Mfv.10398/2010/3 – Kúria

(1)bekezdése a közszolgálati jogviszony létesítésekor kötelezővé teszi a próbaidő kikötését. A felperes azonban nem az alperessel létesítette a közszolgálati jogviszonyt, az már az előző munkáltatójánál, a T.P.H.-nál is fennállt, és az alpereshez történt áthelyezéssel továbbfolytatódott. A Ktv. az áthelyezést csak akkor tekinti a közszolgálati jogviszony megszüntetésének, ha a köztisztviselő a Kjt. vagy a hivatásos szolgálati viszonyban állókra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül. A Ktv. 14. §

(3)és

(4)bekezdései értelmében a törvény hatálya alá tartozó munkáltatótól egy másik, ugyancsak a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz való áthelyezés esetén a közszolgálati jogviszonyt csak a közszolgálati igazolás, az illetmény, és egyéb járandóságok kiadása szempontjából kell megszűntnek tekinteni, egyebekben az folyamatosan fennáll. A perbeli esetben a felperes az alperessel nem új közszolgálati jogviszonyt létesített, hanem a közszolgálati jogviszonya új, a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál folytatódott. Az alpereshez történt kinevezéskor próbaidő nem volt kiköthető, ezen rendelkezés érvénytelen, ezért az alperes próbaidőre hivatkozással - jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát.A bíróság nem értett egyet azon alperesi állásponttal, miszerint a felperes áthelyezése, mint háromoldalú megállapodás nem jött létre az érintettek között. A perben az alperes csatolta azt az okiratot, amelyből megállapítható volt, hogy P. község polgármestere kérte a felperes korábbi munkáltatóját, járuljon hozzá az áthelyezéshez, amelynek a jogviszony megszüntetéséről szóló okirat tartalma szerint a tinnyei polgármester eleget tett. A Ktv. 14. §

(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az áthelyezéshez a köztisztviselő és a két közigazgatási szerv megállapodása szükséges, azonban azt a törvény nem határozza meg, hogy a háromoldalú megállapodásnak egyidejűleg, egy okiratba foglaltan kell megtörténnie. A felek akarata pedig az áthelyezésre irányult.Az alperes fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mf.24.948/2009/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, egyebekben megváltoztatta, a felperes teljes keresetét elutasította, és 250.000 forint áfát is tartalmazó együttes első-, és másodfokú perköltség viselésére kötelezte. Az ítélet rendelkezése szerint a felperes köteles 240.000 forint elsőfokú, és 240.000 forint másodfokú eljárási illeték fizetésére is.A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ktv.
2. §-ának

(2)bekezdése - amely rendelkezés a kinevezés módosítására vonatkozó szabályok között szerepel -, arra ad lehetőséget, hogy a közigazgatási szerv, a köztisztviselő, és egy másik közigazgatási szerv megállapodhasson a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő végleges áthelyezéséről. Az áthelyezés esetében a közszolgálati jogviszony folyamatossága fennmarad, próbaidő kikötésére nincs lehetőség. A munkaügyi bíróság helyesen állapította meg, hogy a háromoldalú megállapodásnak nem kell feltétlenül egyidejűleg, egy okiratban szerepelnie, azonban az elengedhetetlen feltétel, hogy mindhárom fél kinyilvánítsa a szándékát az áthelyezésre. Az alperes a fellebbezésében alappal hivatkozott arra, hogy a munkaügyi bíróság a rendelkezésre álló iratokból tévesen következtetett az érintett közigazgatási szerveknek a felperes áthelyezésére irányuló egyező szándékára. Nem merült fel adat arra, és a felperes maga sem állította, hogy a t.-i polgármester kifejezett nyilatkozatával hozzájárult az áthelyezéshez, ezt a munkaügyi bíróság a közszolgálati igazolás alapján tévesen állapította meg. A rendelkezésre álló adatok alapján nem bizonyított, hogy a felperes jelezte-e a képviselőtestületnek a pályázatában, vagy a pályázata tárgyalásakor az áthelyezésre irányuló szándékát. Személyes meghallgatásakor sem tett előadást arra, hogy áthelyezésre irányuló kérelemmel fordult-e akár P. k. képviselő-testületéhez, akár V.L. polgármesterhez, sőt a jegyzőkönyvben tett felperesi képviselői nyilatkozatból az tűnik ki, hogy szerinte a jegyzők esetében az áthelyezés nem az általános szabályok szerint történik, elég, ha az egyik önkormányzat beleegyezik abba, hogy a jegyző átkerüljön a másik önkormányzathoz, amely átveszi. A felperes az alperesnek nem tett olyan nyilatkozatot, amelyben az áthelyezését kezdeményezte volna. Ilyen szándék semmiféleképpen sem vezethető le abból, hogy a felperes az alpereshez a pályázatát benyújtotta, ugyanis a T.P.H.-nál fennálló közszolgálati jogviszonyt akár áthelyezéssel, akár közös megegyezéssel megszüntethette volna, a végkielégítés szempontjából a jogviszonya minkét esetben folyamatos maradt volna.A képviselőtestület Kt. határozata egyértelműen tartalmazza, hogy a felperes határozatlan idejű kinevezéssel, és hat hónapos próbaidő kikötésével nyerte el a jegyző munkakört. Kinevezését 2008. február 21-én átvette és aláírta. Azt, hogy nem áthelyezéssel folytatódik az alperesnél a közszolgálati jogviszonya, és miért tartalmaz a kinevezés próbaidőt, a felperes bizonyíthatóan nem sérelmezte sem akkor, sem a közszolgálati jogviszonya fennállása alatt, csupán a próbaidőn belüli megszüntetés után megindított perben. Ez is azt támasztja alá, hogy áthelyezés nem történt, az alperes jogszerűen létesített a felperessel hat hónap próbaidő kikötésével közszolgálati jogviszonyt, és azt jogszerűen szüntette meg a próbaidőn belül.A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását", és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte.Álláspontja szerint az áthelyezés megtörtént, hiszen a korábbi munkáltató, T.K.P.H. áthelyezéssel szüntette meg a jogviszonyt. Az alperes polgármestere kifejezetten így kérte megszüntetni a felperes jogviszonyát, a felperes pedig nem tiltakozott az áthelyezés ellen. Így nyilvánvaló, hogy a szándéka erre irányult, egyébként perbeli adat, hogy a felperes mind az alperesi, mind pedig a t.-i polgármesterrel előzetesen, és a pályázat elnyerése után is részletesen megvitatta a jogviszony megszűnésének körülményeit. Az alperesnél ismerték a felperes korábbi jogviszonya megszüntetésének körülményeit, mégsem tette senki vitássá az alperes illetékesei közül azt, hogy miért szerepel a megszüntető okiraton „áthelyezés", ha az alperest nem vezette ilyen szándék, tehát a két munkáltató között ellentét nem mutatkozott.A Ktv. 14. §-ának

(4)bekezdése nem kívánja meg kifejezetten az áthelyezésben való megállapodást, elégségesnek tartja azt, hogy a jegyző a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodjon meg a munkáltatójával arra tekintettel, hogy egy másik munkáltatónál elnyerje a jegyzői munkakörre kiírt pályázatot. Mivel ilyen esetben is az áthelyezés szabályait kell alkalmazni, a felperes kinevezésekor az alperes akkor sem írhatott volna elő próbaidőt, ha a felek nem állapodtak volna meg az áthelyezésről.A felperes az alperessel nem új közszolgálati jogviszonyt létesített, hanem a korábbi közszolgálati jogviszonya új, a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál folytatódott, így próbaidő nem volt kiköthető, a kinevezés ezen rendelkezése érvénytelen, ezért az alperes próbaidőre hivatkozással jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát.A képviselőtestület tisztában volt azzal, hogy a felperes jogviszonyban áll, és ez ellen nem tiltakozott, ami ugyancsak arra enged következtetni, hogy áthelyezés történt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felperest - pályázatának elfogadását követően - 2008. február 15ei hatállyal határozatlan időre nevezték ki jegyzőnek az alpereshez hat hónapos próbaidő kikötésével. Ezt megelőzően az alperes polgármestere, V.L. 2008. február 7-én kelt levelével fordult a köztisztviselő korábbi munkáltatójához, T. polgármesterének hozzájárulását kérte a felperes áthelyezéséhez jegyző munkakörbe. A Ktv. 14. §-ának

(2)bekezdése szerint végleges áthelyezés esetén az áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást csak bizonyos esetekben tagadhatja meg, amelynek feltételei a jelen esetben nem álltak fenn, ezért a t.-i polgármester a megkeresésnek eleget tett. A

1. február 14-én kelt közszolgálati jogviszonyt megszüntető okirat tartalma is áthelyezésről rendelkezett, amely a polgármester és a felperes részéről is - mint akaratukkal egyező aláírásra került. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a felek szándéka az áthelyezés megvalósulására irányult függetlenül attól, hogy a felperes arra a pályázatában, illetve a meghallgatása során hivatkozott-e. A bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a háromoldalú megállapodásnak nem kellett egy okiratban szerepelnie, mindhárom fél szándéka pedig az áthelyezést illetően egyező volt. Ebből következően az jogszerűen valósult meg.Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a perbeli esetben a felperes az alperesnél nem új jogviszonyt létesített, hanem a korábbi közszolgálati foglalkoztatása folytatódott más, ugyancsak a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál. A Ktv.
2. §-ának

(3)bekezdése alapján végleges áthelyezés esetén csak a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és egyéb járandóságainak kiadása szempontjából kell úgy eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna, egyéb esetekre ez a szabályozás nem vonatkozik. Tekintettel arra, hogy a jogviszony fennállása mellett nem volt alkalmazható a Ktv. 11/B. §

(1)bekezdésének próbaidőre vonatkozó szabálya, a munkáltató ezen kikötése érvénytelen. A felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes a próbaidőre hivatkozással tehát jogellenesen szüntette meg, amelynek jogkövetkezményeit viselni tartozik [Ktv. 60. §

(4)-

(7)bekezdés].A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a Pp. 275. §-ának

(4)bekezdése alapján.Az alperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdésén alapul.A másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alpaján figyelemmel az Itv.
3. §

(1)bekezdés c) pontjára is, az állam viseli. Budapest,

1. június
2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül. Nné tisztviselő