Mfv.I.10.170/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Biczó József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Andrási László ügyvéd által képviselt alperes ellen baleseti kártérítés iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 15.M.4782/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.643.386/2008/3.számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- április
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.643.386/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 20.000 (húszezer) forint és 5.000 (ötezer) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes a keresetében az alperest vagyoni és nem vagyoni károk megfizetésére kérte kötelezni azon hivatkozással, hogy a 40 %-os, majd később az 50 %-os munkaképesség-csökkenése az alperesnél
- december 1-jén bekövetkezett dereka megroppanását okozó üzemi balesettel áll okozati összefüggésben. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 15.M.4782/2006/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte 240.00 forint alperesi perköltség megfizetésére megállapítva, hogy a le nem rótt illetéket és az előlegezett költséget az állam viseli.A munkaügyi bíróság által - a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben megállapított tényállás szerint a felperes
- július 1-jétől
- március 19éig, majd
- január 17-étől
- július 31-éig állt műtős segédként az alperes alkalmazásában.
- december 1-jén munkavégzés közben egy beteg műtőasztalról történő felemelése során a dereka megroppant. Az esetről üzemi baleseti jegyzőkönyvet nem vettek fel, a baleset körülményeit nem vizsgálták ki. A felperes a balesetével összefüggésben egy hónapot volt táppénzen.
- április 16-án gerincsérvet diagnosztizáltak nála, melyet májusban megműtöttek. Ezzel összefüggésben baleseti táppénzben részesült.A munkaügyi bíróság az
- december 1-jén kiállított ambuláns kezelőlap, a felperes személyes előadása, valamint az azt megerősítő N.G. éa R.A. tanúk vallomása alapján bizonyítottnak találta, hogy a felperes
- december 1-jén üzemi balesetet szenvedett. A felperes azonban nem tudta bizonyítani, hogy a porckorongsérve, illetőleg a fennálló egészségkárosodása ezen üzemi balesetre lehetne visszavezethető. Ezt a perben beszerzett I.B. szakvélemény és az azzal egybehangzó E.I. vélemény nem támasztotta alá.Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a felperes betegségei természetes eredetűek. Gerincelfajulásos állapota
- decemberében enyhe fokú volt. Az
- december 1-jei esemény következtében állapotrosszabbodás miatt átmeneti munkaképtelenség lépett fel nála. Az akkor kimutatott röntgenvizsgálat gerincelváltozást, idült jellegű, sorsszerű degeneratív kóreltérést mutatott ki, amely a balesetet megelőzően már fennállt. A
- januárjában elvégzett alkalmassági vizsgálat során gerincbántalomra utaló panaszt, tünetet nem rögzítettek. A porckorongsérv kialakulása természetes eredetű, sorsszerű folyamat, a balesettel fennálló okozati összefüggése nem igazolható.Az E.I. felülvéleményében a fenti, ISZKI BOI szakvéleményével értett egyet, nem pedig a felperes keresetlevelének mellékleteként csatolt igazságügyi orvosszakértői véleménnyel, amely szerint a felperes munkaképesség-csökkenése a balesettel összefüggésben 40 %-os. Az E.I. vélemény is rögzíti, hogy az
- december 1-jén készített röntgenfelvételek a gerinc enyhe fokú degeneratív megbetegedését mutatták ki. Ettől kezdve két és fél évig nincs olyan orvosi adat, amely további panaszokat okozó gerinc megbetegedésre utalna. Nem bizonyítható, hogy a porckorongsérv a perbeli balesettel okozati összefüggésben keletkezett volna. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mf.643.386/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, kötelezve a felperest 50.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezésben foglaltakat értékelve - a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében, figyelemmel a Pp. 254. §
(3)bekezdésére, annak helyes indokai alapján hagyta helyben. A felperes fellebbezése kapcsán rámutatott arra, hogy a munkaügyi vita keretén kívül esik az, hogy az igazságügyi orvosszakértő milyen módszer alapján készíti el a szakvéleményét, annak során szükségesnek látja-e a felperes vizsgálatát.A másodfokú bíróság az I.B. szakvéleményével egybehangzó E.I. szakvéleményt aggálytalannak találta, és - egyezően az elsőfokú bírósággal - ítélkezésének alapjául elfogadta.Az elsőfokú ítélet indokolásából megállapítható, hogy a munkaügyi bíróság értékelte az 1999. december 1-jén kiállított ambuláns kezelőlapot és a meghallgatott tanúk vallomását. Ennek alapján rögzítette, hogy a felperes 1999. december 1-jén üzemi balesetet szenvedett. Perdöntő bizonyítékként értékelte azonban az E.I. szakvéleményben foglaltakat, és megállapította, hogy a felperes nem tudott eleget tenni a rá vonatkozó bizonyítási tehernek [Mt. 174. §
(4)bekezdés]. A felperes határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelme a jogerős határozat elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, és az alperes keresete szerinti marasztalására irányult. Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság ítélete lényeges eljárási szabályt sértett, mert elmulasztotta megindokolni a felperes bizonyítási indítványainak mellőzését, melyek végrehajtására korábban az elsőfokú bíróság a végzésében kötelezte az alperest. Ennek eredményeként a tényállás nem kellően felderített, így a levont jogkövetkeztetés sem helytálló, ezért a jogerős ítélet sérti az Mt. 174. §
(1)bekezdésben foglaltakat, és nem felel meg az MK.
- számú állásfoglalásban írtaknak sem.Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani [Pp.
- §
(1)bekezdés], és azt nem lehet megváltoztatni [Pp. 273. §
(5)bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem, valamint a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 275. §
(2)bekezdés]. Mindebből következően kizárólag a felülvizsgálati kérelemben előadottak voltak a Legfelsőbb Bíróság által vizsgálat tárgyává tehetőek, a későbbiekben, „kiegészítésként" előterjesztettek a 60 napos határidő túllépése miatt már nem voltak értékelhetők. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének. [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH.2001.197., BH.2002.29.]. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem adtak módot. A felperes által megidézni kért tanúkat az elsőfokú bíróság meghallgatta: V.I.-t, R.T.-t, G.E.-t a jegyzőkönyv tanúsága szerint, míg K.J. tanú meghallgatására tett indítványt a jegyzőkönyvben foglalt indokolt végzésével utasította el. A perben becsatolt valamennyi dokumentum (
- szeptember 1-jei ambuláns lap, üzemorvosi karton, a felperes orvosi dokumentációja) értékelése a tényállás megállapításakor megtörtént. Ennek eredményeként az eljáró bíróságok rögzítették, hogy a felperes
- december 1-jén üzemi balesetet szenvedett annak ellenére, hogy erre vonatkozóan az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételét az alperes elmulasztotta. A felperes a keresetében a 40 %-os, majd az 50 %-os munkaképesség-csökkenést eredményező egészségkárosodását az
- december 1-jei üzemi balesetre vezette vissza. Ezen okozati összefüggés megállapítása azonban orvosszakértői kérdés ( Pp.177.§.
(1)bekezdés ), melyre nézve az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, az igazságügyi orvosszakértői véleményt, illetve a felülvéleményt beszerezte [Pp. 177. §
(2)bekezdés], és azokat az eljáró bíróságok helytállóan fogadták el aggálymentesnek, mivel a felperesről rendelkezésre álló orvosi dokumentáción és leleteken nyugszanak, továbbá értékelték a felperes szervezeti adottságait is. Az eljáró bíróságok a tényállást a Pp. 206. §
(1)bekezdés alapján a felek előadásainak, a rendelkezésre álló okiratoknak, tanúvallomásoknak, szakértői véleményben foglaltaknak egybevetése alapján a logika szabályainak helyes alkalmazásával állapították meg [Pp. 206. §
(1)bekezdés], és abból okszerűen vonták le azon következtetésüket, hogy a felperes a Mt. 174. §
(4)bekezdésben foglalt reá háruló bizonyítási teher ellenére a keresetében hivatkozott
- december 1-jei üzemi baleset és az 50 %-os munkaképesség-csökkenést eredményező egészségkárosodása közötti okozati összefüggést nem tudta bizonyítani. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetéket az ügyben még irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés f) pontja, 3. §
(3)bekezdésére tekintettel a
- § alapján az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő