Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.22/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- június
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A csalás vétsége miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- február
- napján kihirdetett Kb.II.114/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben alkalmazott intézkedést - önálló büntetésül - lefokozásra súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- február
- napján kihirdetett Kb.II.114/2010/
- számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki csalás vétségében, ezért 1 évre próbára bocsátotta, egyben kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 62.235,- forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére téves jogi minősítés miatt, valamint büntetés kiszabása céljából. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlott bűnösségét sikkasztás vétségében mondja ki, és vele szemben pénzbüntetést, valamint lefokozást szabjon ki. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.32/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint azonban az első fokú ítélet tényállása részben megalapozatlan, mert a bíróság az elkövetési érték megállapításánál az áfa nélküli értéket vette alapul. Indítványozta, hogy az ítélőtábla katonai tanácsa az első fokú ítélet tényállását a Be.
- §
(1)bekezdés a./ pontja alapján helyesbítse, és elkövetési értékként 27.132,- forintot állapítson meg. Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlott cselekményét minősítse a Btk. 317. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő sikkasztás vétségének. A vádlottat a Btk.
- §-a alapján ítélje pénzbüntetésre, valamint a Btk.
- §-a alapján fokozza le, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A jogi minősítés megváltoztatására irányuló indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy a vádlott már akkor eltulajdonította a gépeket, amikor a kölcsönzési határidő lejártával nem vitte vissza azokat. Ebből következően - mivel a tárgyak a vádlottra voltak bízva sikkasztás vétsége valósult meg, és az, hogy a vádlott megtévesztéssel próbálta megakadályozni a cselekmény felfedezését a minősítés szempontjából nem releváns körülmény. A vádlott a nyilvános ülésen a saját védelmében tett nyilatkozata során elmondta, hogy a gépeket nem akarta megtartani, csak nála maradtak, azokat elfelejtette visszavinni a bv intézetbe. Az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A bejelentett katonai ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg, ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy a vádlott ténybelileg elismerte a cselekményt, azonban vitatta, hogy a gépeket el akarta volna tulajdonítani. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a rendelkezésre álló okiratok alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy ezen bizonyítékok cáfolták a vádlott bűnösséget tagadó nyilatkozatát. Az elsőfokú katonai tanács meggyőző, logikus magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlott védekezést fogadta el a határozata alapjául. Egyetértett azonban a másodfokú bíróság a másodfokú katonai ügyészség azon észrevételével, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg az érintett két gép értékét, amikor figyelmen kívül hagyta az áfa összegét. Ezért a másodfokú bíróság a Be. 352. §
(1)bekezdés a./ pontja alapján az elsőfokú katonai tanács által megállapított történeti tényállást a rendelkezésre álló iratokra figyelemmel annyiban helyesbíti, hogy; „A cselekménnyel érintett ütvefúrógép és búvárszivattyú értéke összesen 27.132,- forint”. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként helyesbített tényállás már mindenben mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A jogi minősítést támadó ügyészi fellebbezés nem, de a súlyosításra irányuló fellebbezés a következők szerint részben alapos. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett, amikor bűnösségét a Btk. 318. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő csalás vétségében állapította meg. A Budapesti Katonai Ügyészség a vádlottat a Btk. 317. §
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő sikkasztás vétségével vádolta. A Btk. 317. §
(1)bekezdésében írt sikkasztást az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A Btk. 318. §
(1)bekezdésében írt csalást pedig az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Nem fogadható el az az ügyészi érvelés, hogy a vádlott már akkor elkövette a sikkasztást, amikor a kölcsönzési határidő lejártával nem vitte vissz a szolgálati helyére a gépeket, így azokat eltulajdonította. Éppen a kölcsönzés, hitelfelvétel tekintetében alakult ki a bírói gyakorlatban az az álláspont, hogy önmagában abból a körülményből, hogy a kölcsönzési idő leteltével a kölcsönzött tárgyat, vagy a visszafizetésre megszabott határidő leteltével a kölcsönzött összeget nem fizetik vissza, ebből még nem lehet bűncselekmény elkövetésére következtetni. Az elsőfokú bíróság által a bizonyítási eljárás eredményeként megállapított történeti tényállás éppen azt tartalmazza, hogy a vádlott a kölcsönzési határidőt túllépte, majd ezt követően alakult ki benne a bűncselekmény elkövetésének szándéka, melyet úgy valósított meg, hogy a kölcsönadó bv. intézetet a selejtezési okmányok meghamisításával tévedésbe ejtette, és ezzel a helyesbített tényállásban írt összegű kárt okozott, jogtalan haszonszerzés végett. Az ügyészi fellebbezés a következők szerint részben alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a joghátrány meghatározása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, de tévedett, amikor ezekre figyelemmel a vádlottal szemben próbára bocsátás intézkedés alkalmazására látott lehetőséget. A vádlott eddigi hibátlan életvezetésére figyelemmel a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak a vádlottal szemben főbüntetés kiszabását. Egységesnek tekinthető azonban a katonai bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a szolgálati helye vagy testülete sérelmére vagyon elleni bűncselekményt elkövető vádlott méltatlan a rendfokozat viselésére, és a hivatásos állományban sem tartható meg. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottal szemben alkalmazott intézkedést a Btk. 130. §
(1)bekezdés a./ pontja és
(2)bekezdése, valamint a Btk.
- §-a alapján lefokozásra súlyosította. A katonai tanács ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
- §
(1)és
(2)bekezdésén alapszik. Budapest,
- június
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- június
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő