Pf.20147/2011/2 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.147/2011/2.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Volsik és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Juhász Balázs ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Fehérvári Krisztina ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság

1. január hó
2. napján kelt 2.P.22.250/2010/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: (személy 1.neve) és (személy 2.neve)
5. évben összesen öt jegyet vásároltak az (utazási iroda neve, település neve)-i irodájában a (rendezvény neve) elnevezésű rendezvényre. A nyugtákat a felperes saját nevére állította ki. A jegy
6. oldalán feltüntetésre került a rendezvény, annak időpontja, a jegy ára, az árusítóhely, az A... Kft., mint a rendezvény szervezője, valamint a rendezvények - köztük a perbeli - melyeket „a felperesi Kft. értékesítésében" ajánlanak. A jegy hátoldalán a felperesi Kft. internetes címe, továbbá egy tájékoztatás található. Eszerint a rendezvény elmaradása esetén a jegyek kizárólag a vásárlás helyszínén, az elmaradt rendezvény meghirdetett dátumától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül, a jegy és a vásárlást igazoló bizonylat (nyugta) ellenében válthatók vissza. A visszaváltás részleteiről minden esetben tájékozódjon a (felperes internet-elérhetősége) weboldalon! A jegy árán kívül nem léphet fel semmilyen egyéb -2- követeléssel vagy kártérítési igénnyel a rendezőkkel, vagy a jegyforgalmazóval szemben. Egyéb esetekben jegyet nem cserélünk és nem váltunk vissza. A jeggyel igénybe vett szolgáltatásért a jegy túloldalán feltüntetett szervező, a jegy terjesztéséért pedig a felperes neve a felelős. A rendezvényszervező cég
7. július 14-én kiadott közleménye szerint a fesztivál elmarad. A szervezők két nappal később ismét közleményt adtak ki, mely a jegyvisszaváltás módját tartalmazta. Ebben a kártérítési felelősséget a szervező cég magára vállalta azzal, hogy gondoskodik a belépőjegyek visszaváltásáról. Kérte, ne a jegyváltás helyszínéül szolgáló jegyirodákat keressék fel a vásárlók, hanem figyeljék a (internet-elérhetőség) weboldalt és a sajtóhíreket. A (felperes internet-elérhetősége) honlapon
8. július 27-én az szerepelt, hogy „abban az esetben, ha egy koncert elmaradásáról a rendezvény szervezője által megerősített információt kapunk, a jegyvisszaváltást a lehető leggyorsabban igyekszünk beindítani. Jegyvisszaváltás során, amennyiben a visszaváltó személye a (felperes neve) , a belépőjegy teljes vételárát megtérítjük, de azon felül nem áll módunkban kártérítést fizetnünk". Július 30-án már a jegyvisszaváltás további feltételéül szabták, hogy az ahhoz „szükséges szerződéses környezet ezt lehetővé" tegye. A honlap szerint a társaság jegyterjesztéssel foglalkozó cég. A felperes elzárkózott a jegy árának visszafizetésétől, bár elismerte, hogy a jegy hátoldalán szereplő tájékoztatás „sok esetben túlságosan általánosan, egyes helyzetekben nem értelmezhető megfogalmazásokat tartalmaz". Majd arra hivatkozott, hogy a jegy árát akkor fizeti vissza a vevőknek, ha „a rendezvény szervezője erre felkéri", ami az adott esetben nem történt meg. A fesztivált szervező céget a vevők elérni nem tudták. A vevők a jegy árának visszatérítése érdekében az alperesi békéltető testülethez fordultak, kérve eljárásukat. Hivatkozásuk szerint a jegy hátoldalán szerepelt, hogy a jegyet forgalmazó felperes - amennyiben a vásárlás helyén nyugtával igazolja a vásárló a vásárlás tényét - a rendezvény elmaradása esetén visszaváltja. Az erre irányuló igényt azonban a felperes elutasította és a rendezvényszervező cég sem váltotta vissza a jegyeket. Csatolták a felperessel folytatott levelezésüket, a felperes honlapján
9. július 27-én és 30-án megjelent tájékoztatót, a megvásárolt jegyeket. A panasz kapcsán az alperes nyilatkozattételre és bizonyítékainak csatolására hívta fel a felperest. A felperes vitatta a fogyasztói igényt annak alaptalanságára hivatkozással. Álláspontja szerint a belépőjegy árát a szervező cégtől kell a vásárlónak követelnie, mivel a felperes kizárólag a jegyek forgalmazására szerződött, az ebből származó bevétellel pedig elszámolt a rendezvényszervezővel. Hibás teljesítés a felperes részéről csak akkor valósul meg, ha az értékesítést végző iroda a belépőjegyet nem a rendezvényszervező által meghatározott formában, értékben vagy a jegyvásárló által igényelt darabszámban adja át. A megfelelő jegyterjesztés útján értékesített szolgáltatás kapcsán azonban jogviszony már a rendezvényszervező és a szolgáltatást igénybe venni kívánó jegytulajdonos között jött létre. Az alperes
10. szeptember
11. napján kelt CSM.BT.330/
12. számon ajánlást bocsátott ki, mely szerint a felperes 15 napon belül fizesse vissza a perben nem álló, -3Pf.I.20.147/2011/2.szám békéltető testületi eljárást kezdeményező magánszemélyek részére a közvetítő partnerénél vásárolt jegyek árát a (rendezvény neve) rendezvény elmaradása miatt. A felperes keresetében az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárást kezdeményező magánszemélyekkel nem került szerződéses jogviszonyba, az a rendezvényszervező és a fogyasztók között jött létre, ennek következtében a rendezvény elmaradása miatt felelősséggel nem tartozik. Csatolta az alperessel az ajánlás meghozatalát megelőzően folytatott levelezését. Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult. Érvelése szerint a jegyet árusító (utazási iroda neve) iroda és a felperes között szerződéses jogviszony jött létre, az (utazási iroda neve), mint a felperes közvetítője értékesítette jutalék ellenében a felperesi jegyterjesztő rendezvényre szóló jegyeit. A kibocsátott jegyeken a közvetítő megjelölésre nem került, a jegyen feltüntetett általános szerződési feltételekben a felperes kötelezettségvállalásai szerepelnek, amely a felperes és a fogyasztó közötti szerződéses jogviszony létrejöttét bizonyítja. A felperes internetes honlapján a jegyek fogyasztók általi megvételekor szerepelt, hogy a rendezvény elmaradása esetén a jegyvisszaváltást a lehető leggyorsabban beindítja és a teljes vételárat megtéríti, ha a jegyeket a vásárlás helyszínén a bejelentéstől, de maximum a rendezvény dátumától számított 30 napig visszaváltják. Csatolta a fogyasztók kérelmét a békéltető testületi eljárás lefolytatására, az ezt megelőző, a felperes és a fogyasztók között folyt levelezést, a felperes (rendezvény neve)-al kapcsolatos közleményét, a felperes internetes honlapján szereplő tájékoztatást, a belépőjegyeket, a jegyek fogyasztó általi megvásárlása során kiállított nyugtákat, a peres felek közötti levelezési anyagot, valamint a békéltető testületi eljárásról készült jegyzőkönyvet. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az elmaradt rendezvény szervezője az A... Kft. volt, a felperes az erre szóló jegy terjesztésében működött közre. Álláspontja szerint a jegyvisszaváltásra nem kizárólagosan a szervező köteles, és a felperes ezen kötelezettsége nem függ attól, hogy elszámolt-e a rendezvény szervezőjével. A jegy megvásárlásakor a visszaváltás korlátozásával összefüggésben a felperes a fogyasztó felé nyilatkozatot nem tett, ilyen tartalmú általános szerződési feltételt sem közölt, ennek következtében az alperes ajánlása a jogszabályoknak megfelel. Az ítélettel szemben, annak megváltoztatása és a kereseti kérelemnek történő helyt adás érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezését arra alapította, hogy közte és a fogyasztó között szerződéses kapcsolat nincs, a jegyen szereplő általános szerződéses feltételrendszert nem a felperes, hanem a rendezvényszervező határozta meg. Nem tette vitássá, hogy a visszaváltás lebonyolítására szerződéses kötelezettséget vállalt a rendezvényszervezővel szemben a köztük létrejött szerződéses jogviszonyban, ez azonban csak akkor történhetett volna meg, ha a szerződést a rendezvényszervező maradéktalanul betartja. A szervező szerződésszegése, illetőleg későbbi szerződésmódosítási „akarata" miatt azonban ez utóbb módosult. Hangsúlyozta, hogy a rendezvényszervező a perbeli esetben közzétette az interneten, hogy a jegyeket maga fogja visszaváltani, így a felperest az ezzel kapcsolatos feladatok alól mentesítette. -4- Hivatkozása szerint a jegyek legyártása és a szervezőnek történő átadása kapcsán a felperes egyszerű nyomdai szolgáltatást végez, ezzel nem válhat felelőssé pusztán a jegyre nyomtatott szöveg miatt. Miután a jegy hátoldalán szereplő feltételek a rendezvényszervezőhöz kapcsolhatók, a felperes valójában szerződéses kapcsolatba sem került a jegyvásárlóval. Sérelmezte, hogy sem az alperes, sem a bíróság nem vizsgálta eljárása során a mögöttes szerződéses konstrukciót. Végül hangsúlyozta, a fogyasztó a jegyet nem a felperes-nél, hanem az (utazási iroda neve)-nál vásárolta. Álláspontja szerint ezzel összefüggésben ellentmondásos az ítéletnek az a következtetése, hogy a felelősség alól az értékesítő utazási iroda mentesül, a felperes azonban nem. A fellebbezés alaptalan. A felperes fellebbezési hivatkozására tekintettel elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes rendelkezett-e hatáskörrel ajánlástételre a felek közötti jogvitában. Az
13. évi CLV. törvény (Fgytv.)
14. §