← Magyarország

Pf.20149/2011/2 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.149/2011/2.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Volsik és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Juhász Balázs ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Fehérvári Krisztina ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság

  1. január hó
  2. napján kelt 2.P.22.345/2010/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: (személy neve)
  5. május 28-án jegyet vásárolt a (üzlet neve)-ben a (rendezvény neve) elnevezésű rendezvényre. A nyugta a felperes nevére került kiállításra. A jegy
  6. oldalán feltüntették a rendezvényt, annak időpontját, a jegy árát, az árusítóhelyet, az A... Kft-t, mint a rendezvény szervezőjét, valamint a rendezvényeket - köztük a perbelit - melyeket „a felperesi Kft. értékesítésében” ajánlanak. A jegy hátoldalán a felperesi Kft. internetes címe, továbbá egy tájékoztatás található. Eszerint „a rendezvény elmaradása esetén a jegyek kizárólag a vásárlás helyszínén, az elmaradt rendezvény meghirdetett dátumától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül, a jegy és a vásárlást igazoló bizonylat (nyugta) ellenében válthatók vissza. A visszaváltás részleteiről minden esetben tájékozódjon a (felperes internet-elérhetősége) weboldalon! A jegy árán kívül nem léphet -2- fel semmilyen egyéb követeléssel vagy kártérítési igénnyel a rendezőkkel, vagy a jegyforgalmazóval szemben. Egyéb esetekben jegyet nem cserélünk és nem váltunk vissza. A jeggyel igénybe vett szolgáltatásért a jegy túloldalán feltüntetett szervező, a jegy terjesztéséért pedig a felperes nevea felelős”. A rendezvényszervező cég
  7. július 14-én kiadott közleménye szerint a fesztivál elmarad. A szervezők két nappal később ismét közleményt adtak ki, mely a jegyvisszaváltás módját tartalmazta. Ebben a kártérítési felelősséget a szervező cég magára vállalta azzal, hogy gondoskodik a belépőjegyek visszaváltásáról. Kérte, ne a jegyváltás helyszínéül szolgáló jegyirodákat keressék fel a vásárlók, hanem figyeljék a (internet-elérhetőség) weboldalt és a sajtóhíreket. A (felperes internet-elérhetősége) honlapon
  8. július 27-én az szerepelt, hogy „abban az esetben, ha egy koncert elmaradásáról a rendezvény szervezője által megerősített információt kapunk, a jegyvisszaváltást a lehető leggyorsabban igyekszünk beindítani. Jegyvisszaváltás során, amennyiben a visszaváltó személye a felperes, a belépőjegy teljes vételárát megtérítjük, de azon felül nem áll módunkban kártérítést fizetnünk”. Július 30-án már a jegyvisszaváltás további feltételéül szabták, hogy az ahhoz „szükséges szerződéses környezet ezt lehetővé” tegye. A honlap szerint a társaság jegyterjesztéssel foglalkozó cég. A felperes elzárkózott a jegy árának visszafizetésétől. Arra hivatkoztak, hogy a visszaváltást a szervező cég vállalta (
  9. augusztus 5.). A vásárló megkeresésére a fesztivált szervező cég szintén elzárkózott a jegy árának visszafizetésétől anyagi helyzetére hivatkozással. A vevő a jegy árának visszatérítése érdekében az alperesi békéltető testülethez fordult, kérve eljárásukat. Hivatkozása szerint a jegy hátoldalán szerepelt, hogy a jegyet forgalmazó felperes - amennyiben a vásárlás helyén nyugtával igazolja a vásárló a vásárlás tényét - a rendezvény elmaradása esetén visszaváltja. Az erre irányuló igényt azonban a felperes elutasította és a rendezvényszervező cég sem váltotta vissza a jegyeket. Csatolta a felperessel és a rendezvényszervezővel folytatott levelezését a felperes honlapján
  10. július 27-én és 30-án megjelent tájékoztatót, a megvásárolt jegyeket és a nyugtát. A panasz kapcsán az alperes nyilatkozattételre és bizonyítékainak csatolására hívta fel a felperest. A felperes vitatta a fogyasztói igényt annak alaptalanságára hivatkozással. Álláspontja szerint a belépőjegy árát a szervező cégtől kell a vásárlónak követelnie, mivel a felperes kizárólag a jegyek forgalmazására szerződött, az ebből származó bevétellel pedig elszámolt a rendezvényszervezővel. Hibás teljesítés a felperes részéről csak akkor valósul meg, ha az értékesítést végző iroda a belépőjegyet nem a rendezvényszervező által meghatározott formában, értékben vagy a jegyvásárló által igényelt darabszámban adja át. A megfelelő jegyterjesztés útján értékesített szolgáltatás kapcsán azonban jogviszony már a rendezvényszervező és a szolgáltatást igénybe venni kívánó jegytulajdonos között jött létre. Az alperes
  11. szeptember
  12. napján kelt CSM.BT.351/
  13. számon ajánlást bocsátott ki, mely szerint a felperes 15 napon belül fizesse vissza a perben nem álló, békéltető testületi eljárást kezdeményező magánszemély részére a közvetítő partnerénél vásárolt jegyek árát a (rendezvény neve) rendezvény elmaradása miatt. -3- Pf.I.20.149/2011/2.szám A felperes keresetében az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárást kezdeményező magánszeméllyel nem került szerződéses jogviszonyba, az a rendezvényszervező és a fogyasztó között jött létre, ennek következtében a rendezvény elmaradása miatt felelősséggel nem tartozik. Csatolta az alperessel az ajánlás meghozatalát megelőzően folytatott levelezését. Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult. Érvelése szerint a jegyet árusító (üzlet neve) és a felperes között szerződéses jogviszony jött létre, a hangszerüzlet, mint a felperes közvetítője értékesítette jutalék ellenében a felperesi jegyterjesztő rendezvényre szóló jegyeit. A kibocsátott jegyeken a közvetítő megjelölésre nem került, a jegyen feltüntetett általános szerződési feltételekben a felperes kötelezettségvállalásai szerepelnek, amely a felperes és a fogyasztó közötti szerződéses jogviszony létrejöttét bizonyítja. A felperes internetes honlapján a jegyek fogyasztó általi megvételekor szerepelt, hogy a rendezvény elmaradása esetén a jegyvisszaváltást a lehető leggyorsabban beindítja és a teljes vételárat megtéríti, ha a jegyeket a vásárlás helyszínén a bejelentéstől, de maximum a rendezvény dátumától számított 30 napig visszaváltják. Csatolta a fogyasztó kérelmét a békéltető testületi eljárás lefolytatására, az ezt megelőző, a felperes és a fogyasztó között folyt levelezést, a felperes (rendezvény neve)-lal kapcsolatos közleményét, a felperes internetes honlapján szereplő tájékoztatást, a belépőjegyeket, a jegyek fogyasztó általi megvásárlása során kiállított nyugtát, a peres felek közötti levelezési anyagot, valamint a békéltető testületi eljárásról készült jegyzőkönyvet. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az elmaradt rendezvény szervezője az A... Kft. volt, a felperes az erre szóló jegy terjesztésében működött közre. Álláspontja szerint a jegyvisszaváltásra nem kizárólagosan a szervező köteles, és a felperes ezen kötelezettsége nem függ attól, hogy elszámolt-e a rendezvény szervezőjével. A jegy megvásárlásakor a visszaváltás korlátozásával összefüggésben a felperes a fogyasztó felé nyilatkozatot nem tett, ilyen tartalmú általános szerződési feltételt sem közölt, ennek következtében az alperes ajánlása a jogszabályoknak megfelel. Az ítélettel szemben, annak megváltoztatása és a kereseti kérelemnek történő helyt adás érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezését arra alapította, hogy közte és a fogyasztó között szerződéses kapcsolat nincs, a jegyen szereplő általános szerződéses feltételrendszert nem a felperes, hanem a rendezvényszervező határozta meg. Nem tette vitássá, hogy a visszaváltás lebonyolítására szerződéses kötelezettséget vállalt a rendezvényszervezővel szemben a köztük létrejött szerződéses jogviszonyban, ez azonban csak akkor történhetett volna meg, ha a szerződést a rendezvényszervező maradéktalanul betartja. A szervező szerződésszegése, illetőleg későbbi szerződésmódosítási „akarata” miatt ez azonban utóbb módosult. Hangsúlyozta, hogy a rendezvényszervező a perbeli esetben közzétette az interneten, hogy a jegyeket maga fogja visszaváltani, így a felperest az ezzel kapcsolatos feladatok alól mentesítette. Hivatkozása szerint a jegyek legyártása és a szervezőnek történő átadása kapcsán a felperes egyszerű nyomdai szolgáltatást végez, ezzel nem válhat felelőssé pusztán a jegyre nyomtatott szöveg miatt. Miután a jegy hátoldalán szereplő feltételek a rendezvényszervezőhöz kapcsolhatók, a felperes valójában -4- szerződéses kapcsolatba sem került a jegyvásárlóval. Sérelmezte, hogy sem az alperes, sem a bíróság nem vizsgálta eljárása során a mögöttes szerződéses konstrukciót. Végül hangsúlyozta, a fogyasztó a jegyet nem a felperes-nál, hanem a (üzlet neve)-ben vásárolta. Álláspontja szerint ezzel összefüggésben ellentmondásos az ítéletnek az a következtetése, hogy a felelősség alól az értékesítő hangszerüzlet mentesül, a felperes azonban nem. A fellebbezés alaptalan. A felperes fellebbezési hivatkozására tekintettel elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes rendelkezett-e hatáskörrel ajánlástételre a felek közötti jogvitában. Az
  14. évi CLV. törvény (Fgytv.)
  15. §

(1)bekezdése szerint egyebek mellett a Békéltető Testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti - többek között - olyan vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése - e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig döntés hozatala -, amely a felek közti szerződés teljesítésével kapcsolatos. A döntéshozatalhoz tehát szükséges az érintett felek közti jogviszony fennállta. A felperes álláspontja szerint nem került jogviszonyba - az Fgytv. 2. §
  1. a)pontja és a Ptk. 685. §
  2. d)pontja szerint fogyasztónak minősülő - jegyvásárlókkal, csupán a rendezvényszervező megbízottjaként járt el. Ezzel szemben a felperes által a másodfokú eljárásban hivatkozott és csatolt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 21.P.95.450/2010/8. szám alatt meghozott ítélet tényállásából megállapítható, hogy a felperes az A... Kft-vel megkötött „jegypénztári megállapodás” elnevezésű szerződésének II.13. pontjában vállalta a jegyvásárlók részére a jegyekért fizetett teljes vételár visszatérítését a rendezvény elmaradása esetén. Ez a kötelezettségvállalás bizományosi jellegű (Ptk. 509. §
(1)bekezdés), tehát a felperes jogviszonyba került a jegyvásárló fogyasztókkal. Ezt a tényt erősíti a saját nevére kiállított nyugta és a rendezvényre szóló jegyek hátoldalán található azon tájékoztatás is, mely szerint a rendezvény elmaradása esetén a jegyek kizárólag a vásárlás helyszínén, az elmaradt rendezvény meghirdetett dátumától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül, a jegy és a vásárlást igazoló bizonylat (nyugta) ellenében válthatók vissza, s a vásárlónak a visszaváltás részleteiről minden esetben a (felperes internet-elérhetősége) weboldalon kell tájékozódnia. Az általa történő jegyvisszavásárlást internetes honlapján is megerősítette (7. pont). Az értékesítési szerződés etekintetben bizományosi jellegét erősíti az is, hogy a jegyek előlapján a felperes „értékesítésében” ajánlják többek közt a perbeli rendezvényt is. A felperes nem tudott eleget tenni bizonyítási kötelezettségének (Pp. 164. §
(1)bekezdés) a tekintetben, hogy a jegyvásárlókkal ne került volna szerződéses kapcsolatba, a rendezvény szervezőjével megkötött szerződése kizárólag megbízási elemeket tartalmazna, ezzel a felelősség alól mentesülne. A jegyeket ténylegesen értékesítő gazdasági társaság ugyanakkor a felperes képviselőjének minősül, a köztük létrejött jogviszony megbízási jellegű (Ptk. 474. §), amit a felperes honlapjának szövegezése és a nyugta is alátámaszt. Következésképpen felelősség a képviselőt nem terheli, mivel nem került közvetlen jogviszonyba a fogyasztókkal, erre utaló adat nem merült fel. -5Pf.I.20.149/2011/2.szám A jegyvásárlók által megismerhetővé tett felelősségi szabályok - amelyek a rendezvény elmaradásának esetére szólnak - nem egyértelműek, a rendezvény elmaradása esetére a helytállási kötelezettség tekintetében a laikus jegyvásárló által nehezen értelmezhetők. A jegy hátoldalán és a felperes honlapján szereplő szerződési feltételek a Ptk. 205/A §
(1)bekezdése szerinti általános szerződési feltételnek minősülnek, melyeket az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozott meg és azokat a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A Ptk. 207. §
(2)bekezdése értelmében ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma a Ptk. 207. §
(1)bekezdésében szabályozott értelmezési elv alapján nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Jelen esetben a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés az, ha a megvásárolt jegyet a jegy terjesztőjénél - amellyel közvetlen szerződéses kapcsolatba került a jegy megvásárlásakor - visszaválthatja. Ez az értelmezés a fogyasztó magatartásából is egyértelmű, hiszen a békéltető testületi eljárást ennek megfelelően kezdeményezte. A fentiek alapján megállapítható, hogy az alperes az Fgytv. 18. §
(1)bekezdésében és
  1. § b) pontjában írt jogkörében eljárva a felperes helytállási kötelezettségével összefüggésben a jogszabályoknak megfelelő tartalmú ajánlást hozott. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján - részben eltérő jogi indokolás mellett - helybenhagyta. A pervesztes felperes köteles a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperesnek megfizetni a másodfokú eljárásbeli jogi képviseletével összefüggésben felmerült költséget, amelynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdései alapján a kifejtett munkamennyiséggel arányosan határozta meg. Szeged,
  1. június hó
  2. napján Dr. Mányoki Zsolt sk.. Kiss Gabriella sk. Bereczkyné Dr.Lengyel Nóra sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.