Kbf.104/2010/12 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)-

(3)bek.) minősíti. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggeszti. A közügyektől eltiltást lefokozás katonai mellékbüntetésre enyhíti. A halmazati büntetésre való utalást mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a

1. június
2. napján kihirdetett Kb.IV.56/2009/
3. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért halmazati büntetésül - 1 évi és 4 hónapi fogházbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottat kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére, ellenben a vele szemben szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napot tartott fenn, majd tudomásul vette az ítéletet. A vádlott és védője szintén 3 napot tartottak fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő jelentett be fellebbezést elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés végett. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.122/
4. számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a tényállás A./ részében írt cselekményt minősítse a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének, egyben mellőzze a halmazati jellegre utalást. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését módosítással tartotta fenn, elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására, míg másodsorban a szabadságvesztés büntetés enyhítésére, próbaidőre történő felfüggesztésére tett indítványt. A fellebbezés indokolásában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mert helytelen következtetéseket tartalmaz. A védői álláspont szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem fogadta el azt a vádlotti védekezést, hogy a vádlott azért találkozott tanúval, hogy tőle kábítószerkereskedelemre vonatkozó információkat kapjon. Pedig ezt a védekezést tanú módosított vallomása is alátámasztotta. Kifogásolta a védő, hogy az elsőfokú bíróság túl nagy jelentőséget tulajdonított a GPS-ből nyert adatoknak, pedig a helymeghatározó rendszer nem pontos, az 15-20 métert is tévedhet. A vesztegetéssel kapcsolatban a vádlott kollégái sem tudtak terhelő vallomást előadni. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében fellebbezését az indokolásban írt módosítással tartotta fenn, és elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Másodlagos indítványával kapcsolatban előadta, hogy a vádlott jelenleg élettársi kapcsolatban él, élettársának korábbi kapcsolatából származó gyermekét is részben eltartja, illetve közös gyermekük születését várják. Ezen körülményekre, valamint az időmúlásra is figyelemmel, a szabadságvesztés felfüggesztése mellett védence előzetes mentesítését is indítványozta, a katonai mellékbüntetés mellőzése mellett. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt, ezért felmentését kérte. A bejelentett védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján felülbírálta. A Be. 348. §

(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel azonban mellőzte a felülbírálatot az ítélet B./ része tekintetében, figyelemmel arra, hogy az eljárást megszüntető rendelkezést fellebbezés nem támadta. A védőnek az ítélet hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott a nyomozás során nem kívánt vallomást tenni, a tárgyaláson pedig tagadta a bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott tagadásával szemben a tényállást tanúnak a nyomozás kezdeti szakaszában tett nyilatkozata, valamint a fegyelmi eljárás során tett vallomása, a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomása, továbbá a rendelkezésére álló okirati bizonyítékok, így különösen a GPS adatok, és a helyszíni szemle adatai alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében igen részletesen értékelte az általa megismert bizonyítékokat, így ítélete indokolása 3. oldal 6. bekezdésétől a 6. oldal 4. bekezdéséig foglalkozott azok tartalmával. Meggyőző, logikus magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el, illetve részletesen megindokolta azt is, hogy a tanúnak miért nem a nyomozás későbbi szakaszában tett, megváltoztatott tartalmú vallomását fogadta el, határozata alapjául. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása csupán a vádlott megváltozott személyi körülményeivel szorul kiegészítésre a Be. 352. §

(1)bekezdés a./ pontja alapján azzal, hogy „A vádlott jelenleg élettársi kapcsolatot tart fenn. Élettársa korábbi kapcsolatából származó gyermekét közösen nevelik, illetve várható közös gyermekük születése”. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként kiegészített tényállás már mindenben mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, az megalapozott, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a védőnek a hatályon kívül helyezésre irányuló elsődleges indítványa eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, azonban részben tévedett a cselekmény jogi minősítését illetően. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a vádlott bűnösségét a Btk. 250. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg. A vesztegetésnél azonban a rendbeliség a jogellenes kapcsolatok számához igazodik. A jelen esetben azonban egyetlen jogellenes kapcsolaton belül történt a vádlott részéről kétszeri jogtalan előny kérése, amelyhez kapcsolódott a kötelességszegése. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlott cselekményét folytatólagosan, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette, mivel a folytatólagosság Btk. 12. §

(2)bekezdésében írt feltételei is fennállnak. Az elsőfokú ítéletben rögzített marasztaló tartalmú tényállás bizonyított volta miatt, tehát a vádlott felmentésére nem kerülhetett sor, figyelemmel a Be. 351. §

(1)bekezdésében és 352. §

(3)bekezdésében írtakra, a felülmérlegelés tilalmára. A védőnek az enyhítésre irányuló másodlagos fellebbezése alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetéskiszabási körülményeket, csupán a megváltozott jogi minősítésre figyelemmel a súlyosító körülményeket a folytatólagossággal, míg az enyhítő körülményeket a bekövetkezett időmúlással kell kiegészíteni. Értelemszerűen a halmazati büntetésre való utalást mellőzni kellett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az elsőfokú eljárás lefolytatásának eredményeként a vádlottat a Btk. 87. §

(2)bekezdés c./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával 1 évi és 4 hónapi fogházbüntetésre ítélte. Megállapítható azonban, hogy az első fokú ítélet kiszabásától számítva további egy év eltelt. A bekövetkezett időmúlásra és a vádlottnál a személyi körülményeiben beállt jelentős súllyal bíró változásokra figyelemmel a másodfokú katonai tanács arra a következtetésre jutott, hogy indokolatlan a vádlottal szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása, ezért azt a Btk. 2. §-ára és a Btk. 89. §

(2)és

(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ebből következően a közügyektől eltiltás mellékbüntetést a Btk.

1. §-ában írt lefokozás katonai mellékbüntetésre enyhítette. Ezen katonai mellékbüntetés alkalmazása a cselekmény korrupciós jellegére figyelemmel nem volt mellőzhető a vádlottal szemben, mert a rendfokozat viselésére méltatlanná vált. A bekövetkezett időmúlás és a megváltozott személyi körülmények mellett a másodfokú bíróság álláspontja szerint a másodfokú ítéletben írt büntetés is megfelelően szolgálja a Btk.
2. §-ában írt büntetési célokat, így az enyhítésre irányuló védői fellebbezés eredményre vezetett. A vádlott által elkövetett cselekmény jellege miatt a másodfokú bíróság ugyanakkor az előzetes mentesítés alkalmazására nem látott törvényes lehetőséget. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
3. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. június
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró . Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. ,
3. június
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő