Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.600/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Fila László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Papp Gábor ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- január
- napján meghozott, 19.P.28.190/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 35.000 (harmincötezer) forint + áfa első-és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 63.000 (hatvanháromezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A alperes neve által szerkesztett ... internetes oldalon ... napján „..." címmel jelent meg cikk, mely érintette felperes neve felperes személyét is. A felperes keresetében sérelmezve a cikkben megjelenteket sajtó-helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest olyan tartalommal, hogy valótlan volt az alperes közlése, mely szerint a pénze miatt nem tudták háttérbe szorítani a ...ban, továbbá nem felelt meg a valóságnak az, hogy ...t a ...-val „tudja fogni". Való tényként kérte közölni, hogy a pártban való tevékenykedésében semmiféle pénznek nem volt és nincs szerepe a párt szakmai, politikai és személyi ügyeinek megvitatása során. Továbbá sem módjában, sem szándékában nincs bárkit is „fogni" a ...-val. Az első sérelmezett kitétellel kapcsolatosan előadta, hogy a cikk ezen részének lényegi tartalma az, hogyha a felperesnek nem lenne pénze, akkor nem játszhatna szerepet a pártban. A másik fordulat azt fejezi ki, hogy a mozgalom vezetőjének, ...nak takargatnivalója lenne és a felperes által zsarolható. Előadta, hogy a ... internetes portállal kapcsolatosan semmiféle szerkesztői felelősséget nem visel, cikket azonban több alkalommal is adott a sajtóorgánum részére. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan pedig a felperes keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes kizárólag a per tárgyalási időszakában pontosította az alperes személyét, ilyen módon a sajtó-helyreigazítási keresete az alperesi szerkesztőséggel szemben határidőben nem került előterjesztésre. Érdemben úgy nyilatkozott, hogy a perben kifogásolt közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, sajtó-helyreigazítás tárgyát nem képezhetik. Azon közléssel kapcsolatosan, mely szerint a felperest a pénze miatt nem tudták háttérbe szorítani, a felperes álláspontját is ismertette a lap. A felperes által igényelt helyreigazítás szövege pedig túlterjeszkedik a cikk sérelmezett közlésein. A másik sérelmezett közléssel kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy a felperes külön nem kifogásolta a cikk azon közlését, hogy a ... internetes portállal összefüggésbe lenne hozható. Az alperesi újságíró ebből vonta le a következtetését véleményként, így azzal szemben helyreigazítás nem kérhető. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa üzemeltetett ... internetes újságban ...-án közzétett „..." című közleménnyel azonos elérhetőséggel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé a ... portálon legalább 30 napra - ha az eredeti közlemény ennél tovább is fennmaradt egészen annak fennmaradásáig - az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: ...-án közzétett „..." című írásunkban olyan hamis látszatot keltettünk, hogy felperes nevenek, a ...ban betöltött szerepét az ő és családja által a pártnak nyújtott anyagi támogatás határozta volna meg, ezért nem lehetne őt háttérbe szorítani." Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A költségekről úgy rendelkezett, hogy azt a felek maguk viseljék. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 27.000 forint kereseti illeték viseléséről úgy határozott, hogy abból a felperes 15.000 forintot, míg az alperes által szerkesztett lapot üzemeltető ... .... pedig 12.000 forintot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az Alkotmány
- §
(1)bekezdését, 7. §
(1)bekezdését, 8. §
(1)bekezdését, 61. §
(1)és
(2)bekezdését, a sajtóról szóló
- évi II. törvény
- §
(1)és
(3)bekezdését, 3. §
(1)bekezdését, 11. §
(1)bekezdésének c) pontját, az
- évi XXXI törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogi Egyezmény X. cikkének
- és
- pontjait, az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség Okmányának
- cikk 1.,
- és
- pontjait, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdését, 85. §
(1)bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(5)bekezdését, 4. §
(1)bekezdését, 163. §
(1),
(2)és
(3)bekezdéseit, a 164. §
(1)bekezdését és a 206. §
(1)bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 13., 14.,
- számú állásfoglalásait, valamint az Alkotmánybíróság véleménynyilvánításhoz való joggal kapcsolatos határozatait. Kifejtette, hogy a bírói gyakorlat szerint lehetséges a tárgyalás berekesztéséig az alperes személyében pontosítást tenni, és ez jelen esetben bírói tájékoztatás és felhívás után megtörtént. Erre tekintettel a per megszüntetésének nem volt helye, így a felperes keresetét érdemben vizsgálta. Rámutatott, hogy sajtó-helyreigazítási perben nincs helye a személyiségi jog megsértése megállapításának, ezért az eljáró bíróság nem foglalhat állást arról, hogy a perbeli cikk alkalmas-e a felperes becsületének csorbítására vagy sem. A felperesnek, illetőleg családjának anyagi befizetéseivel foglalkozó alperesi cikkrészletről úgy foglalt állást, hogy ennek közlése nem minősül véleménynek, a tényállítás valóságát azonban az alperes nem tudta igazolni, és bizonyítást sem ajánlott fel. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a helyreigazítást elrendelte. ... „fogása" a ...-n keresztül közléssel kapcsolatosan azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ebben az esetben véleményről van szó, mert a cikk azt fejti ki, hogy a felperest többen összefüggésbe hozták a nemzeti radikális körökben befolyásos internetes portállal, és a sérelmezett közlés az ezzel kapcsolatos vélemény kifejtését jelenti. Helyreigazításnak még akkor sincs helye, ha a vélemény esetleg téves, vagy pontatlan. A felperesnek, mint közszereplőnek az ilyen jellegű vélekedéseket még akkor is tűrnie kell, ha az nem mindenben valós alapon nyugszik. Az elsőfokú bíróság ezzel a közléssel kapcsolatos helyreigazítási igényt elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a felperes keresetének elutasítását és a perköltségben való marasztalását kérte Álláspontja szerint tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy helyreigazításra köteles. Az ítéleti rendelkezéssel szemben kifejtette, hogy a felperes által kifogásolt kitétel a véleménynyilvánítás körébe tartozik, és mint ilyen, nem ad alapot helyreigazításra. Megjegyezte, hogy az anyagi támogatás tényét a felperes nem vitatta. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. A fellebbezés alapos. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A másodfokú bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint, csak a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálhatta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de az abból levont következtetéseit a másodfokú bíróság nem osztotta, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. A Ptk. 79. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). A Pp. 342. §
(2)bekezdése alapján, a határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. A PK
- számú állásfoglalás III. pontja alapján véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja. Az alperesnek a sajtó-helyreigazítási kérelem kézhezvételét követően arról kell döntenie, hogy a felperesi kérelem alapos-e, figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltakra. Ennek során azt kell megítélnie, hogy a kérelemmel érintett részt a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok alapján alá tudja-e támasztani, illetve a kérelem esetleg olyan véleményt érint, amely esetben helyreigazításnak nincs helye. A sajtó-helyreigazítási perben az eljáró bíróság elsődlegesen arról dönt, hogy a sajtószerv alappal tagadta-e meg a helyreigazítás közlését. A fellebbezéssel érintett közlés tartalma az informátor állításának felhasználásával az, hogy a párt vezetése a felperest megkísérelte háttérbe szorítani, de ez komoly anyagi támogatása miatt sikertelen maradt. A felperes helyreigazítási kérelme azonban arra vonatkozott, hogy a pénznek nincs szerepe a párt ügyeinek megvitatása során. Ennek alapján a felperes olyan tartalmú helyreigazítást kívánt az alperestől, ami nem igazodott a sérelmezett cikk adott közléséhez, ilyen körülmények között pedig az alperesi sajtószerv alappal tagadhatta meg a helyreigazítás közzétételét. Az elsőfokú bíróság tévesen ítélte a sérelmezett közlést tényállító jellegűnek. A lap informátorának állításaként közölt nyilatkozat elsődleges tartalma a párt erőviszonyainak taglalása körében az, hogy a felperes háttérbeszorítása sikertelen volt. Ennek okaként hivatkozott a nyilatkozó a párt anyagi támogatására. A közlés elemeinek mondatbeli, és szűkebb szövegbeli viszonya alapján, kizárólag véleménynyilvánításként értékelhető: az informátor úgy véli, hogy a felperes pozícióját a vagyoni helyzetének is köszönheti. A véleménynyilvánítás azonban a PK 12. számú állásfoglalás III. pontja alapján sajtó-helyreigazítás alapját nem képezheti. A felperes helyreigazítási kérelme egyrészről nem felelt meg a PK 15. számú állásfoglalásnak, másrészt olyan közléssel kapcsolatosan kívánt helyreigazítást, mellyel szemben a jogintézmény ezt nem teszi lehetővé. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése eredményes volt, ezért a felperes köteles viselni az első- és másodfokú perköltséget a Pp. 239. §-nak utaló szabálya és a 78. §
(1)bekezdése alapján. A perköltség az alperesi jogi képviselőt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése, és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megillető ügyvédi munkadíjból áll. A felperes köteles viselni a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró