Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.520/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda, dr. Ádám Attila ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Helmeczi Ügyvédi Iroda, dr. Helmeczi András ügyvéd által képviselt I. rendű, II.,rendű alperes ellen tartozás megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- február
- napján meghozott 62.P.20.723/2010/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 15 nap alatt 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 813.900 (nyolcszáztizenháromezer-kilencszáz) forint fellebbezési eljárási illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes a keresetében egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket 13.565.170 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére a
- március
- és
- április
- napján a felperes jogelődje, a V. Rt. lízingbe adó, és a Cs. Kft. lízingbe vevő között létrejött CHF alapú zárt végű pénzügyi lízingszerződés tekintetében az alperesek által vállalt készfizető kezességvállalás jogcímén. Az alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a per megszűntetését kérték időelőttiség miatt, kérték továbbá a per tárgyalásának felfüggesztését a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Érdemben elsődlegesen azért indítványozták a kereset elutasítását, mert a felperes velük szemben kizárólag a kezességi szerződésre alapíthatja a követelését, a lízingszerződésekre és azok általános szerződési feltételeire nem. Másodlagosan kifogás útján hivatkoztak a lízingszerződések általános szerződési feltételei 5.4., 9.3., 11.1., 13.4., 16.
- pontjainak tisztességtelenségére. A kereset összegét is vitássá tették. A felperes vitatta az általános szerződési feltételekben az alperesek által megjelölt egyes pontok tisztességtelenségét. A szerződés helyreállítási díjat a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján követelte az alperesektől. Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alpereseknek a per megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította. Kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperes részére 13.565.170 Ft-ot és ennek kamatát, további 790.468 Ft-ot, valamint 1.572.593 Ft perköltséget. Utalt arra, hogy a felperes a többletként lerótt 62.100 Ft illeték visszatérítését kérheti. Az ítélet indokolása értelmében a felperes igénye az alperesekkel szemben nem időelőtti, mivel az általános szerződési feltételek a felperes részére felszólítási jogosultságot és nem kötelezettséget teremtettek. Emellett a felperes jogelődjének a felmondása az általános szerződési feltételek 15.5. pontja alapján kézbesítettnek minősül, ami által a szerződési feltételek 16.6., és 16.7. pontja alapján a 13.1. pont szerint esedékessé vált a teljes tartozás. A Ptk. 273. §
(2)bekezdésére utalva kiemelte, hogy a követelés lejárta után a kezes perindítás előtti felszólításának elmaradása csupán kezesnek a perköltség és végrehajtási költség alóli mentesülésével jár. A felperesi jogelőd a kezeseket a perindítás előtt fel is szólította. Mindezek alapján a permegszüntetési kérelmet a Pp. 162. §
(2)bekezdése alapján elutasította. A Pp. 152. §
(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmet is elutasította, mivel az általános szerződési feltételekszerint a felperes nem köteles, csupán jogosult a gépek visszavételére: A gépek nem kerültek felpereshez, így azok értékének elszámolására sincs mód. A per érdemében a Ptk. 272. §
(1)bekezdése, és 273. §
(1)bekezdése felhívásával arra rá mutatott, hogy a kezesség egy más szerződéses kötelezettséget biztosító mellékkötelezettség, amely a később esedékessé váló mellékszolgáltatásokra is kiterjed. Minderre tekintettel az alperesek kötelezettsége vonatkozásában az alapkötelezettség tartalmát, annak szabályait is vizsgálta. Megállapította, hogy az alperesek a Ptk. 236. §
(3)bekezdése, és 273. §
(1)bekezdése alapján kifogásként hivatkozhattak az általános szerződési feltételek tisztességtelenségére. A Ptk. 209/B. §
(1)-
(3)bekezdései alapján az általános szerződési feltételek 5.
- pontjának és a szerződés egyedi részének
- pontjával kapcsolatban megállapította az elsőfokú bíróság, hogy e rendelkezések nem tisztességtelenek, mert a lízingbe vevő a szerződés egyedi része alapján ismerve a havidíj összegét, azt is tudja, hogy havonta kell teljesíteni. Ebből következően, ha fizetési értesítőt nem is kap, úgy a szerződésszerű teljesítés érdekében eljárhat. Az ÁSZF 9.
- pontjával kapcsolatban megállapította, hogy a szerződésmódosítási díj a módosítási eljárás lefolytatásáért, nem pedig magáért a szerződés tényleges módosításáért fizetendő díj. Az ÁSZF 11.
- pontjának a lízingbe vevő egyoldalú felmondási jogát kizáró rendelkezését azért nem minősítette tisztességtelennek, mert a szerződés határozott idejű, és a lízingbe adó az ügylet megkötésekor jelentős befektetést eszközöl. Az ÁSZF 13.
- pontja tekintetében utalt arra, hogy a 12.
- pont alapján a lízingbe vevő köteles a lízingtárgyat visszaadni. Az elsőfokú bíróság szerint a 13.
- pont azért nem tisztességtelen mert a felperes mulasztás esetén csak 6 hónap múltán számít fel kötbért, ami a konkrét szerződéses kötelezettségének megszegéséhez fűzött szankció. Az ÁSZF 16.
- pontjával kapcsolatban utalt arra, hogy a felperesnek kötelezettsége a 16.
- pont szerint a küldeményt a szerződésben megjelölt címre küldeni. Ezért amennyiben a felperes a szerződésben megjelölt címre tértivevényesen ajánlottan bizonyíthatóan feladja a küldeményt, akkor mindent megtett a kézbesítés érdekében, ezáltal a kézbesítési vélelem nem tisztességtelen. Mindezek alapján alperesek érvénytelenségi kifogását nem tartotta alaposnak, ezért a felek között a szerződések alapján számolt el. A kereset összege tekintetében rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a lízingbe vevő nem teljesítette a gépek visszaszolgáltatására irányuló kötelezettségét, ezért azok értéke nem számolható el. A szerződés helyreállítási díjjal kapcsolatban az elsőfokú bíróság szerint a kezesi szerződés
- pontjára, valamint a Ptk.
- §
(1)-
(2)bekezdésében írtakra figyelemmel irreleváns, hogy szerződés helyreállítás a jogviszony folyamatában történt. Mindezek alapján tehát keresettel egyezően marasztalta alpereseket. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek éltek fellebbezéssel, elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérték. Álláspontjuk szerint a megállapított tényállás hiányos, mivel nem tesz említést arról, hogy a felperes megbízottja hol találta meg a gépeket. Álláspontjuk szerint amennyiben a gépeket a felperes a megbízott útján fellelte, úgy azok birtokbavétele lehetővé vált számára. A birtokbavétellel az alperesekkel szemben érvényesített követelés összege jelentősen csökkent volna. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta ezt, a kezesi helytállásuk mértékét befolyásoló körülményt. E körben utaltak arra, hogy a felperes úgy érvényesít velük szemben követelést, hogy a főadóssal szembeni elszámolási kötelezettségét nem teljesítette, és azt a különbözetet is érvényesíteni kívánja, amit a gépek birtokbavétele, és értékesítése útján a főadóssal szemben nem érvényesíthetett volna. Támadták a perköltség megfizetésére kötelező rendelkezést is, figyelemmel arra, hogy alperesek teljes személyes költségmentességben részesültek. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást, az abból levont jogi következtetései alapvetően helytállóan és érdemi döntése megalapozott. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki: Az alperesek a Ptk. 272. §, 274. §
(2)bekezdése szerinti készfizető kezességet vállaltak a Cs. B. Kft-t a felperes jogelődjével kötött létrejött lízingszerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére. A Ptk. 273. §
(1)bekezdés szerint a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Mindebből következően a készfizető kezesség járulékos jellegű személyi biztosíték; a készfizető kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, azaz a kezesség főkötelezettséget feltételez. A főkötelezettség a lízingszerződések alapján keletkezett. E szerződéseknek az általános szerződési feltételek is részévé váltak. A Ptk. 209/A. §
(1)bekezdése szerint az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél támadhatja meg. A Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése a fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötése semmisségéről rendelkezik. A Ptk. 209/A. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott két jogkövetkezmény eltérő esetekre vonatkozik. Ennek értelmében a fogyasztói szerződés kikötése lehet relatíve semmis. A Cs. B. Kft. nem minősül a Ptk. 685. §
- d)pontja szerinti fogyasztónak, mert nem a gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból kötött lízingszerződést a felperesi jogelőddel. Ebből következően a lízingszerződések sem minősülnek a Ptk. 685. §
- e)pontja szerinti fogyasztói szerződésnek. Ezért a Ptk. 209A. §
(2)bekezdése alkalmazása feltételei nem állnak fenn. Az irányadó Ptk. 209/A. §
(1)bekezdése és a Ptk. 273. §
(1)bekezdése egybevetése alapján az a következtetés vonható le, hogy a lízingszerződésben szerződő félként el nem járt alperesek kifogás útján is csupán annyiban támadhatják meg az általános szerződés feltételeket, és annyiban hivatkozhatnak azok tisztességtelenségére, amennyiben az adott szerződési kikötések érvénytelensége legalább a kereset részbeni elutasítását eredményezik. A támadott egyes kikötések tekintetében az alábbiakat emeli ki a másodfokú bíróság: A fizetési értesítő késedelmes megküldésében vagy annak elmulasztásában álló jogosulti késedelem következményeit kizáró ÁSZF 5.
- pont megtámadására az alperesek azért nem voltak jogosultak, mert nem állt rendelkezésre adat, de előadás sem arra, hogy a főkötelezett Cs. B. Kft. azért esett késedelembe a fizetési kötelezettségével, mert a fizetési értesítő nem, illetve késedelmesen érkezett meg hozzá. Ezáltal a kikötés érvénytelensége az alperesek helytállási kötelezettségének terjedelmét nem érinti. A szerződésmódosítás létrejöttétől független szerződés módosítási díj megfizetését előíró ÁSZF. 9.
- pont tekintetében a Ptk.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel megilleti az alpereseket a megtámadás joga, mivel e rendelkezés a készfizető kezes kötelezettségére is kihat. A tisztességtelenség, és ebből eredően az érvénytelenség kérdésében azonban az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, osztva az ítéletben kifejtett indokait is. A lízingszerződésnek a lízingbevevő általi egyoldalú felmondását kizáró ÁSZF.11.
- pont a felperesi jogelőd felmondásának jogszerűségét és ennek alapján a fennálló tartozás összegét nem érinti, így a kifogás útján történő megtámadásra a fentebb kifejtettek értelmében nincs lehetőség. A kötbér összegének megállapítására vonatkozó ÁSZF. 13.
- pontj ugyancsak nem volt támadható kifogás útján sem, miután a felperes által érvényesített tartozás kötbér követelést nem tartalmazott, ezáltal az alperesek fizetési kötelezettségét nem érintette. A kézbesítési vélelmet felállító ÁSZF.16.
- pontnak az alperesek fizetési kötelezettsége szempontjából a felmondás hatályosulása és így a tartozás fennállása tekintetében lehet jelentősége. A felmondás kézbesítése a lízingbe vevő részére megtörtént, azt a lízingbe vevő címén meghatalmazott vette át, akinek a postai meghatalmazása - a munkaviszonya megszűnésétől függetlenül - a rendelkezésre álló adatok alapján nem került visszavonásra. Így a Ptk.
- §
(2)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a küldemény szabályszerűen kézbesítésre került, azt az arra jogosult személy vette át. A szabályszerű kézbesítés és küldemény bizonyított átvételének tényére figyelemmel az ÁSZF 16.
- pontja alkalmazása ezért nem merül fel, így annak alperesek kötelezettségére nincs kihatása. Ezért nem adott alapot a kikötés kifogás útján történő megtámadásra. A kötelezett részére kézbesítésre került felmondás az ÁSZF.13.
- pontja alapján azonnal esedékessé vált a lízingbevevő valamennyi fennálló tartozása. Ennek következtében a Ptk.
- §
(2)bekezdés alapján beállt az alperesek mint készfizető kezesek fizetési kötelezettsége is. Az ÁSZF. 12.
- pontja a lízingszerződés megszűnése esetére a lízingbe vevő részére előírja a lízingtárgy visszaszolgáltatási kötelezettséget, amelynek a Cs. B. Kft. bizonyítottan nem tett eleget. A felperest az ÁSZF 12.
- pontja alapján így megillette volna az elszállítás joga, amely azonban csak jogosultsága, de nem kötelezettsége a felperesnek. A szerződési feltételek alapján a felperest nem terhelte a lízingtárgy felkutatásának, továbbá a kiadással kapcsolatos esetleges hatósági eljárások lefolytatásának kötelezettsége sem. A rendelkezésre álló adatok szerint a gépek a lízingbevevő birtokából kikerültek, külföldön lelhetők fel. A kifejtettek értelmében a felperest sem a szerződés, sem az általános együttműködési kötelezettség körében nem terheli olyan kötelezettség, hogy minden körülmények között birtokba vegye a gépeket, majd értékesítse azokat. Mindebből következően az alpereseknek a gépek birtokba vételének elmulasztásán alapuló időelőttiségre és így a per megszüntetésére, továbbá a tárgyalás felfüggesztésére, de ezzel összefüggésben a kereset összegére irányuló fellebbezési támadása sem volt alapos. A Pp.
- §
(1)és
(4)bekezdése alapján a költségmentességben részesített pervesztes fél nem mentesül az ellenérdekű fél oldalán felmerült költségek - lerótt illeték, ügyvédi díj - viselése alól, amelynek megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján köteles. Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről megalapozottan határozott, az azt támadó alperesi fellebbezés nem alapos. Az alperesek a Ptk. 273. §
(2)bekezdés alapján sem mentesülhetnek a perköltség alól, ugyanis a felperesi jogelőd a kezesi szerződésben megadott lakcímükre megküldött levélben felszólította őket a teljesítésre. Ennek kézbesítését az hiúsította meg csupán, hogy a Ptk. 277. §
(4)bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségüket megszegve, elmulasztották a lakcímváltozásról értesíteni a hitelezőt. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek kiemelésével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdés értelmében helybenhagyta. A fellebbezési eljárási költség viseléséről az eredménytelen fellebbezés folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján határozott, amelyben a felperest képviselő ügyvéd díját számolta el a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(2),
(5),
(6)bekezdés és 4/A. §
(1)bekezdés alapján, a fellebbezési pertárgy értéket és a kifejtett ügyvédi tevékenységet egyaránt mérlegelve. Az alperesek személyes költségmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetékről az 1990. évi XCIII. tv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet
- §
(1)bekezdés,
- § alapján határozott. Budapest,
- június
- . Németh László sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Bleier Judit bíró