Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.593/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Halász István ügyvéd által képviselt I. rendű, a személyesen eljárt II. rendű, III. rendű felperesnek, dr. Papp Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen, határozat megtámadása iránt indított perében a Nógrád Megyei Bíróság
- február
- napján meghozott - 17.P.20.261/2010/
- sorszám alatt kijavított -17.P.20.261/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és az I. rendű felperes Pf.
- sorszám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 15 nap alatt 5.000 (ötezer) forint másodfokú részperköltséget. Kötelezi az alperest 9.000 (kilencezer) forint fellebbezési illeték, míg az I. rendű felperest 18.000 (tizennyolcezer) forint csatlakozó fellebbezési illeték 8 nap alatti lerovására leletezés terhével. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A kereset az alperes
- augusztus
- napján tartott közgyűlésen meghozott határozatai megsemmisítésére, továbbá annak megállapítására irányult, hogy
- június
- napját követően nem minősült az alperes elnökének K. A támadott határozatokat a felperesek elsődlegesen azért tartották törvénysértőnek, mert lemondása folytán a nevezett személy már nem volt jogosult az elnöki feladatok ellátására, így a
- augusztus 16-i közgyűlés összehívására sem. Alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a támadott határozat törvényes, az alperesi egyesület nyilvántartásba bejegyzett elnökét a keresettel támadott határozat meghozatalának időpontjában is megillették az elnöki hatáskörök. Az elsőfokú bíróság a kijavított ítéletében az alperes
- augusztus
- napján tartott közgyűlésén meghozott határozatait megsemmisítette. Kötelezte az alperest a felperesek részére együttesen 17.500 Ft perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.)
- §
(2)bekezdés, 11. §
(1)-
(3)bekezdés, 12. §
(1)bekezdés, valamint az alperes alapszabályának IV. pontja felhívásával a
- június 14-i közgyűlési jegyzőkönyv tartalma alapján is megállapította, hogy K.. elnöki tisztsége megszűnt, mivel arról lemondott és azt a közgyűlés is elfogadta. K.
- június
- napja után már nem volt a vadásztársaság elnöke, mivel ismételt elnökké választásáról nem született közgyűlési határozat. Ezért nem volt jogosult a
- augusztus 16-i közgyűlés összehívására. Ezáltal a szabálytalan módon megtartott közgyűlésen hozott határozatok törvénysértő jellegét megállapítva az elsőfokú bíróság az alperes
- augusztus
- napján megtartott közgyűlésén meghozott határozatait megsemmisítette. A Ptk.
- §
(3)és
(4)bekezdése, valamint az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartás alapján rámutatott az elsőfokú bíróság arra, hogy K. az egyesületek külső jogviszonyai vonatkozásában minősül az egyesület képviseletére jogosult személynek. A Fővárosi Ítélőtábla .... sorszámú végzésének indokolására utalással az Etv. 10. §
(1)-
(2)bekezdésre rendelkezései alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az egyesület közgyűlésén hozott határozatokkal kapcsolatos jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására nincs a törvény erejénél fogva halasztó hatálya. Ebből következően az alperes
- augusztus 16-i közgyűlésére nem kellett meghívni a kizárt tagokat, ezért határozatképes volt a közgyűlés. Rámutatott arra is, hogy az I. rendű felperesnek a közgyűlésen való jelenléte és ellenszavazata a szavazás végeredményét nem lett volna képes megváltoztatni. Utólag meg nem állapítható körülménynek tartotta, hogy K. nem valós tájékoztatást adott a közgyűlésen a tagság számára, és a valós tájékoztatás birtokában a tagok nem hoztak volna döntést a jogutód nélküli megszűnésről. Mindezek alapján más jogcímen találta a kereseti kérelmet alaposnak, ezért nem is látta indokoltnak a felperesek keresetében jelölt kérdéskör további vizsgálatát. A 2/
- KJE jogegységi határozat alapján nem minősítette jogsértőnek az alperes eljárását, amikor meghatalmazott általi tagsági jogok gyakorlására nem adott lehetőséget. Etv.
- § rendelkezései alapján kifejtette, hogy nem volt törvényes lehetőség az ítélet rendelkező részében annak kimondására, hogy
- június
- napjától K. nem minősül az egyesület elnökének, ezért az erre irányuló megállapítási keresetet elutasította. Az első fokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, az ítéletnek közgyűlési határozatokat megsemmisítő rendelkezésének megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Elsődlegesen állította, hogy K. elnök lemondása hatálytalan, így elnökként jogosult volt a
- augusztus 16-i közgyűlés összehívására. E körben arra hivatkozott, hogy a
- június
- napján meghozott határozat egymásra épülő feltételhez kötött rendelkezését tartalmaz, és miután D. nyilatkozatára tekintettel a K. lemondásával kapcsolatos határozat megvalósíthatatlan, illetőleg értelmezhetetlen; ezért K. joggal állapította meg, hogy ez a határozat „érvénytelen", amelyet a tagok tudomásul vettek. Arra is hivatkozott, hogy az egyesületi nyilvántartásból való törlésig nevezett személy az egyesület elnökének volt tekintendő akkor is, ha a
- június
- napján megtartott egyesületi közgyűlésen a lemondásáról szóló határozat hatályos lenne. Kifejtette, hogy a
- június 14-i közgyűlés határozatai végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor, ezért azok a
- április
- napján hozott jogerős döntésig hatályosak voltak, a közgyűlés pedig azzal zárult, hogy K. maradt az elnök. Így mindennek visszamenőleges orvoslására nem kerülhetett sor. Ebből is azt a következtetést vonta le, hogy K. jogszerűen hívta össze a közgyűlést. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság által a képviselő lemondásának hatályával összefüggésben elfoglalt jogi álláspontja az életszerűség logikájával ellentétes, az az egyesületi élet sorozatos megbénítását eredményezné, amely nem lehetett jogalkotói akarat. Mindezen túlmenően hivatkozott a Nógrád Megyei Főügyészség
- július
- napján .....számú határozatában kifejtettekre és csatolta a másodfokú ügyészségi határozatot. Az I .rendű felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, amelyben az ítélet részbeni megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy az alperesi vadásztársaság elnökének, K.nek az elnöki tisztsége
- június
- napján megszűnt. Megítélése szerint a megállapítási kereset is megalapozott, mivel bizonyított a társaság elnökének lemondása és annak közgyűlési elfogadása. Megítélése szerint, ha a bíróság a kérelmének nem ad helyt, akkor az idők végtelenségéig nevezett személy arra hivatkozhat, hogy jogilag ő az elnök. Álláspontja szerint e jogellenes magatartáshoz segítség nem nyújtható. Az alperes a csatlakozó fellebbezés tekintetében az ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés nem alapos. Az Etv.
- §
(1)bekezdés és 6. §
(1)bekezdés alapján a társadalmi szervezet önkormányzattal rendelkező autonóm közösség, amely maga határozza meg működésének szabályait és e szabályok megsértésének következményeit. Az Etv. 10. §
(1)bekezdés alapján törvénysértésre hivatkozással indított perben annak eldöntésekor, hogy a társadalmi szervezet határozata törvénysértő-e, a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más belső szabályaira is figyelemmel kell lenni. A társadalmi szervezet alapszabálya és más belső szabályzata rendelkezéseinek megsértése törvénysértésnek minősül. A következetes bírói gyakorlat szerint törvénysértő a társadalmi szervezet eljárása és az ennek alapján hozott határozata, amelynek során a saját alapszabályának vagy más belső szabályzatának a rendelkezéseit nem tartotta be. Az alperes a saját maga alkotta szabályokhoz, alapszabályának rendelkezéseihez kötve van, az attól eltérő eljárása az Etv. 6. §
(1)bekezdésében deklarált demokratikus önkormányzati működés elvét sérti, ezért törvénysértő. Az alperes alapszabálya értelmében a legfelsőbb szerve a közgyűlés. A demokratikus önkormányzati működés elvéből következően a legfelsőbb szerv az Etv. 12. §
(1)bekezdésében és az alapszabályában meghatározott körben határozatokat hoz az alperes működésére, belső életére kihatóan. E határozatok az alperest mint szervezetet és az alperes tagjait, tisztségviselőit kötik, annak megfelelő eljárásra kötelezettek, mindaddig, amíg az Etv. 10. §
(1)bekezdés alapján az adott határozatot a bíróság megsemmisíti, illetve amíg az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján indított perben az Etv. 10. §
(2)bekezdés szerint az adott határozat végrehajtásának felfüggesztésre kerül. Az alperes
- június
- napján tartott közgyűlésén az elnök lemondott, amelyről a közgyűlés határozattal döntött. Sem a lemondó nyilatkozat, sem a közgyűlési határozat nem tartalmazott feltételt. Az alperesnek arra hivatkozása, hogy a lemondás feltételtől függő volt nem igazolt és a rendelkezésre álló bizonyítékok által nem alátámasztott. A jelen eljárásnak nem képezte tárgyát a
- június
- napján tartott közgyűlésen hozott határozatok törvényessége, így a másodfokú bíróság tényként vette figyelembe a
- június
- napján tartott közgyűlésen az elnök lemondásával összefüggésben hozott közgyűlési határozatot. Ugyancsak tény, hogy e határozat végrehajtása felfüggesztésre nem került és a közgyűlés sem hozott utóbb e határozatával ellentétes határozatot. Az alperes elnökének a közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt kijelentése, hogy a szavazást utóbb érvénytelennek nyilvánítja, a titkárnak a közgyűlés határozata utáni lemondása folytán, a meghozott határozat érvényességét, illetve hatályosságát nem érintette. Az alperes alapszabályának nincs ugyanis olyan rendelkezése, amely az elnököt ilyen jogkörrel ruházná fel, és a közgyűlés sem hozott újabb döntést e tárgyban. A tisztségviselők tisztségével kapcsolatos közgyűlési határozatoknak a társadalmi szervezetek nyilvántartásán történő átvezetésére irányuló kérelem elintézéséig a társadalmi szervezet belső jogviszonyait érintő olyan függő jogi helyzet áll elő, amelyet a változás bejegyzése, illetve a kérelem elutasítása old fel. Ennek következtében e belső jogviszonyok tekintetében az alperes korábbi elnöke a lemondását, illetve az ennek tudomásulvétele tárgyában hozott közgyűlési határozatot követően mindaddig nem gyakorolhatja ismételten az elnöki jogkört, amíg a változás bejegyzésére irányuló kérelem jogerősen elutasításra nem kerül, illetve a közgyűlés ismételten elnökké nem választja. Éppen ezért az alperes a közgyűlése által meghozott határozathoz kötve volt, és mind a szervezet, mind annak tagjai és tisztségviselői annak megfelelő eljárásra voltak kötelesek. Ezért az alperes közgyűlése által
- június
- napján meghozott az elnök lemondásának tudomásul vételéről szóló határozatot az alperesnek a működése során figyelembe kellett vennie. E határozat meghozatalát követően bekövetkezett változás újabb közgyűlései határozat hiányában nem érintette a közgyűlés korábban meghozott határozatát. Így az alperes belső viszonyaiban a közgyűlés által meghozott határozatnak érvényesülnie, hatályosulnia kellett. Ebből következően az elnök lemondását elfogadó határozathozatalt követően az elnök nem gyakorolhatta az elnöki tisztségből adódó, az alapszabály szerinti közgyűlés összehívási jogosultságát. A képviseleti jogosultságnak a bírósági nyilvántartásból való törlés hiánya kizárólag az alperes kívülálló harmadik személyekkel szembeni képviseltére vonatkoztatható, figyelemmel arra, hogy a belső viszonyban a legfelsőbb szerv döntése az előbbiek szerint nem hagyható figyelmen kívül, és az a demokratikus önkormányzatiság alapelve folytán nem korlátozható. Mindezek alapján, a közgyűlés
- augusztus
- napjára történő összehívására a lemondott elnök nem volt jogosult. Mivel pedig a
- augusztus
- napján megtartott közgyűlést nem az arra jogosult hívta össze, a törvénysértően összehívott közgyűlés által meghozott határozatok törvénysértők. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján a keresettel támadott határozatokat jogszabálysértés nélkül semmisítette meg. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel utal arra, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a bíróságot az alperes által hivatkozott ügyészségi határozat nem kötötte. A másodfokú bíróság mellőzi az első fokú ítélet indokolásából a 2/
- KJE jogegységi határozatra utalást, mivel e jogegységi határozat alkalmazhatatlanságát kimondta a 2/
- KPJE jogegységi határozat. Az Etv.
- §
(1)bekezdése alapján indított perben a bíróság a támadott határozat törvénysértő jellegének megállapítása esetén a törvénysértő határozat megsemmisítéséről határozhat kizárólag. A demokratikus önkormányzati működés alapelve, a társadalmi szervezet autonómiája folytán nem tartozik a bíróság hatáskörébe a törvénysértés kiküszöbölése, az eredeti állapot helyreállítása. Az Etv. 10. §
(1)bekezdése és
- § rendelkezései meghatározzák, hogy a bíróság mely esetekben és milyen módon avatkozhat be a társadalmi szervezet életébe. A Pp.
- § szerinti megállapítási kereset törvényi feltételei sem állnak fenn, mivel a felperes, mint tag jogainak megóvását éppen az Etv.
- §
(1)bekezdése biztosítja, amellyel a felperes élt, és amely külön törvényi rendelkezés egyúttal a bíróság általi beavatkozás mértékét is meghatározza a társadalmi szervezet életébe, amelyet meghalad a felperes által kért megállapítás. Az elsőfokú bíróság ezért helytállóan utasította el a felperes megállapítási keresetet. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A másodfokú perköltségről a Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján határozott, melyben a 32/
- (VIII. 22.) IM. rendelet
- §
(2),
(5)bekezdés alapján a fellebbezési és csatlakozó fellebbezési pertárgy értékre és a kifejtett ügyvédi tevékenységre tekintettel számolta el az ügyvédi díjat. A Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy az alperes a fellebbezési illetéket részben rótta le, míg a felperes a csatlakozó fellebbezési illetéket nem rótta le, ezért az 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdése és 46. §
(1),
(4)bekezdése alapján felhívta a hiányzó illeték lerovására. Budapest,
- június
- . Németh László sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Molnár Ágnes bíró