Debreceni Ítélőtábla Bf.I.812/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- február
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- évi november hó
- napján kihirdetett 8.B.13/2010/
- számú ítéletét megváltoztatatja akként, hogy a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj.I.584/
- szám alatt bevételezett és kezelt
- sorszám alatt nyilvántartott 1 db seprűnyél darab lefoglalásának megszüntetését és megsemmisítését rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- február
- napján is tartott tárgyalást. A vádlott által az elsőfokú bíróság határozatának kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő elsődlegesen felmentésért, másodlagosan téves jogi minősítés miatt enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A fellebbviteli főügyészség annak helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. maradéktalan betartásával ügyfelderítési A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, az általa megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, csupán kisebb részben szorul pontosításra az iratok tartalma alapján a Be. 351.§
(2)bekezdés c) pontja értelmében, így a Be. 361.§
(1)bekezdése szerint az ítélőtáblának nyilvános ülést kellett tartania az ügyben. Az ítélet
- oldala a vádat illetően pontosítandó akként, hogy a mellűri drainálás szövődményeként kialakult tüdősérülés, hörgi tüdőgyulladás következtében a sértett
- március
- napján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Baleseti Sebészetén elhalálozott. A vádlott korábbi elítélései kapcsán megjegyzendő, hogy az összbüntetési ítéletekkel az összbüntetések tartama megállapításra került. Az
- oldal
- bekezdése kiegészítendő azzal, hogy a rendőrség értesítésére 21 óra 21 perckor került sor. Az
- oldal
- bekezdése a következőképpen helyes: A mellűri drainálás szövődményeként kialakult tüdősérülés, hörgi tüdőgyulladás következtében a sértett
- március
- napján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Baleseti Sebészetén elhalálozott. Az így helyesbített tényállás most már felülbírálatra alkalmas a Be. 352.§
(1)bekezdés a) pontja alapján, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352.§
(2)bekezdése szerint. A bizonyítékok értékelése körében a
- oldal
- bekezdésében a sérülések vonatkozásában pontosítandó, hogy a sérülések gyógytartama 8 napon túli, kb. 6 hetesnek véleményezhető. A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A vádlott rablási cselekményének minősítése kifogástalan. A halált okozó testi sértés bűntette vonatkozásában körültekintően vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a vádlotti bántalmazással összefüggésben, avagy más okból következett be a sértett halála. Ha a sértett halálához vezető okfolyamatot a vádlott magatartása indítja el, ebben az esetben felelős a bekövetkezett eredményért. Következetes az a bírói gyakorlat, miszerint az elkövetési magatartás és a sértett halála között fennálló okozati összefüggést nem szakítja meg az a körülmény, hogy a halálos eredmény bekövetkezésében közrehatott az orvosi ellátás során észlelhető diagnosztikai tévedés is. Ennek kizárólag a büntetés kiszabása körében van jelentősége (BH.
- évi
- jogeset). Az kétségtelen, hogy a vádlott egyenes szándéka testi sérülés okozására irányult. Az általa kifejtett bántalmazással indította el azt az oki folyamatot, ami végül a sértett halálához vezetett. Ebbe az okfolyamatba csak közreható okként (concausa) kapcsolódott be a sérülések kórházi ellátása során vétett diagnosztikai tévedés, amely azt eredményezte, hogy a halálhoz vezető okfolyamat nem szakadt meg (BH.
- évi 511.sz. jogeset). Helyesen fejtette ki azt is a megyei bíróság, miszerint a vádlottat a bekövetkezett eredmény vonatkozásában gondatlanság terheli. A gondatlanság tudatos formája (luxuria) nem róható terhére, nincs ugyanis arról szó, hogy könnyelműen bizakodott volna magatartása lehetséges következményeinek az elmaradásában, hiszen tudatában a sértett halálának lehetősége nem merült fel. Az elsőfokon eljárt megyei bíróság részletesen foglalkozott a tipikusan vegyes bűnösségi alakzat jellemzőivel és a vádlott testi sértésre irányuló cselekményét törvényesen minősítette. A téves jogi minősítés miatt bejelentett fellebbezések alaptalanok, illetőleg a felmentés érdekében bejelentett fellebbezések sem vezethetnek eredményre a másodfokú eljárásban megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a Be. 352.§
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. Az elsőfokú bíróság teljes körűen feltárta a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket és a súlyosító körülmények nagyobb nyomatékára tekintettel is a büntetési célok elérése, illetőleg a büntetéskiszabási elvek érvényre jutása érdekében kellően választotta meg a kiszabandó büntetési nemeket és mértékeket. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés enyhítésére nem látott alapot a másodfokú bíróság. Az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések eredményre nem vezethettek. A Btk. 77.§
(1)bekezdés a) pontja kimondja, hogy el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak. A 77.§
(3)bekezdése rögzíti, miszerint az
(1)bekezdés a) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona. Az előbbiekből következőleg az ítélőtábla az értéktelen seprűnyél darabot, mely nem képezte az elkövető tulajdonát megsemmisíteni rendelte lefoglalásának megszüntetése mellett a Be. 155.§
(1)és
(8)bekezdései alkalmazásával. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta az elsőfokon eljárt megyei bíróság ítéletét, míg egyebekben helyes indokainál fogva a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta azzal, hogy az ügyben tárgyalási nap megtartására
- február
- napján is sor került. Az előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámításáról a Btk. 99.§
(1)bekezdése alapján döntött. Debrecen,
- február
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 8.B.13/2010/36.sz. ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- február
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke