Mfv.II.10.105/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a jogtanácsos által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen illetménykülönbözet megfizetése iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 7.M.1254/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.076/2009/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 1.Mf.22.076/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek egyenként tizenöt nap alatt 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra - az I. rendű felperes 16.600 /tizenhatezerhatszáz/ forint, míg a II. rendű felperes 15.700 /tizenötezerhétszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperesek hivatásos szolgálati viszonyban álltak az alperessel. A ... Rendőrkapitányság ... Osztály .. Alosztály állományában teljesítettek szolgálatot, munkaköri leírásuk szerint járőrkutyavezető beosztásban, II/II. besorolással. A felperesek a szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben illetménykülönbözet megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Arra hivatkoztak, hogy beosztásuk alapján kutyavezetőnek és nem járőrnek minősültek, ezért a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény (Hszt.) 6/A. számú melléklete és a 11/
- (II.18.) BM rendelet
- számú melléklete alapján a kutyavezetőkre irányadó III. beosztási kategóriába kellett volna őket besorolni és az illetményüket a II/III. besorolás szerinti szorzószámok figyelembevételével megállapítani. Az I. rendű felperes
- június 16-ától
- október 15-éig, míg a II. felperes
- május 12-étől
- július 31-éig terjedő időszakra terjesztette elő illetménykülönbözet megfizetése iránti igényét. A Miskolci Munkaügyi Bíróság 7.M.1254/2008/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 1.038.432 forint, míg a II. rendű felperesnek 1.739.577 forint illetménykülönbözetet és annak törvényes kamatát. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint mindkét felperes rendelkezik kutyavezető és járőr-kutyavezető képesítéssel. A rendőr törzsőrmester rendfokozatú I. rendű felperes
- április 20-án kelt munkaköri leírása szerint járőr-kutyavezető volt. A rendőr főtörzsőrmester rendfokozatú II. rendű felperes
- július 1-jei munkaköri leírása szerint járőrkutya-vezető, kinevezése szerint járőr (kutyavezető). A felperesek általános szolgálati feladatát a szolgálati járőrkutyával való folyamatos járőrözés képezte. Az alperes kutyavezetői és közterületi pótlékot folyósított a részükre. A munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor abból indult ki, hogy a felperesek megfeleltek a Magyar Köztársaság Rendőrsége Kutyás- és Lovasszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 15/
- (IX.28.) ORFK utasítás III. fejezet
- pontjában előírt feltételnek, mely szerint rendőr kutyavezető az lehet, aki az ORFK Kutyavezető-képző Iskolán részt vett a beosztásának megfelelő képzésen, eredményes vizsgát tett és a beosztásához szolgálati kutyát rendszeresítettek. Az alperes a felperesek részére az ORFK utasítás II. fejezet
- pont a) alpontja és
- pontja szerint szolgálati kutyát biztosított és a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/
- Korm. rendelet (továbbiakban R.)
- §-a alapján részükre kutyavezetői pótlékot folyósított, továbbá a perbeli időszakra irányadó 16/
- (IV.18.) BM rendelet
- számú melléklete a felperesek képesítésének számát kutyavezetőként azonosítja. A munkaügyi bíróság mindezekre tekintettel és a Legfelsőbb Bíróság BH 2001.
- számú eseti döntésében írtak kiemelése mellett megalapozottnak fogadta el, hogy a felperesek nem a beosztásuk megnevezése, hanem a szolgálatuk ellátásának konkrét körülményei alapján jogosultak a besorolásuk (II/II.) és az őket megillető magasabb besorolás (II/III.) szerint járó illetmény különbözetére. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.22.076/2009/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, és a felperesek keresetét egészében elutasította. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, miszerint a felperesek járőr beosztásra kaptak kinevezést, munkakörük járőr munkakör volt, és ténylegesen a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr és Őrszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 22/
- (XI.18.) ORFK utasításban (továbbiakban Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatban) meghatározott járőr szolgálati feladatokat látták el, melynek során szolgálati kutyát alkalmaztak. A felperesek által kifejtett tevékenység nem haladta meg a munkaköri leírásuk szerinti járőri feladatokat. A Kutyavezető-képző Iskolában kutyavezető szakképesítést és a járőrkutya-vezető munkakör betöltésére jogosító bizonyítványt szereztek, és ezáltal váltak jogosítottá arra, hogy a munkakörükhöz rendszeresített járőrkutyával járőrként járőrszolgálatot ellássák. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felperesek azzal, hogy járőr beosztásukból fakadó járőrszolgálati feladataikat rendszeresített szolgálati kutyával látták el, a 11/
- (II.18.) BM rendelet (továbbiakban BM rendelet)
- számú melléklete II. besorolási osztály II. beosztási kategóriába tartozó járőr tevékenységet fejtettek ki, egyben a R.
- §
(1)bekezdése szerint kutyavezetői pótlékra váltak jogosulttá. Kifejtett tevékenységük nem merítette ki a BM rendelet
- számú melléklet II. besorolási osztály III. beosztási kategória szerinti kutyavezető beosztást, mert esetükben a kutya csak a munkájukat segítő eszköz volt. A jogerős ítélet ellen - anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre is hivatkozva - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen tartalma szerint - a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérték. A felperesek mindenekelőtt azt sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú ítélet kézbesítésének szabályszerűségét. Álláspontjuk szerint az alperes fellebbezése elkésett, mert az elsőfokú ítélet kézbesítése - a postakönyv másolatából kitűnően - legkésőbb
- június 24-én megtörtént, ehhez képest az alperes a fellebbezését
- július 10-én terjesztette elő. A felperesek iratellenességet is állítottak. Érvelésük szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a munkáltató ... Rendőrkapitányság vezetője „járőr” beosztásba nevezte ki őket, hiszen az I. rendű felperes beosztásának megnevezése a
- június 1-jén kelt parancsban „kutyavezető” volt, és a
- január 25-ei parancs ezt a beosztását egyoldalúan, személyzeti elbeszélgetés nélkül módosította. Míg a II. rendű felperes beosztása sem volt „járőr”, mert az alperes a
- június 6-án kelt állományparancsban a beosztását illetően a járőr (kutyavezető II/II.) megnevezést használta. A felperesek szerint téves a jogerős ítéletnek az a megállapítása, mely szerint a járőrszolgálat ellátásának egyik lehetséges eszköze a kutya, ebből következően járőrnek kellett kinevezni őket. Kiemelték, miszerint nem a beosztás megnevezése, hanem a végzett munka jellege, a szolgálat ellátásának konkrét körülményei alapozzák meg egy-egy kedvezményre való jogosultság alapját (BH 2001.496.). A perbeli tényállás szerint pedig az nem volt vitatott, hogy mindketten szolgálati kutyával látták el a szolgálati feladatukat, és a kutyavezetői pótlék folyósítása ezt igazolja is. A felperesek arra is hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság nem értékelte az alperesnek azt a jogsértő gyakorlatát, miszerint olyan beosztás megnevezést („járőr /kutyavezető/”) használt a felperesek esetében, amelyet nem tesz lehetővé a BM rendelet
- számú melléklete. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A fellebbezési határidő betartását illetően arra hivatkozott, hogy a jogtanácsos nevére szólóan érkezett bírósági iratokat a hozzáérkezés napján veszi át, és azoknak tértivevényeit az átvétel napjának feltüntetésével sajátkezű aláírásával látja el. A perbeli esetben az elsőfokú ítéletet a bírósági kézbesítő
- június 24én kézbesítette a ... Rendőr-főkapitányságon, nem a jogtanácsos, hanem az ügyviteli feladatokat ellátó szervezeti elem részére. A posta bontása, annak délutáni érkezésére figyelemmel másnap,
- június 25-én történt. A hivatal vezetője az iratot az érkezés és szignálás azonos napjának dátuma (
- június 25.) feltüntetése mellett kézbesítette a képviseletet ellátó jogtanácsosnak, aki a tértivevényt még aznap aláírásával ellátva átvette, és visszajuttatta az ügyviteli feladatokat ellátó szervezeti elem részére. Az alperes érdemben arra hivatkozott, hogy a kutyavezető a felperesek esetében a képesítésük megjelölése és nem a beosztásuké, a besorolásuk azonban a ténylegesen ellátott munkaköri feladataik alapján történt, melyek kétséget kizáróan a járőr beosztáshoz tartozó feladatok. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperesek felülvizsgálati kérelme nem alapos. I. Az alperest a perben jogtanácsos képviseli. Ez esetben a bírósági iratokat a Pp.
- §-a értelmében a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. A fellebbezési határidő számításánál is a meghatalmazottnak történő kézbesítés időpontja az irányadó. Magának a félnek, illetve a fél valamely jogi személyiséggel nem rendelkező telephelye (szervezeti egységének) történő kézbesítés időpontja a fellebbezési határidő elmulasztása megállapításának alapjául nem szolgálhat (BH 1991.176.). A kézbesítés tehát akkor tekinthető szabályszerűnek, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény igazolja. A határozatnak az arra nem jogosult személy részéről történt átvételéhez joghatás még abban az esetben sem fűződik, ha az átvevő azt továbbította a jogosultnak (BH 1982.70.). A perbeli esetben az alperest képviselő jogtanácsos a kézbesítés megtörténtét aláírásával - nem vitatottan -
- június 25-én igazolta. Ehhez képest pedig a
- július 10-én személyesen benyújtott fellebbezése nem késett el. II. Érdemben a Legfelsőbb Bíróság teljes mértékben a jogerős ítélet által levont jogkövetkeztetéssel értett egyet. Valamely végzettség (képesítés) megszerzése meghatározott beosztás betöltésének feltétele. Ugyanakkor abból, hogy a hivatásos állomány tagja végzettsége magasabb beosztásba való kinevezésére alapot adna, még nem következik a magasabb besorolásra, illetve magasabb besorolás szerinti illetményre való jogosultsága. Következésképp a felperesek kutyavezető és járőr kutyavezető képesítéséből, és abból, hogy a szolgálati feladataikat szolgálati kutyával látták el, még nem következik az, hogy a beosztásuk a kinevezésüktől, a munkaköri leírásukban foglaltak és a ténylegesen ellátott szolgálati feladataiktól eltérően a helyi szerveknél II. besorolási osztályba és III. beosztási kategóriába tartozó kutyavezető volt. A besorolást ugyanis nem a képesítés, hanem a ténylegesen ellátott szolgálati feladatok, a szolgálat ellátás konkrét körülményei határozzák meg. A jogerős ítélet helyesen emelte ki a perdöntő körülményeket. Így azt, hogy a felperesek a ... Osztály ... Alosztály állományában teljesítettek szolgálatot, ahol kutyavezető státusz egyébként nem is volt. Munkaköri feladataik lényegesen eltértek a ... Rendőrkapitányság állományában kutyavezető beosztásban szolgálatot teljesítő feladataitól. Munkaköri feladataikat közterületen és nyilvános helyeken végezték és azok általános járőri feladatok voltak, nevezetesen a jogsértések megelőzése, a közrend és közbiztonság fenntartása, a közlekedésbiztonság megszilárdítása, a bűncselekmények és szabálysértések megelőzése, a KRESZ-szabályok megszegőivel szembeni intézkedés. Épp a közrendvédelmi és közlekedésrendészeti tevékenység ellátására tekintettel részesültek közterületi pótlékban. Az alperes az egyfős járőrőri tevékenység biztonságos megteremtéséhez a Járőr és Őrszolgálati Szabályzat alapján a járőrszolgálat teljesítéséhez szolgálati kutyát biztosított, amit e szabályzat eszközként nevesít, ezért a jogerős ítélet ezzel kapcsolatos megállapítását a felülvizsgálati kérelem kellő alap nélkül támadta. Az előbbiekhez képest csupán másodlagos kérdés, hogy az alperes parancsai miként nevezték a felperesek beosztását. Megállapíthatóan azonban a parancsokban (az I. rendű felperes által hivatkozott
- évi parancs kivételével) a járőr (kutyavezető) megnevezés szerepelt. Az I. rendű felperes személyes előadása szerint tisztában volt azzal, hogy a ... Rendőrségtől
- június 16-ától járőrnek vették át, és ténylegesen járőrként tevékenykedett (
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). Előadta, hogy ugyanazokat a tevékenységeket folytatta, mint „egy sima járőr”, a kutya biztosította az intézkedést (
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). A II. rendű felperes is a járőri feladatok ellátására tett nyilatkozatot (
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). Mindezekhez képest helytálló és jogszerű a jogerős ítéletnek az a megállapítása, miszerint a felperesek járőrök voltak, akik feladataik teljesítéséhez szolgálati kutyát kaptak, és a többletfeladat ellentételezése a folyósított kutyavezetői pótlék volt. A kutya és járőr együttesen kifejtett tevékenysége tehát nem alapozza meg a III. beosztási kategóriába sorolható járőrvezetői illetve kutyavezetői beosztást. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felpereseket kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdésének alkalmazásával az alperes felülvizsgálati eljárási költsége viselésére, és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke megfizetésére az állam javára, figyelemmel a 73/2009. (XII.22.) IRM rendelet 7. §
(1)bekezdésében foglaltakra is. Budapest,
- december
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő