← Magyarország

Pkf.25534/2010/10 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.534/2010/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Strasser Tibor ügyvéd (.....) által képviselt felperes neve(.....) kérelmezőnek, a Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. (....., ügyintéző: dr. Vida Sándor jogtanácsos) által képviselt alperes neve(....) ellenérdekű fél ellen a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy oltalmát részlegesen törlő határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság
  2. január
  3. napján kelt 1.Pk.27.885/2005/15-III. számú végzése ellen a kérelmező részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett, és a másodfokú eljárás során Pf.
  5. szám alatt kiegészített fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg az ellenérdekű félnek 6.000 (Hatezer) forint eljárási költséget. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) védjegy oltalmát részlegesen törlő határozata ellen előterjesztett megváltoztatási kérelmét. Kötelezte a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg 80.000 forint eljárási költséget az ellenérdekű félnek. Megállapította, hogy a kérelmező javára a
  6. és
  7. osztályba sorolt árukra oltalmat nyújtó .... lajstromszámú „ORANGEZINA” szóvédjegynek a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  8. évi XI. törvény (Vt.)
  9. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a
  1. osztályba sorolt áruk tekintetében nem részesíthető védjegyoltalomban, mert a fogyasztók összetéveszthetik az ellenérdekű fél korábbi elsőbbségű .... lajstromszámú, a
  2. áruosztályban „szénsavas italok és üdítők” termékekre oltalmat élvező „ORANGINA” szóvédjegyével a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk hasonlósága miatt. Erre tekintettel a Vt.
  3. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján - a Vt. 8. §
(1)bekezdése a) pontjának utaló szabálya alkalmazásával - a kérelmezői védjegy törlésének van helye a
  1. áruosztályba tartozó „sör, világos vagy porter, ásványvizek, valamint más alkoholmentes italok, szörpök és más készítmények italokhoz” áruk tekintetében. Az áruk hasonlósága körében hangsúlyozta, egyetértve a Hivatal álláspontjával, hogy a
  2. áruosztályba tartozó italok tekintetében közömbös, hogy szénsavas vagy szénsavmentes italokról van-e szó, mert attól, hogy az egyik termék gázzal dúsított, a másik pedig nem, a termék ugyanaz marad. A két szóvédjegy közötti egyetlen eltérést, azt, hogy a támadott védjegy a szóközi „EZ” szótaggal hosszabb, vizuálisan és fonetikusan is jelentéktelennek találta, amely nem teszi lehetővé a megjelölések biztonságos megkülönböztetését. Mellőzte a Hivatal megállapításait az ellenérdekű fél védjegyhasználatát illetően kiemelve, hogy a törvény hatályba léptető rendelkezéséből kitűnően a Vt.
  3. §
(2)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésre eredménnyel csak a
  1. július 1-je helyesen
  2. július 1-je - után indult törlési eljárásban lehet hivatkozni. Mivel jelen törlési eljárás
  3. május 2-án indult, így a hivatali eljárásban szükségtelen volt az ellentartott védjegy magyarországi használatának vizsgálata. Rögzítette, hogy 15-II. számú végzésével elutasította a kérelmező azon kérelmét, amely a C. Kft.-nek az ellenérdekű fél oldalán történő perbehívására vonatkozott. A kérelmező fellebbezésében a végzés és a Hivatal határozatának megváltoztatását kérte, vagylagosan annak hatályon kívül helyezésére tett indítványt, továbbá tárgyalás - helyesen szóbeli meghallgatás - tartására vonatkozó kérelmet terjesztett elő. Ismételten hangsúlyozta, hogy a két védjegy által oltalomban részesített termékek között lényeges különbség az, hogy a kérelmezői védjegy árujegyzékébe szénsavas italok tartoznak. Ezáltal az eltérés olyan nagy mértékű, hogy lehetővé teszi a fogyasztók orientálását. Hivatkozása szerint védjegye tartalmaz olyan egyéni jellemzőt, speciális ábrás elemet, amely alkalmassá teszi arra, hogy kellő biztonsággal megkülönböztethető legyen az ellenérdekű fél védjegyétől. Ezt az eltérő írásmód, valamint a védjegyben domináns elemként szereplő „Z” betű megerősíti, illetve fokozza. Továbbra is állította, hogy az ellenérdekű fél - akit fellebbezésében nyilvánvaló elírás folytán alperesként jelölt meg - nem bizonyította megfelelően védjegye belföldi használatát. Saját korábbi védjegyhasználatának igazolására a másodfokú eljárás során egy 1997-ből származó gyártmánylapot csatolt. Vitatta az elsőfokú bíróságnak a C. Kft. perbehívását elutasító végzését arra hivatkozással, hogy a kérelmet szerkesztő ügyvédjelölt nyilatkozati szándékát kellett volna az elsőfokú bíróságnak figyelembe vennie, amely nyilvánvalóan arra irányult, hogy a C.Kft. a kérelmező oldalán lépjen az eljárásba. Állította, hogy az ellenérdekű fél soha nem terjesztette elő, illetve nem igazolta jogutódlását és perbe lépési szándékát, ezért a alperes neveeljárásban való szereplése szabálysértő. A fellebbezésre az ellenérdekű fél észrevételt tett, melyben - tartalma szerint - a támadott határozat helybenhagyását és a kérelmező költségben marasztalását kérte. Előadta, hogy a kérelmező által csatolt gyártmánylapnak az összetéveszthetőség miatt folyó eljárásban nincs jogi relevanciája. Állította, hogy a becsatolt lajstromkivonattal megfelelően igazolta a jogutódlás tényét. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével - annak indokaira is kiterjedően - mindenben egyetértett. Helyesen állapította meg, hogy a kérelmező „ORANGEZINA” védjegye nem részesülhet védjegyoltalomban a
  4. áruosztályba tartozó áruk vonatkozásában a Vt.
  5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, mivel azt a fogyasztók összetéveszthetik az ellenérdekű fél korábbi elsőbbségű „ORANGINA” védjegyével a védjegyek hasonlósága valamint az érintett áruk azonossága, illetve hasonlósága miatt, ebből eredően az oltalom részleges, a 32. áruosztályra kiterjedő törlésére alappal került sor a Vt. 33. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja és a 8. §
  2. a)pontja alapján. Helytállóan rögzítette a becsatolt lajstromkivonatok alapján az összetéveszthetőség vizsgálata során, hogy mindkét megjelölés szóvédjegy, és mindkét megjelölés csak nyomtatott nagybetűből áll. Mindebből helyesen jutott arra, hogy az egyetlen eltérés - nevezetesen a szóközi „EZ” szótag - mind a képi megjelenésben, mind a kiejtésben olyan csekély mértékű, hogy az nem teszi lehetővé a fogyasztók kellő orientálását különös tekintettel arra, hogy a kérelmező védjegye nem tartalmaz semmi olyan egyéni jellemzőt vagy speciális ábrás elemet, amely alkalmassá tenné arra, hogy biztonságosan megkülönböztethető legyen az ellenérdekű fél védjegyétől. Osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság - Hivatallal egyező - álláspontját atekintetben is, hogy védjegyjogi szempontból az érintett termékek hasonlónak tekinthetők, mivel azonos, illetve hasonló az áruk rendeltetése és értékesítési jellemzőik, valamint azonos vagy hasonló a fogyasztói kör. A másodfokú bíróság megítélése szerint sem bír jelentőséggel az a fellebbezésben is megismételt kérelmezői érvelés, mely szerint lényegi különbséget eredményez az, hogy a kérelmező terméke szénsavval dúsított, míg az ellenérdekű félé nem. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság e körben, hogy ital termékek esetén azok szénsavas, illetve szénsav nélküli mivolta nem eredményez lényegi különbséget. Egyetértett az elsőfokú bírósággal a másodfokú bíróság abban is, hogy Vt. 117. §ának
(4)bekezdése értelmében jelen ügy elbírálására a Vt.
  1. július 1-je - amely a végzésben nyilvánvalóan elírás folytán
  2. július 1-jeként szerepel - előtt hatályos szövege irányadó, ebből eredően a Hivatal szükségtelenül vizsgálta az ellenérdekű fél védjegyének magyarországi használatát. Ezért a kérelmező fellebbezésének a védjegyhasználat nem megfelelő vizsgálatára vonatkozó érvelése alaptalan. A kérelmező saját védjegyhasználatának igazolására a másodfokú eljárás során becsatolt, 1997-ből származó gyártmánylap értékelését pedig a másodfokú bíróság a Pp.
  3. §-a alapján mellőzte. Alaptalanul támadta fellebbezésében a kérelmező az elsőfokú bíróságnak a C. Kft. perbehívási kérelmét elutasító 15-II. számú végzését. A végzésben a Fővárosi Bíróság 15 napos fellebbezési határidőt biztosított, amely határidő alatt a kérelmező fellebbezéssel nem élt. Az ennek következtében jogerőre emelkedett végzés az MSZH határozat megváltoztatása iránt indított nemperes eljárásban vitássá nem tehető. Nem volt helytálló a fellebbezés továbbá a jogutódlás vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság 15-I. szám alatti végzésében a becsatolt lajstromkivonat alapján állapította meg, hogy az ellenérdekű fél
  4. október
  5. napjától jogutódlás folytán a alperes neve. Végzése minden tekintetben megfelelő volt, az ellen az elsőfokú bíróság 15 nap fellebbezési határidőt biztosított. A kérelmező fellebbezéssel nem élt, ezért a jogutódlás kérdését a másodfokú eljárásban vitássá nem teheti. Nem látta szükségesnek a másodfokú bíróság a kérelmező meghallgatás iránti kérelmének ismételt teljesítését, tekintettel arra, hogy a
  6. április
  7. napjára kitűzött meghallgatáson a kérelmező részéről senki nem jelent meg, ezért egy ismételt meghallgatás kitűzése csak az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezte volna. Emellett az ügy a rendelkezésre álló iratok alapján is elbírálható volt. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Vt.
  8. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt az oltalmazhatóságot kizáró - mindkét feltétel a kérelmező megjelölése vonatkozásában teljesül. Ebből eredően érdemben helyes volt a védjegy törlését elrendelő hivatali határozat megváltoztatására irányuló kérelmet elutasító elsőfokú bírósági határozat, melyre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság támadott végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. §
(2)bekezdése szerint helyben hagyta. Az eredménytelenül fellebbező kérelmezőt a Vt. 79. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az ellenérdekű fél másodfokú eljárási költségének viselésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján, a 4/A.
(1)bekezdés szerint - áfával növelten - állapította meg. Budapest,
  1. július
  2. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Csordás Csilla bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.