Kfv.VI.37.793/2010/18.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hubay Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Barna László jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4025 Debrecen, Piac u. 54.) mint az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal jogutóda alperes ellen bontási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a KomáromEsztergom Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 11.K.20.819/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 11.K.20.819/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint elsőfokú és (negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. meg az 40.000 Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperesi ingatlannal szomszédos, a hrsz-ú ingatlanra az építtetők Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Jegyzőjének
- szeptember 19-én kelt 09-5547/2002/
- számú határozatával bontási engedélyt kaptak, amely határozatot a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal a
- március 11-én kelt 77-17/2003/H. számú határozatával megváltoztatta és feltételként a bontást jogerős és végrehajtható építési engedélytől tette függővé. Az e határozat felülvizsgálata iránti perben a Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság
- november 8-án kelt III.K.20.301/2004/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította a
- szeptember 14-én kelt Kfv.II.39.05162005/
- számú ítéletével. Az építtetők a
- július
- napján kelt 09-2638/2003/
- számú határozattal kaptak építési engedélyt, amely határozatot a kijelölt másodfokú építésügyi hatóság, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal megismételt eljárásban a
- április
- napján kelt 2-9024/
- számú határozatával megváltoztatott; törölte az ingatlan csapadékvíz elvezetésére vonatkozó kikötéseket, és az azonnali végrehajtást elrendelte. A határozat bírósági felülvizsgálata iránt közigazgatási per indult, amelyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
- március 6-án kelt 11.K.21.217/2006/
- számú ítéletével a másodfokú és az elsőfokú építési engedélyt adó határozatokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az építtetők
- május 2-án a jogerős és végrehajtható 2-9024/
- számú építési engedély birtokában bejelentették a bontási és építési munka megkezdését. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jegyzője, mivel a kijelölt másodfokú építésügyi hatóság
- május
- napján kelt 2-902-5/
- számú határozatával a
- április
- napján kelt 2-902-4/
- másodfokú határozatát saját hatáskörben módosította és az azonnali végrehajtás elrendelését törölte, a
- május 3-i szemlét követően a
- május 5-én kelt 09-947/2006/
- számú határozatával a bontási munkákat azonnali hatállyal leállította. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal a
- május
- napján kelt 44-11/
- számú határozatával a másodfokú építésügyi hatóság
- május
- napján kelt módosító határozatát megsemmisítette. E határozatra tekintettel az elsőfokú építésügyi hatóság a
- június 12-én kelt 09-947/2006/
- számú határozatával a 09947/2006/
- számú határozatát visszavonta. Ezt a határozatot a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal a
- július 31-én kelt 2902-27/
- számú határozatával megsemmisítette utalva arra, hogy az építési engedély tárgyában hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perben a Baranya Megyei Bíróság a 6.K.20.746/2006/
- számú
- június 12-én kelt végzésével a végrehajtást felfüggesztette. Az építtető időközben a bontást a felperes bejelentése szerint
- december közepén befejezte. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Címzetes Főjegyzője a
- augusztus 22-én kelt 09-9/257-7/
- számú határozattal a bontási engedély nélkül végzett bontást tudomásul vette. Ezt a határozatát a
- szeptember 10-én kelt 09-9/257-34/
- számú határozattal a jogorvoslati záradék tekintetében kijavította. Az építtető fellebbezése folytán eljárt alperes a
- január 12én kelt 223-1/2009/Ha. számú határozatával az elsőfokú kijavított határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el. Előírta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48.§
(9)bekezdésében írt intézkedési határidő vizsgálatát a többszöri helyszíni szemlékre, az építésügyi eljárásban másik hatóság kijelölésére is figyelemmel. Vizsgálni rendelte a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 27.§
(2)bekezdése értelmében a bontási engedély érvényességét, és ehhez a feltételül szabott építési engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válását, továbbá a bontás idejének tisztázását. A határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, amelyben a bontás szabálytalanságára, a bontási engedély hatályvesztésére, károk bekövetkeztére, az Étv. 48.§-ának vizsgálata kapcsán irrelevanciára, a kijelölő határozatok jogsértésére, a költségviselésről való döntés elmulasztására hivatkozott. Az alperes a per során vitatta a felperes kereshetőségi jogát, amelyre az elsőfokú bíróság ítéletében nem tért ki, a keresetet érdemben vizsgálta. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok és megkeresett bíróság útján foganatosított bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy az elsőfokú hatóság
- november hónapban szerzett tudomást a bontás szabálytalanságáról, mert a KomáromEsztergom Megyei Bíróság
- március 13-án kelt 11.K.20.019/2007/
- számú ítélete kimondta, hogy a bontási munka leállítása jogszerű volt. Az építtető jogerős és végrehajtható építési engedély nélkül, jogerős, de végre nem hajtható bontási engedély birtokában végezte a lakóépület bontását. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor megállapította azt is, hogy a felperes perújítási kérelmet terjesztett elő a bontási engedély tárgyában hozott ítéletek ellen, és az alperesnek az eljárás során be kellett volna várnia a perújítási eljárás befejezését, az eljárását fel kellett volna függesztenie. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte új eljárás elrendelése nélkül. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperesnek kereshetőségi joga nincs, az elsőfokú bíróság kifogása ellenére ezt nem vizsgálta, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp. 327.§
(1)bekezdés b) pontját. Másodlagosan a felülvizsgálati kérelemben előadta, hogy az eljárás felfüggesztésének nem volt helye, a perújításról nem tudtak, más hatóság volt érintett. A perújítás eredménye nem érintette a bontás szabályszerűségét, mert az épület már jóval korábban elbontásra került. A bontás jogszerűsége kérdésében az építési engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válását is vizsgálni kellett. A Baranya Megyei Bíróság előtt folyt perben a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpk.50.663/2006/
- számú végzése nyomán az építési tervdokumentáció
- október 26-án záradékolásra került, ezért a bontási engedély
- március 14-ig fennálló hatálya alatt az építtető bontási munkát végezhetett. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott, a bontás leállítása tárgyában hozott Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- március 13-án kelt 11.K.20.019/2007/
- számú ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.39.211/2007/
- számú,
- szeptember 9-én kelt végzésével hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette, amelyet az elsőfokú bíróság elmulasztott megemlíteni az ítéletében, ezért iratellenes az a megállapítás, hogy a bontás leállítása jogszerű volt, az építtetők nem rendelkeztek végrehajtható bontási engedéllyel. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor szemlejegyzőkönyvek, fényképfelvételek ellenére iratellenesen azt állapította meg, hogy a hatóság
- novemberében szerzett tudomást a bontásról. Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást valamennyi kereseti kérelemről sem. Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti a Pp. 206.§
(1)bekezdését, 221.§
(1)bekezdését, 195.§-át, 3.§
(3)bekezdését, a KK. 31. állásfoglalást, az Étv. 48.§
(1)bekezdését,
(9)bekezdését. Az elsőfokú bíróság a másodfokú határozat megsemmisítésével a tényállás tisztázatlanságát nem orvosolta, a megsértett jogszabályokat nem jelölte meg. Sérelmezte, hogy a felperes részére eltúlzott mértékű perköltséget állapított meg a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.) 2.§
(2)bekezdésébe ütközően. A felperes felülvizsgálati hatályában tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati eljárás során az alperes személyében jogszabályon alapuló jogutódlás következett be két ízben, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.
- és Kfv.
- számú végzéseivel megállapított. A Pp.
- § /2/ bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság törvénysértően járt el amikor hivatalból, de az alperes
- sorszámú beadványában foglaltak alapján sem vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát. A pert indító fél perindítási jogosultsága és kereshetőségi jogának vizsgálata minden esetben meg kell előzze a kereset érdemi elbírálását. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/
- (XII. 13.) ÖTM rendelet
- §
(2)bekezdése értelmében az a körülmény, hogy az építési hatóság a határozatát közölte a döntéssel érintett ingatlannal közös határvonalú (a közvetlenül szomszédos) építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal, így a felperessel, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15.§
(1)bekezdésére is figyelemmel a felperes - Pp.327.§
(1)bekezdés a) pontján alapuló - perindítási jogosultságát teremti meg az ügyféli jogállására tekintettel. A Legfelsőbb Bíróság - ítélethozatalkor hatályban volt - KK. 32. számú állásfoglalása III. pontja értelmében, ha a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérő felperes törvényes érdekeltségének hiánya már a keresetlevél alapján megállapítható, a bíróságnak a keresetlevelet a Pp. 130.§
(1)bekezdésének g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül kell elutasítania. A felperes igényérvényesítési jogosultságát (kereshetőségi jogát) azonban rendszerint csak a perben lehet tisztázni, ebben az esetben a bíróságnak a kereseti kérelem tárgyában ítélettel kell határoznia. A felperes kereshetőségi jogát az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a közigazgatási eljárásban kétségtelenül fennálló ügyféli minőségre alapítottan. A keresetindításra ugyan az a fél jogosult, aki a közigazgatási eljárásban ügyfélként vett részt, azonban az ügyféli jog fennállása még nem jelenti azt, hogy a pert indító fél (ügyfél) kereshetőségi joga korlátlan. Annak körét, hogy a perindításra jogosult fél kereshetőségi joga mire terjed ki, a vonatkozó anyagi és eljárási szabályok határozzák meg. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, illetve a per megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérő felperes törvényes érdekeltségének hiánya érdemi vizsgálat nélkül megállapítható. A felperes igényérvényesítési jogosultságának köre (kereshetőségi joga) rendszerint csak perben tisztázható, ezért ebben az esetben a bíróságnak a kereseti kérelem tárgyában ítélettel kell határoznia. A felülvizsgálni kért határozat tekintetében az ügy előzményére figyelemmel a felperes perindítási joga a jelen perben nem vitatható el, mert a bontással érintett ingatlannal szomszédos ingatlan haszonélvezője. A felperes, mint a perbeli ingatlannal szomszédos ingatlan haszonélvezője a jogerős határozatnak csak azokat a rendelkezéseit támadhatja alappal, amelyek jogát vagy jogos érdekeit érintik. A jog vagy jogos érdek érintettsége akkor állapítható meg, ha közvetlen és nyilvánvaló érdeke fűződik ahhoz, hogy a másra vonatkozó jogot a hatóság megállapítja-e és milyen tartalommal. Ha a határozat tartalma az ügyfél jogára, törvényes érdekeire is kihat, akkor jogosult igényét perben érvényesíteni, azaz kereshetőségi joggal rendelkezik. Amikor a bíróság azt állapítja meg, hogy a fél kereshetőségi joggal azért nem rendelkezik, mert az ügy jogát vagy törvényes érdekét közvetlenül nem érinti, keresetét - érdemben - ítélettel el kell utasítani. Ebből következően az elsőfokú bíróság által elmulasztott, a felperes kereshetőségi jogát vizsgálva a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felperes közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége hiányában a lakóépület elvégzett bontásának jogkövetkezményeként alkalmazott intézkedésre vonatkozóan a felperes kereshetőségi joga nem terjed ki. A felperesnek az elvégzett bontással kapcsolatos törvényes érdekeit az sérthette és e vonatkozásban kereshetőségi joga is megállapítható - ha az elvégzett bontás az építési jogszabályokban előírt szabályokba ütközik és az ingatlanokra vonatkozóan káros hatással jár. Ilyen például az a közigazgatási iratok között fellelhető határozat (KH.2497-50/2008.), amely a felperesi ingatlant érintő csapadékvíz elvezetésével, az építési munkák következtében keletkezett üregek megszüntetésével kapcsolatos kötelezés tárgyában született. A perbeli határozat azonban a felperesi ingatlanra kihatással nincs és a felperes jogát, jogos érdekét nem érinti, mert mindössze a szomszédos ingatlanon az építtető részéről elvégzett bontás következményeként a bontás engedély nélküli vagy engedély alapján történő elvégzésével, a bontás kapcsán az intézkedési határidő vizsgálatával és külön határozattal esetlegesen kiszabandó bírságolási lehetőséggel kapcsolatos. A felperes a keresetében, a kereset kiegészítésében, 25. sorszámú beadványában sem adott elő olyan körülményt, amely a közvetlen érintettségét igazolta. Az az általános felperesi hivatkozás, hogy „a bontás során a csapadékvíz elvezetését szolgáló bádogvápát, vas tartókonzolokat eltávolították, amely több eljárást indukált”, nem a jelen ügyben hozott határozatra tartozik, a felperes a kereset kiegészítésében maga hivatkozta azokat az eljárásokat, amelyek ezzel összefüggésben folytak, ezért a károkozásra való hivatkozás sem teremti meg a jelen ügyben a felperes kereshetőségi jogát. Végezetül megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes a bontás kapcsán esetlegesen felmerült kárát polgári perben érvényesítheti. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felperes kereshetőségi jogának hiánya okán a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére, valamint a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viselésére, amelynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§
(3)bekezdése és 50.§
(1)bekezdése határozza meg. Budapest,
- június
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Sperka Kálmán előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok sk.