← Magyarország

Mfv.10262/2010/4 – Kúria

Mfv.I.10.262/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sipos Márta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bóka Angéla ügyvéd által képviselt alperes ellen felmentési időre járó illetmény és végkielégítés megfizetése iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál 5.M.421/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.22.662/2009/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  3. április
  4. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.22.662/2009/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget.A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A jogerős ítéleti tényállás szerint a felperest D.Ö.K.T.
  6. október 30-án kelt Kt. határozatával hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta.A felperes a keresetében az intézkedés jogellenességének megállapítását, és a Ktv.
  7. §

(4),
(5)és
(6)bekezdése szerinti jogkövetkezményekben kérte az alperes marasztalását.A Szegedi Munkaügyi Bíróság 2.M.945/2008/
  1. számú ítéletével a képviselő-testület határozatát hatályon kívül helyezte, a felperes közszolgálati jogviszonya ezért az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnt meg. Kötelezte az alperest 12 havi átalánykártérítés, ruházati költségtérítés, meleg étkezési utalvány, egészségbiztosítási támogatás,
  2. havi illetmény és perköltség fizetésére. Az ítélet kihirdetése napján jogerőre emelkedett.A felperes
  3. június 12-én előterjesztett keresetében a Ktv.
  4. §
(7)bekezdése alapján a Ktv. 18. §
(2)bekezdés d) pontja szerint 3 havi átlagkereset és a Ktv. 19. §
(2)bekezdés g) pontja szerint 8 havi végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A Szegedi Munkaügyi Bíróság 5.M.421/2009/
  1. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, őt 275.000 forint perköltség és 278.000 forint eljárási illeték fizetésére kötelezte.A munkaügyi bíróság jogkövetkeztetése szerint a Ktv.
  2. §
(3)bekezdése a) pontja alapján a közszolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos ügyben a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a keresetet benyújtani a bírósághoz. Nem vitatott, hogy a fegyelmi határozat ellen a felperes határidőben terjesztette elő a keresetét, amelyben nem kérte a felmentési időre járó bérét, és a végkielégítését.Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ktv. a jogviszony megszüntetése jogellenessége kérdéskörében jogvesztő határidőt állapít meg, vagyis a jogellenesség megállapítása iránt annak minden jogkövetkezményével együtt, 30 napon belül lehet keresetet indítani a munkáltatóval szemben. A felperes a jogellenesség megállapítása iránt a keresetindítási határidőn belül perelt, de azon eljárásban nem kérte a felmentési időre járó bért és végkielégítést, a bíróság pedig a kereseten nem terjeszkedhetett túl.A felperes fellebbezése folytán eljárt Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.22.662/2009/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy kötelezte az alperest 1.265.226 forint munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkereset, valamint 3.373.936 forint felmentés esetén járó végkielégítés és kamatai fizetésére. A felperes elsőfokú perköltség viselésére kötelezését az illetékre kiterjedően mellőzte, és megállapította, hogy a le nem rótt elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Az alperest 100.000 forint első-, és másodfokú eljárási költség fizetésére kötelezte.A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes nem vitásan a 2.M.945/2008. számú perben a Ktv. 60. §
(7)bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazása iránt nem terjesztett elő kereseti kérelmet, azonban a mentesítési időre járó bér és végkielégítés körében joglemondó nyilatkozatot sem tett.A megyei bíróság érvelése szerint nincsen olyan jogszabály, amely a köztisztviselő részére kizárólag a hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezése iránti perben biztosítaná a Ktv. 60. §
(7)bekezdésében írt jogkövetkezmények megfizetése iránti igény érvényesítését. Figyelemmel a Ktv. 59. §
(3)bekezdés d) pontjában foglaltakra, tiltó feltétel hiányában a felperes a keresetét a 3 éves elévülési időn belül nyújthatta be.Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet „megváltoztatására", elsődlegesen a per megszüntetésére, másodlagosan a kereset elutasítására irányult.Arra hivatkozott, hogy a felperes a jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és annak jogkövetkezményeként a Ktv. 60. §
(4),
(5),
(6)bekezdése alkalmazása iránt terjesztette elő a keresetét, azonban az nem irányult a Ktv. 60. §
(7)bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazására.Jogsértőnek találta a másodfokú bíróság döntését amiatt, hogy a felperes nem tett joglemondó nyilatkozatot, és nincs olyan jogszabály, amely csak a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezése iránti perben biztosítaná a Ktv. 60. §
(7)bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. Megállapította, hogy egyéb tiltó rendelkezés hiányában a felperes a keresetét e körben elévülési időn belül nyújthatta be. Az alperes álláspontja szerint a Ktv.
  1. § -
  2. § rendelkezéseit együttesen kell értékelni. Az
  3. § - a fegyelmi ügyben alkalmazandó, a kereset benyújtására jogvesztő 30 napos határidővel ellentétben - az igény érvényesítésére a 3 éves elévülési időt egyéb ügyekben biztosítja. Ez alapján nemcsak a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása, hanem annak jogkövetkezményei alkalmazása is az „ügyhöz tartozik". Az e körben benyújtott igények tekintetében 30 nap a jogvesztő határidő. Az alperes érvelése szerint a felülvizsgálati ügyben érintett kereset elkésett, mert a jogvesztő 30 napos határidő minden, a jogellenesség megállapítása, illetve jogkövetkezménye iránti igény tekintetében érvényes.A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. Az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem alkalmasak [Pp.
  4. §
(1)bekezdés, 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH 2001.197., BH 2002.29.].A másodfokú bíróság helytállóan hivatkozott a Ktv. 59. §
(3)bekezdésének d) pontjára, amely szerint a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal kapcsolatos ügyekben a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperes az alperes fegyelmi büntetése jogellenességének megállapítása iránt előterjesztett keresetében a Ktv. 60. §
(4),
(5)és
(6)bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazását kérte. A Ktv. 60. §
(7)bekezdésében foglalt felmentési időre járó bér és végkielégítés iránti keresetét
  1. június 12-én terjesztette elő.A másodfokú bíróság törvénysértés nélkül hivatkozott arra, hogy nincs olyan jogszabály, amely a köztisztviselő részére kizárólag a hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezése iránti perben biztosítaná a Ktv.
  2. §
(7)bekezdésében foglalt jogkövetkezmények megfizetése iránti igény érvényesítését. A Ktv. 59. §-ának
(3)bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a kereseti kérelmet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani. A Ktv. 59. §
(3)bekezdés d) pontja a fegyelmi határozattal kapcsolatos ügyeket ide sorolja, egyéb megszorítást azonban e körben nem tartalmaz. Mindebből következően - egyéb tiltó feltétel hiányában - a felperes a keresetét a 3 éves elévülési időn belül nyújthatta be (BH.2007.269.).A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta.Az alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. április
  4. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.