← Magyarország

Mfv.10924/2009/6 – Kúria

Mfv.I.10.924/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mór Baranyai Árpád ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pápai Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.4381/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 59.Mf.635.851/2008/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 59.Mf.635.851/2008/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 12.000 (tizenkettőezer) forint és 3.000 (háromezer) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : Az alperes a felperesnek
  4. november 1-jétől fennálló közalkalmazotti jogviszonyát
  5. augusztus 22-én kelt intézkedéssel
  6. március 31-ei hatállyal felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolása szerint az alperest fenntartó képviselő-testület határozata alapján a
  7. szeptember 1-jétől érvényes megemelkedett óraszámok, két első osztály helyett egy első osztály indítása következtében az iskola pedagógus létszámát csökkenteni kellett. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2.M.4381/2007/
  8. sorszámú ítéletével a felperesnek - a felmentés jogellenessége megállapítása és jogkövetkezményei iránti - keresetét elutasította, kötelezve 84.000 forint alperesi ügyvédi munkadíj megfizetésére.A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felmentésben közölt indok valós és okszerű, tartalmában megfelel a Kjt.
  9. §

(1)bekezdés b) pontjában foglalt felmentési jogcímnek. Az alperesnél ugyanis az engedélyezett korábbi 34,5 fő pedagógus létszámból - 3,2 fő létszámváltozásra tekintettel 31,3 fő pedagógus létszám maradt az önkormányzat határozatai alapján. Azt is megállapította az első fokú bíróság, hogy az alperes nem sértette meg a rendeltetésellenes joggyakorlás követelményét a felperes személyének kiválasztásakor. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 59.Mf.635.851/2008/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta kötelezve a felperest 40.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére. A Fővárosi Bíróság kiegészítette a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást azzal, hogy alpereshez
  2. szeptember 1-jétől
  3. június 30-áig határozott időre nevezték ki napközis-nevelő munkakörbe K.M.A.-t N.J. szülés miatti távolléte idejére. A felperes a felmentés előtt tanító munkakört töltött be.Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság is megállapította, hogy a felmentésben közölt indok valóságát az alperes az önkormányzati döntésekkel alátámasztotta. A felmentésben megjelölt képviselő-testületi határozattal a Kjt.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felmentést jogszerűen indokolta az alperes.A másodfokú bíróság a felmentést okszerűnek tekintette rámutatva arra, hogy az alperes K.M.A.-t nem a felperessel azonos munkakörben alkalmazta. A felmentés közlésekor már nem volt hatályban az a rendelkezés, amely a közalkalmazotti jogviszony önkormányzati döntésre alapított megszüntetésekor munkakör-felajánlási kötelezettséget ír elő a munkáltató számára. A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bírósággal abban, hogy a felperes a per során nem tudta bizonyítani, hogy az alperes a felmentéssel kapcsolatos jogát rendeltetésellenesen gyakorolta volna.A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelemnek történő helytadást kért. A Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra hivatkozott, mely szerint a felmentésnek csak akkor van helye, ha az önkormányzat képviselő-testülete munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs mód. Erre tekintettel a munkáltatónak a felmentés közlését megelőzően vizsgálnia kellett volna, hogy van-e lehetőség a felperes továbbfoglalkoztatására. A másodfokú ítélet ezen rendelkezésbe ütközött, mert nem értékelte, hogy a felperest egy évre az alperes foglalkoztathatta a képzettségének megfelelő, határozott időre megüresedő napközis-nevelői munkakörben.Az alperes a felperesi felülvizsgálati kérelem
  1. október 6-ai átvételét követően az elsőfokú bírósághoz
  2. október 13-án érkezett, majd a Legfelsőbb Bírósághoz
  3. október 19-én továbbított felülvizsgálati ellenkérelmében felülvizsgálati tárgyalás tartását és a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Tekintettel arra, hogy az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az erre biztosított 8 napos határidőn túl kérte felülvizsgálati tárgyalás tartását, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  4. §
(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül (Pp. 275. §
(2)bekezdés). A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát arra hivatkozással állította, hogy a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt két együttes feltétel közül a felperes továbbfoglalkoztatásának lehetőségére vonatkozó rendelkezést nem vette figyelembe.A perben nem volt vitatott, hogy az alperest fenntartó B.Z.Ö.K. határozat melléklete az alperesnél induló osztályszám, az össz-óraszám és a létszám csökkentésére vonatkozóan tartalmazott előírásokat. Az alperes ezen képviselő-testületi határozatra alapítottan - összefoglalóan - létszámcsökkentés indokkal szüntette meg felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát [Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálati eljárásban a felperes már nem vitatta, hogy ezen létszámcsökkentés megvalósult. Álláspontja szerint azonban helyettesítőként a továbbfoglalkoztatására az alperesnek lehetősége lett volna, ezért a felmentés nem okszerű.Az iratokhoz csatolt, a felmentésben hivatkozott képviselő-testületi határozat melléklete az alperes össz-, és pedagógus létszámának meghatározásával, a 3,2 fős létszámcsökkentés előirányzásával az álláshelyek csökkentéséről rendelkezett. Ezen fenntartói döntésből okszerűen következik a felperes határozatlan idejű közalkalmazotti státuszának, így közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetése. Azzal ugyanis, hogy N.J. határozatlan idejű közalkalmazotti státuszán helyettesítésére K.M.A.-t határozott időre kinevezték, a közalkalmazotti státusz-szám nem változott. Tekintettel arra, hogy az állásfelajánlási kötelezettséget tartalmazó Kjt. 30. §
(3)bekezdés a felperes felmentésének közlésekor már nem volt hatályban, ezért N.J. álláshelyén a helyettesítésére történő határozott időtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség sem terhelte az alperest.A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.Kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költségének viselésére.Az ügyben még irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés f) pontja és
  1. §-a alapján a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.