalt el és kérte a felülvizsgálati kérelemnek megfelelő ítélet meghozatalát. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Nemzeti Földalapról szóló
12. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: NFtv.)
13. §-ának /1/ bekezdés a/ pontja értelmében a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével minden olyan állami tulajdonú termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület, amelynek vagyonkezelője korábban a Kincstári Vagyon Igazgatóság, más költségvetési szerv vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság volt. Perbeli ingatlan kezelői jogát a Kincstári Vagyon Igazgatóság gyakorolta, ezért ha az az NFtv. hatálya alá tartozó területnek minősül, a törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik. Mivel az NFtv. elbíráláskor hatályos
14. §-ának /1/ bekezdése szerint a miniszter a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében őt megillető jogok gyakorlását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján látja el, a beavatkozó jogszerűen kérte az NFtv. szerinti változás bejegyzését és jogosult nyilatkozni arról is, hogy az ingatlan mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület. Az Inytv.
15. §-ának /1/ bekezdése értelmében a bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési kérelmen, illetőleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül - ha külön jogszabály előírja - meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve igazolás szükséges. A megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtett álláspont szerint a felperesnek valószínűsítenie kell, hogy a kérelem tárgyát képező ingatlan a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik-e. Ezen igazolás beszerzését az alperes elmulasztotta, ezért volt jogszabálysértő a határozat. Az eljárt bíróság azonban határozatában nem tudta megjelölni az előírt igazolás jogalapját. Olyan igazolási kötelezettséget ugyanis a hatályos jogszabályok nem írnak elő, amely a beavatkozó jogának bejegyzéséhez szükséges lenne. Ingatlan-nyilvántartási eljárásban csak olyan okirat csatolása követelhető meg, amelynek jogszabályi háttere fennáll, és ezt konkrétan és pontosan meg is kell jelölni. Az alperes határozatát bejegyzésre alkalmas okirat alapján hozta, ezért határozata a jogszabályoknak megfelelő volt. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
16. § /4/ bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A felperes az alperesnek és az alperesi beavatkozónak a Pp.
17. §-ának /1/ bekezdése alapján köteles megfizetni a
18. § szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. A illetékekről szóló
19. évi XCIII. törvény
20. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetéket az állam viseli. Budapest,
21. szeptember
22. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok