Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.558/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Barna Péter (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Bodolai László (címe) ügyvéd által képviselt (I.r. alperes neve, címe) I. rendű és a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt (II.r. alperes neve, címe) II. rendű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- december 16-án kelt 19.P.27.451/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa, a II. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az … internetes újságban …-én „…" címmel jelent meg cikk. A II. rendű alperes által szerkesztett … Online internetes változata részleteket közölt az … cikkéből, „…" címmel. A cikk idézi az … honlapon megjelenteket és átveszi annak közlését, hogy a frissen kinevezett … vezér csaknem 7 milliárdos szerződést írt alá az APEH feketelistáján levő céggel. A … fejléces iratán a … cégcsoport képviseletében … aláírással levelet intézett az alpereseket működtető gazdasági társaságok vezetőihez azzal, hogy a levél mellékletét képező közleményt tegyék közzé. Ennek az alperesek nem tettek eleget. A felperes keresetében a helyreigazítási kérelem kísérőlevelében foglaltak közlésére tartott igényt, amely azt tartalmazta, hogy a ..., illetve jogelődjei … óta végeznek magas színvonalon takarítói tevékenységet a … részére, a …-t jogellenesen tartja nyilván az APEH a legnagyobb adótartozó cégek listáján, a társaság az APEH határozatával szemben pert indított és a Fővárosi Ítélőtábla az APEH határozatának végrehajtását felfüggesztette, illetve a peres eljárásban a ... javára született határozat a Pest Megyei Bíróságon. Annak közlésére is igényt tartott, hogy mindig rendelkezett ún. nullás igazolással, az adóhatóság köztehermentességét is igazolta, és hogy a köztartozást nyilvántartó listáról a céget az APEH jogellenesen nem törölte. Közölte, a cikkben valótlanul szerepelt, hogy negyedszerre tűnt fel a szerződés aláírásával szinte egyidőben az ország legnagyobb adótartozásait felhalmozó vállalkozások között, illetve, hogy ... eleje óta állandó szereplője a 180 napnál régebbi 100 millió forintot meghaladó tartozást görgető cégek névsorának. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy nem bizonyított az, hogy a felperes képviseletében helyreigazítási kérelem előterjesztésre került a törvényes 30 napos határidőn belül. Érdemben arra hivatkoztak, hogy a cég bizonyíthatóan szerepel az APEH feketelistáján. A Fővárosi Ítélőtábla ... számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, mert az elsőfokú bíróság nem a megfelelő alperesekkel szemben folytatta le az eljárást. A megismételt eljárásban a felperes alperesként az … Szerkesztőségét, illetve a … Szerkesztőségét jelölte meg. Az alperesek változatlanul állították, hogy a felperestől 30 napon belül joghatályos helyreigazítási kérelmet nem kaptak. Előadták, hogy a kereseti kérelem tartalmilag sem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek egyenként 20.000-20.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk.
- §
(1)bekezdését, a Pp. 342. §
(1)bekezdését, a 343. §
(1)bekezdését, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK
- és
- számú állásfoglalását. Rögzítette, hogy elsődlegesen azt a kérdést kellett vizsgálni, hogy a jelen per felperese 30 napon belül az alperesekhez eljuttatott-e helyreigazítási kérelmet. Az I. rendű alperes esetében a címzett … főszerkesztő volt, így a bíróság szerint bár az ... is megnevezésre került, érdemben megfelelő volt a címzés. A II. rendű alperes esetén a címzett … felelős szerkesztő volt. A cím azonossága okán az elsőfokú bíróság a címzett személyében kifogást nem talált. A kérelmek február 24-én kerültek kézbesítésre. Ugyanakkor osztotta a korábban eljárt bírói tanács álláspontját abban, hogy a kérelmekből az nem tűnt ki, hogy a ... nevében került előterjesztésre a helyreigazítási igény. Megállapította, hogy az aláíróként szereplő „…" jogilag nem létezik, viszont a cégiratok tanúsága szerint a … és a ... egyaránt működik. Kiemelte az elsőfokú bíróság azt, hogy a felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a ... nevében terjesztett elő helyreigazítási kérelmet, azonban ezen kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Tekintettel arra, hogy az nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy jelen per felperesétől a törvényes határidőn belül sajtó-helyreigazítási kérelem került eljuttatásra az alperesekhez, ezért az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megjegyezte, hogy a felperes nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy igényét egyéb peres úton érvényesítse. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy megállapítható, hogy az alperesekhez határidőn belül érkeztek meg a helyreigazítási kérelmek, azt a bíróság is megfelelőnek találta. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság vizsgálata nem az alperesek magatartására irányult, hanem arra a kérdésre, hogy ki küldte a helyreigazító közlemény kísérőlevelét, holott az ügy lényegi kérdése az alperesek által közölt cikkben megjelent állítás, a 100 millió forint összeget meghaladó adótartozás, az állami adóhatóságnál nyilvántartott 180 napon keresztül folyamatosan fennálló tartozás, illetve, hogy a listán a ... helyen a … szerepelt. A cég …-i hatállyal törlésre került, ennek megfelelően a …-én az I. rendű alperes által közöltek egyértelműen valótlan állítások. Abból, hogy a nyilvántartás kizárólag a …-t jelölte meg, egyértelműen kiderül, hogy jelen eljárás felperese is a ... A cikk valóban több, a felpereshez gazdaságilag kapcsolódó, hasonló elnevezésű társaságot említ, de azt az alperesek nem jelezték, hogy problémát jelentene a felperesi cég beazonosítása. A keresetlevélhez csatolt cégbírósági végzésből kiderül, hogy a ... elnevezést a cégnyilvántartásba ... napjával jegyezték be. Ennek megfelelően …-én már csak a ... elnevezés létezett. Az, hogy milyen papírra írták a helyreigazítási kérelemhez csatolt levelet nem tekinthető relevánsnak, csak az, hogy azt ki és milyen célból küldte, illetve írta alá, foglalta írásba. A kísérőlevél az eljárásjogi követelményeknek megfelelt, azt a jó címre, határidőn belül küldte meg …, aki abban az időszakban a felperesi társaság ügyvezetője volt. Az alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték. A felperes fellebbezése nem alapos a következők miatt. A felperes perbeli igényét a Ptk.
- §
(1)bekezdésére alapította, amelynek értelmében ha valakiről napilap valótlan tényt közöl, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján helyes jogi következtetést vont le. A Pp. 342. §
(1)bekezdése értelmében sajtó-helyreigazítást az érintett személy a közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül írásban kérhet a sajtótól. A PK
- számú állásfoglalás II. pontja azt mondja ki, hogy a sajtó-helyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt 30 napon belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő elmulasztása miatt nincs lehetőség igazolásra. A bíróságnak a sajtó-helyreigazítási perben hivatalból kell vizsgálnia azt, hogy a sajtószervhez eljuttatott helyreigazítási kérelem megfelel-e a Pp.
- §
(1)bekezdésében írtaknak. Jelen perben megállapítható volt, hogy a sérelmezett cikkek megjelenésétől számított 30 napos anyagi jogi határidőn belül az írásbeliséghez fűzött törvényi követelményeknek megfelelő helyreigazítási kérelem az alperesi sajtószervekhez megérkezett, azonban a bíróságnak az igényérvényesítési jogosultságot is vizsgálnia kell a kereset érdemi elbírálását megelőzően. A sajtó-helyreigazítási igény jogosultja ugyanis csak az a személy lehet, akiről a sajtóban valótlan tényt közöltek vagy híreszteltek, illetőleg akit érintően a való tényt hamis színben tüntették fel. A Fővárosi Ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a körben, hogy a kereseti kérelmet előterjesztő jogi személy, illetve a cikkben megnevezett gazdasági társaság az alperesi szerkesztőségekhez a pert megelőzően joghatályos helyreigazítási kérelmet nem terjesztett elő. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a helyreigazítási kérelemből ki kell tűnnie, hogy az kitől származik, ki és milyen minőségben igényli a helyreigazítást. Nem a formai követelményeknek van elsődleges szerepe, hanem annak, hogy kinek a nevében történt az előterjesztés. A sajtónak nem lehet feladata, hogy a kérelmet „értelmezze", és „kikövetkeztesse", hogy az kitől származik. Ezért nem fogadható el a helyreigazítási kérelem tartalmi elemzésén alapuló felperesi álláspont sem. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a helyreigazítási kérelemben egyértelműen meg kell jelölni, hogy ki és milyen minőségben lép fel helyreigazítás iránti igénnyel. E jogszabályi követelményeknek a „…" és … aláírással a ... fejléces irattal megküldött kérelem nem felel meg, abból a cikkben szereplő és a keresetet előterjesztő ... személye nem azonosítható, nem állapítható meg. Mindebből következően az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy a felperes nevében nem került helyreigazítási kérelem megküldésre, ezért helytálló volt a keresetet elutasító rendelkezése is, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A másodfokú bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 239. §-án keresztül is érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott, tekintettel a 32/2003.(VIII. 22.) IM számú rendelet 3. §
(1)bekezdésére és a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet
- §ára. Budapest,
- május
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k.. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró