Bfv.94/2011/6 – Kúria

(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A Legfőbb Ügyészség a BF.163/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és a másodfokú határozat megváltoztatását indítványozta. Az iratok alapján megállapítható, hogy az I. rendű terhelt jelenleg - a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős határozat alapján - börtönbüntetését az Állampusztai Országos BV. Intézetben tölti, várható szabadulása
2. október hó
3. napja. A Legfőbb Ügyészség által fenntartott felülvizsgálati indítvány tartalma alapján indokolt a megtámadott jogerős ítéletben az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítása. Ekként a Legfelsőbb Bíróság a Be. 424.§

(1)bekezdésének b) pontja szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 423.§

(6)bekezdése alapján a foganatba vett szabadságvesztés végrehajtásának - felülvizsgálati indítvány elbírálásáig tartó - félbeszakításáról, és az I. rendű terhelt szabadlábra helyezéséről rendelkezett. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3.§

(4)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. február
2. Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. s.k. A kiadmány hiteléül: írnok MM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.94/2011/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
3. év május hó
4. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lopás vétsége és más bűncselekmények miatt B.I. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Bf.437/2010/
5. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy az I. rendű terheltet 6 (hat) hónap börtönbüntetésre ítéli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s B.I. I. rendű terheltet a Nyíregyházi Városi Bíróság a
6. március 12-én kelt 16.B.410/2009/
7. számú ítéletével lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 6 hónapi fogházbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás szerint az I. rendű terhelt
8. augusztus
9. napján hajnali 2 óra körül a nyitott ablakon bemászott a néhai F.L. sértett tulajdonát képező Ny.-i lakásába és onnan eltulajdonított egy 30.000 forint értékű hegedűt, egy 10.000 forint értékű Nokia típusú mobiltelefont, valamint 7.400 forint készpénzt. Az okozott kárból a hegedű lefoglalásával és a sértett részére történő kiadással 30.000 forint megtérült. Az ítélet ellen az ügyész a terhelt terhére fellebbezést jelentett be, mégpedig a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának börtön fokozatban történő megállapítása végett. Az ügyben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a
10. november
11. napján jogerős 3.Bf.437/2010/
12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. rendű terhelt szabadságvesztésének tartamát 1 évi börtönbüntetésre súlyosította. A jogerős ítéletekkel szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bf.80/2011/
13. szám alatt az I. rendű terhelt javára felülvizsgálati indítványt terjesztett be a Be. 416.§

(1)bekezdés d) pontjára hivatkozással. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezést, ugyanis a Be. 354.§

(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által felmentett terhelt bűnösségét megállapítani, a terhelt büntetését, illetve büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A Legfőbb Ügyészség a BF.163/2011. számú átiratában - és a nyilvános ülésen - a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát változatlanul fenntartotta, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság határozatának megváltoztatását, s a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. A felülvizsgálati indítvány alapos. A másodfokon eljáró megyei bíróság határozatában rögzítette, hogy az ítélet ellen az ügyész a II. rendű terhelt terhére a fő- és mellékbüntetés tartamának súlyosítása, az I. rendű terhelt esetében pedig a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának börtönben történő megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést. A másodfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a megyei főügyészség képviselője a fellebbezést fenntartva az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta akként, hogy az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani. Az elsőfokú bíróság tárgyalási jegyzőkönyvéből, valamint a fentiekből tehát egyértelműen megállapítható, hogy a vádhatóság mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban az I. rendű terheltet érintően kizárólag az ítéletben meghatározott szabadságvesztés fogház fokozatára vonatkozó rendelkezést sérelmezte, és a fellebbezés is mindössze ennek börtön fokozatra történő megváltoztatására irányult. Ehhez képest a másodfokú bíróság e jogorvoslati nyilatkozatot is az I. rendű terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek minősítette, és a végrehajtási fokozat megváltoztatásán túl a vele szemben kiszabott 6 hónapi szabadságvesztést 1 évi börtönbüntetésre súlyosította. A másodfokú bíróság ezen rendelkezése azonban a Be. 354.§

(1)bekezdésében megfogalmazott súlyosítási tilalom megsértését jelentette, ugyanis az I. rendű terhelt terhére az ügyészség valójában nem jelentett be fellebbezést. A Be. 354.§

(2)bekezdése szerint „a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul". Következésképpen az e körön kívül eső, bár kétségtelenül hátrányosabb rendelkezést célzó fellebbezés nem tekinthető a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek. Ebből viszont okszerűen következik, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a terhelt hátrányára történő megváltoztatására irányuló rendes jogorvoslat nem oldja fel a súlyosítási tilalmat, a másodfokú bíróság felülbírálati jogköre is, a fellebbezéssel érintett jogkérdésekben való döntésre korlátozódik. Jelen ügyben azonban a másodfokú bíróság ezt meghaladóan olyan körben is megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyet a vádhatóság fellebbezése nem érintett, így ezáltal a súlyosítási tilalom megsértését is eredményezte. A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 427.§

(1)bekezdés

1. c)pontjára figyelemmel a másodfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és az I. rendű terheltet a terhére megállapított bűncselekmények miatt 6 hónapi börtönbüntetésre (Btk. 43.§-ának
2. b)pontja) ítélte. Figyelemmel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Be. 423.§

(5)bekezdésében írt jogkörében eljárva feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértést nem észlelt, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat egyéb rendelkezéseit a Be. 426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Legfelsőbb Bíróság a Be. 429.§

(1)bekezdés zárómondata alapján úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának

(4)bekezdésén, illetve a Be. 416.§-a

(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418.§-a

(3)bekezdésén és a 421.§-ának

(2)-

(3)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. május
2. Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. Varga Zoltán s.k. A kiadmány hiteléül: írnok MV